Bartha Dalma
A CHATNYELV HATÁSA AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK MEGNYILATKOZÁSAIRA
Bevezetés
Napjainkban egyre többször lehet hallani, hogy a tanulók körében milyen nagy népszerűségnek örvend a számítógép, az internet és a mobiltelefon. Ezt a 20. századi csodát hibáztatjuk a gyermekek nyelvi igénytelenségéért, egyre többször halljuk, hogy a gyermekek nyelvi kompetenciája sokkal alacsonyabb, mint pár évvel ezelőtt. Amikor elkezdtem négy évvel ezelőtt tanítani, az első felmérő javításkor döbbentem rá, hogy a tanulók nyelvére mekkora hatással vannak a különböző modern tömegkommunikációs eszközök (telefon, internet stb.). Akkor szembesültem azzal, hogy a tanulók úgy írnak, mint a Messengeren, illetve mint az SMS-ben, amely korlátozza a karakterek számát, ugyanis 160 karakter egy SMS, ha ezt meghaladjuk, akkor többet kell fizetni. Azóta figyelem e problémát, persze az óta a közösségi oldalak még nagyobb teret kezdtek hódítani, egyre elterjedtebb az a jelenség, hogy a chatnyelv megjelenik a különböző dolgozatokban, fogalmazásokban. A tanulók tudják, hogy a chatnyelvre jellemző szavakat nem írhatják bele egy irodalmi dolgozatba, mégis talán a megszokás, a szétválasztani nem tudás a nagyobb úr. A tanulók azzal is tisztában vannak, hogy a magyartanár nem szereti e formákat, ismerik a nyelvművelés alapelképzeléseit, hogy a szép helyes magyar nyelvet a rögzített normák szerint kell használni, és minden, ami kívül esik, e normákon az hibának számít, kiirtásra szorul. A magyartanárban felmerül a kérdés, hogy milyen következményei lesznek e változásoknak, illetve a nyelv romlásához vezet-e az, ha ezek ellen nem teszünk.
A diákok nyelve mindig különbözött a felnőttek nyelvétől, lezser, kreatív szóhasználat jellemezte. A fiatalok beszéde sajátos jegyeket mutat. Az újkori kommunikációs technológiák jobbára az írott beszéd dominanciájának erősödését eredményezik. A diákok a számítógépnek köszönhetően egyre többet kommunikálnak írásban, ugyanis számítógépüket a játék mellett kommunikációra használják, amelynek sajátos jegyei visszaköszönnek dolgozataikban, fogalmazásaikban. Vallent Brigitta szerint az írott nyelv egyre inkább beszélt nyelvi jellegűvé válik napjainkban, és ez a folyamat tükröződik az iskolai fogalmazásokban is. Pedig nyilvánvalónak kellene lennie minden diák számára, hogy az írott és beszélt nyelv két külön regiszter.[1]
Dolgozatom célja, hogy körbejárjam azt a kérdéskört: hatással van-e az internet, főleg a chat műfaj nyelvezete a fiatalok nyelvhasználatára, valamint lehet-e összefüggés a fiatalok kifejezés kompetenciája és korunk domináns eszköze, az internet között.
A kutatási téma elméleti háttere és megközelítése
A fiatalabb generáció már nem csak információkat szerez az internetről, hanem a nyelvi magatartást, a nyelvi mintákat is a médiából szerzi. Az új kommunikációs technológiák megreformálják, átír(hat)ják a korábbi nyelvi normákat. A világháló nyelvi stílusában, amellett, hogy igyekszik a stíluskeverésre, nem mindig fedezhető fel az igényesség (Buda, 2011: 93). Többet használjuk az internetet társas kapcsolataink ápolására, sőt egyre többször egyszerűbb e-mailt írni, mint valakit felhívni telefonon. Nem jut már annyi idő a kapcsolattartásra, ez a gyorsulás nem csak ránk van hatással, hanem nyelvünkre is. Az internetnyelvészet egyik első monográfusa, David Crystal (2001) e nyelvváltozatra a netspeak terminust alkalmazza. A digitális közeg egyfajta új nyelviséget: digilektust[2] hoz létre, internetes nyelvhasználatunk egyre inkább az élőbeszéd jellegzetességeit ölti magára. Az írásbeliség és a szóbeliség dichotómiája már régóta vitatott nyelvfilozófiai kérdés: a nagy választóvonal-elmélet (Great Divide) szerint az írás és a beszéd két mereven elhatárolt entitás, amelyek bináris oppozícióban állnak. Manapság elfogadottabb az a nézet, amely szerint a két közeg kontinuumot alkot, számtalan átmeneti formával (Benczik, 2001). Lakoff meglátása szerint a 20. század végi társadalomban megkezdődött az emberi kommunikáció ideáljának eltolódása az írásbeliség-alapú modelltől az orális diskurzus felé. Balázs Géza a másodlagos szóbeliség terminussal illeti az internetes nyelvhasználatot, hiszen ugyanúgy, ahogy Bódi Zoltán, a beszélt nyelv számos sajátosságát véli felfedezni benne (Balázs, 2007: 8; Bódi, 2004: 286). Bódi Zoltán szimbolikus írásbeliségnek (2005), új beszélt nyelviségnek (2004a és b), Érsok Nikoletta virtuális írásbeliségnek (2003) nevezi ezt az új nyelvi létmódot. Veszelszki Ágnes szerint a digitális kommunikáció sajátossága a heterogenitás (Veszelszki, 2011: 6). Tehát az internetes kommunikációra nem úgy kell tekintenünk, mint egy normáknak teljesen ellentmondó és emiatt hiányosnak, rossznak ítélt nyelvváltozatra, hanem úgy, mint egy új nyelvi minőségre.
Az új regiszter egyik legfontosabb jellemzőjének azt tartják, hogy a dialogikus elemek erősödnek a nyelvváltozatban. Fogalmazásainkban sűrűsödnek a beszédre jellemző elemek, úgy kezdünk írni, mintha beszélnénk, a gyorsaság, az idő fontosabbá kezd válni, mint a minőség, a szép fogalmazás. Az internet azon jellemzője, amely másfelől a leghasznosabb tulajdonsága (ti. a gyorsaság), új nyelvet, szabályokat és új nyelvi normát eredményez, de az lényegesen eltér a hétköznapi nyelvi normától. „Az internetes kommunikáció alakuló szabály- és normarendszere a külső, interneten kívüli nyelvközösség és a hagyományos irodalmi írásbeliségre alapuló köznyelvi normarendszer szinte teljes kizárásával, az internetes közösség önszerveződésével, belső egyetértésével alakul ki” (Bódi, 2004: 17). Susan C. Hering számítógépes kommunikációról szóló kötetében megjegyzi, hogy ez a kommunikáció, bár írásos megjelenésű, hiszen billentyűzet segítségével gépelik, mégis jobban hasonlít a beszédkommunikációhoz, igen gyors információcserét biztosít, speciális (jórészt rövidítésekre alapozott) szókincse van, és a képiség is fontos információhordozó. A hagyományos, írott szövegekkel ellentétben az internetes szövegekre a szabályozottság, a normativitás és a szerkesztettség magasabb szintje kevésbé jellemző. Nem egyértelmű, hogy a „posztliterális környezetben” megalkotott magánjellegű számítógépes e-mail és chatüzenetek kommunikációs műfaja írott vagy beszélt kommunikáció-e (Bódi 2004: 56). Az alábbiakban a chat műfaját fejtem ki bővebben. Az interneten mint új médiumon, új kommunikációs műfajok is jelentkeznek, különböző csoportosítási szempontjait állapíthatjuk meg ezeknek: a nyilvános és a személyes műfajokat, valamint az interaktív és nem interaktív műfajokat.
A csevegés a levelezőlistákkal és a vitafórumokkal rokon, viszont teljesen nyilvános, anonim és élő információcserét lehetővé tevő, a lehető leginteraktívabb kommunikációs műfaj. Ez a diskurzus igen gyors, írásos formájú, de felér az élőbeszéd gyorsaságával, formailag is közelebb áll az élőszóhoz. A csevegő fórumokon a nyelvi szabadosság, akár az alapvető nyelvi, grammatikai, nyelvhasználati, helyesírási normák megsértése, a gyakori divatjelenségek és a rendkívüli csoportnyelviség a résztvevők teljes anonimitásával magyarázható (Bódi, 2004: 24).
A chatkommunikáció (chat <ang. chat ’csevegni, csevegés’) olyan nyelvi interakció, mely során legalább két kommunikációs partner legalább egy-egy nyelvi megnyilatkozást tesz. A megnyilatkozások között tematikus összefüggés figyelhető meg, melyek folyamát tematikusan oda nem kapcsolódó egyéb hozzászólások szakíthatják meg. A chat valós idejű, szinkrón kommunikáció, mely (billentyűzet segítségével létrehozható) látható jelek segítségével, dialogikus formában valósul meg. A kommunikációs partnerek nincsenenk azonos térben. A kommunikáció során a közvetítő közeg az internet hálózata, a kommunikációs folyamat – a részt vevő felek beleegyezésétől függetlenül – rögzíthető (Brinker, 1996: 12, Schönfelt, 2001: 27).
A chat az e-mail mellett a legnépszerűbb és legkreatívabb online kommunikációs forma. „A világháló [...] valós idejű „csevegésre” vagy chattelésre is lehetőséget nyújt: ismerősök és ismeretlenek között csakúgy, mint viszonylag jól ismert személyekből álló csoportokban. A csevegés feltehetőleg az egyének által leggyakrabban használt webfunkció” (Rosengren, 2004: 124).
Az első lehetőséget az élő internetes csevegésre az IRC (<ang. Internet Relay Chat ’Internet alapú csevegés’) biztosította, melyet 1988-ban Jarkko Oikarinen fejlesztett ki Finnországban az Oulu Egyetemen. A korábbi talkszoftverek csupán két résztvevő beszélgetését tették lehetővé oly módon, hogy a kommunikációs felek betűről betűre láthatták egymás hozzászólásainak megalkotását. Oikarinen célja az volt, hogy ezek korlátait átlépve egy elektronikus valós idejű beszélgetőrendszert alakítson ki.
Mára a mIRC világméretű rendszerré vált, ami gyakorlatilag korlátlan számú felhasználó egymással való társalgását teszi lehetővé, vagyis annyi ember tud a képernyőn keresztül a billentyűzet használatával írott formában társalogni, ahányan az adott pillanatig bejelentkeztek a hálózatra ország- és kontinenshatároktól függetlenül.
Az IRC tulajdonképpen virtuális találkahely, ahol a Föld bármely pontján tartózkodó emberek összejöhetnek, kommunikálhatnak egymással. Seidler éppen ezért az IRC-et világméretű nyilvános kommunikációs formának nevezi (Seidler, 1994: 96).
A chatszövegek sajátosságai
A chat interaktív dialogikus folyamatok összessége, akár a szóbeli kommunikáció. Gyakori a félreérthető mondat chattelés közben, mivel a gyorsaság miatt nincs idő jól megszerkeszteni a szöveget, ugyanúgy, mint beszéd közben. Az élőbeszédben viszont lehetőség van magyarázatra, ha valami nem érthető, ugyanígy a chaten is megvan a lehetőség arra, hogy korrigáljuk az ilyen botlásokat. Tehát a chat nyelve azért is hasonlít jobban az élőbeszéd nyelvére, mivel nem előre megszerkesztett, hanem azonnali reagálást igénylő nyelvi produkció.
Ez a diskurzus igen gyors, írásos formájú, de felér az élőbeszéd gyorsaságával, formailag is közelebb áll az élőszóhoz. A technikai feltételek a szokásosnál rövidebb fogalmazásra sarkallják a felhasználókat. Bader szerint a chatkommunikáció mondatai rövidebbek, mint a beszélt nyelvi mondatok (Bader 2002: 32). Az empirikus vizsgálatok azt igazolják, hogy a mondatok hossza a beszélt nyelvben rövidebbek, mint az írottban (Bader 2002:32), ami azt bizonyítja, hogy a chatnyelv rokon a beszélt nyelvvel.
A csevegő fórumokon a nyelvi szabadosság, akár az alapvető nyelvi, grammatikai, nyelvhasználati, helyesírási normák megsértése, a gyakori divatjelenségek és a rendkívüli csoportnyelviség a résztvevők teljes anonimitásával magyarázható (Bódi, 2004: 24). Az amerikai szakirodalomban is elterjedt a nézet, hogy a csevegő fórumokon a korlátozott intonációs és paralingvisztikai jelölési lehetőségeket helyesírási stratégiákkal kompenzálják, így a megformálási szabályokkal való szakítás sok esetben tudatos, célzatos nyelvhasználati jelenség a chaten (Werry, 1996: 56 – 57). A chatszövegekre jellemző: a rövidítés, hangok elhagyása, betűk más jelekkel való helyettesítése, szavak kiejtés szerinti írásmódja, írásjelek elhagyása, nagybetűkkel való írás, szóösszevonás, ékezetek elhagyása. Általánosnak mondható a mondathatárok szokásos jelölésének hiánya. A chattelők ritkán használják a mondatkezdő nagybetűket. E jelölések hiányát azonban pótolja az új sorban kezdés. Ritkán fordulnak elő e szövegekben összetett mondatok. A mondatot lezáró írásjelek közül a felkiáltójel és a kérdőjel a legjellemzőbb. Ha a mondat kérdőszót tartalmaz, akkor már a kérdőjel elmarad. Megfigyelhető, hogy több felhasználó az emotikonokat a közlésegységet lezáró funkcióban is használja. Tehát az emotikonok a mondat végi írásjelet is helyettesíthetik. A központozás nélküli írás gyorsítja a kommunikációt, viszont az értelmezést már lassítja.
Az új médiumokhoz új kommunikációs eszközökhöz kapcsolódnak, az emotikonok[3] (Veszelszki 2005; Bódi – Veszelszki 2006). Az emotikonokat Keszler Borbála az „internetes nyelvhasználat új írásjelei”-nek nevezi, amelyek leginkább a beszéd szupraszegmentális és nem verbális jellegzetességeit jelölik (Keszler, 2004: 85; 2006: 66); a többféle írásjel iránti igényt elégítik ki (Keszler, 2004: 151). Az emotikonok legfőbb funkciója az érzelemkifejezés, a szupraszegmentális és a nyelven kívüli eszközök helyettesítése. A chaten a szmájlik pótolják a beszélgetés során többek között az arckifejezéseket, a gesztusokat, amelyek nélkül a mondanivaló néha félreérthető. Véleményem szerint is egyre gyakoribb, hogy a hagyományos kommunikációs formákban (papírra jegyzett üzenetben) is megjelennek az emotikonok.
A chatkommunikáció résztvevőinek lehetősége van arra, hogy önkényesen váltsanak a közlő- és befogadószerep között. Azt ugyanis, hogy ki beszél, sem a technikai feltételek, sem a kommunikációs felek közti megegyezés nem befolyásolja. A chatrendszer lehetővé teszi, hogy a résztvevő bármikor létrehozzon és elküldjön egy üzenetet.
Annak, aki korábban nem látott chatszöveget, és nem chattelt, első ránézésre kaotikusnak és átláthatatlannak tűnhet a chatszöveg. Egyesek szerint a chatszövegek szervezetlenek, tartalmilag hiányosak, hovatovább érthetetlenek. Felmerül azonban a kérdés, hogy milyen mértékben tekinthető szervezetlennek, hiányosnak a szöveg, amennyiben segítségével eredményes kommunikációt lehet folytatni. Az tény, hogy nyelvezete külön kód, mivel, aki nem jártas a chatszövegek világában, az nem biztos, hogy megérti a közölt információt.
A kutatás eredményei
Hogy minden mondanivaló elmondható legyen, rövidíteni kell, legalábbis chaten. A mondanivaló rövidítésének, egyszerűsítésének számtalan módszere alakult ki már a beszélt nyelvben is. Ezeket most továbbfejleszti a chat, vagyis a csevegőcsatorna használója. Az új médium képviselte kommunikáció hatását figyelemmel kísérve önkéntelenül is felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon hosszú távon milyen következményekkel fog járni az a jelentős mértékű változás, amelynek napjainkban tanúi lehetünk. Ez a tény szolgált elsődleges szempontként annak eldöntésében, hogy az általános iskolások (VII-VIII. osztály) egy rétegét válasszam adatközlőkül. Adatközlőim a szovátai Domokos Kázmér Iskolacsoport és az S. Illyés Lajos Általános Iskola tanulói. Az adatközlők 14 – 15 évesek, és mindannyian szovátaiak. Az adatgyűjtés során chatszövegeket és 100 kérdőívet dolgoztam fel.
Az összegyűjtött adatok feldolgozása során a következő szempontokat veszem figyelembe: rövidítések (a kezdőbetűs rövidítések, többelemű rövidítések, szóösszevonás, szórövidítés, betűelhagyás, gyors beszédből származó rövidítések, összeolvadás, szimbólumok), a sajátos szóalkotási módok, az emotikonok megjelenése dolgozatokban, az ékezetek elhagyása a szövegekben, a kicsinyítő képzős alakok, az angol nyelvű szavak, az inessivusi -ban/-ben helyett az illativus használata, írásjelek elhagyása.
A vizsgált szövegekben a leggyakrabban a rövidítés fordul elő. A rövidítések esetében a kezdőbetűk képviselik az eredeti alakokat. Az egyik esetben a kezdőbetűk egyedül álló lexémákat helyettesítenek. Az alábbiakban Laczkó Mária (2007: 179) és Lipusz Kinga (2012) kifejezéseivel nevezem meg szempontokat. Az első szempontot kezdőbetűs rövidítéseknek nevezem. Ebbe az osztályba olyan elemek tartoznak, mint a: h (’hogy’), v (’vagy’). Amint az említett példákból látszik, a kezdőbetűs rövidítéseket leginkább a viszonyszók kategóriájába tartozó elemek körében használják a beszélők.
Hasonlóan viselkednek a többelemű rövidítések is. A többelemű rövidítések esetében akárcsak a kezdőbetűs rövidítéseknél a kezdőbetűk képviselik az eredeti alakokat. A következőkben erre láthatunk néhány példát: h v? (’hogy vagy’) n.m. (’nincs mit’). Ezekben az esetekben már nem csak egy-két betű marad el. Az állandósult szókapcsolat jelentése két karakterbe tömörül.
A következő kategóriát a rövidítéseknek azon típusai alkotják, amelyekben több betű elhagyására kerül sor. Ezek közül az egyik a szóösszevonás. A szóösszevonás esetében a szó közepéről esnek ki betűk, ennek következtében a szó eleje és vége összetolódik. A vizsgált szövegekben a következő adatokat találtam: micsinálsz, micsi (’mit csinálsz), mizu (’mi újság’), nemtom (’nem tudom’), klb. kppen (’különbözőképpen’).
A betűelhagyás szórövidítés formájában is előfordulhat. Ebben az esetben a szavak végei maradnak el. Például: akk (’akkor’), azé (’azért’), köv. (’következő’), pill (’pillanat’), besz (’beszélünk’).
A betűelhagyás egyik jellegzetes formája a mássalhangzó és a magánhangzó elhagyása a szó végéről, vagy a közepéről. Az általam vizsgált szövegekben a következőket találtam: részbe (’részben’), amiko (’amikor’), mindenkiné (’mindenkinél’), akármien (’akármilyen’), meéknek (’melyiknek’), ien (’ilyen’), mer (’mert’), télleg (’tényleg’), naon (’nagyon’), vok (’vagyok’), sztem (’szerintem’), meek (’megyek’), csk (’csak’), vlmt (’valamit’), vlki (’valaki’), vais (’vagyis’) lht (’lehet’). E formák részben a beszédükben is megjelennek, amely a gyors beszédtempónak köszönhető. Véleményem szerint az amúgy sem tökéletes helyesírást negatívan befolyásolja, tovább ronthatja az effajta rövidítés használata.
Ahogyan azt már a fentiekben többször említettem, a chatnyelvnek nagyon erős az élőbeszéd jellege. Gyors beszédből származó rövidítéseknek nevezem (Bier, 2010: 29) a következő példákat: jóccakát (’jó éjszakát’), asszem (’azt hiszem). Ezek az alakok írott nyelvi formájuk által tulajdonképpen a beszélt nyelvben elhangzó formát imitálják.
Az összeolvadásos formák használata a helyesírásra negatívan hat. Például eccer (’egyszer’), lécci (’légy szíves’).
Gyakran előfordul az inessivusi -ban/-ben helyett az illativus használata: „Voltunk az erdőbe…”, „Egyszer az iskolába…”, „Beszélünk szünetbe…”, „…én már intézkedtem ez ügybe.”.
A betűkről elmaradnak az ékezetek. Az alábbiakban néhány példával szeretném szemléltetni: „Kedvenc allatom az oroszlan”, „micsinalsz”, „voltunk kirandulni”, „szep vagy”. Ezt a jelenség annak tudható be, hogy a tanulók 63 százalékának a számítógépén angol nyelvű operációs rendszer van. Így kevésbé van lehetőségük arra, hogy magyar karaktereket használjanak kommunikáció közben.
A rövidítések nem csupán egyes karakterek elhagyása révén valósulnak meg, hanem egyes szimbólumok, más betűk, számok betoldása révén is. Ezeknek az alakoknak a legelőnyösebb tulajdonsága a praktikusság, hiszen sok esetben több betű helyettesítése is megoldhatóvá válik egy szimbólum vagy szám segítségével. Az általam vizsgált kérdőívekben a betűk számokkal való helyettesítésére találtam adatot: jo8 (’jó éjt’), mind1 (’mindegy’), nkm 8 (’nekem mindegy’), 4u (’neked’). Az első esetben az angol nyelv lesz segítségünkre a rövidítés megfejtésekor, mivel a nyolcas szám angol nyelven való kiejtése megegyezik a magyar nyelvű éjt szó hangalakjával. A 4u forma az angol nyelvű for you fordítása. A 4u ugyanakkor rejtély azoknak, akik nem tudnak angolul, mivel nem tudják megfejteni a jel jelentését.
Betűhelyettesítés más betűvel, leggyakrabban a ksz betűkapcsolatot x-szel: pux (’puszi’), emléxel (’emlékszel’), thx (’thanks’, ’köszönöm’).
A gyűjtött szóanyag azt is mutatja, hogy a diákok előszeretettel használnak angol nyelvi szavakat csetelés és tanórai levelezés közben. A következő példákkal szemléltetném e problémát: pls, please (’légy szíves’), ok (’rendben’), lol (’hangosan kacagok’), TTYL (’talk to you later’,’később beszélünk’), pusy (’puszi’), thx (’köszönöm’). Ebben az esetben a magyar szavakat angolos írással, részleges betűírással írják le, illetve átveszik az angol szavak eredeti formáját.
A szórövidülésnél a szóvég elhagyásával keletkezik a rövidített forma, a becézésnél pedig ehhez hozzákapcsolódik az -i kicsinyítő képző. Emellett létezik olyan is, hogy a legtömörebb formához -csi kicsinyítő képző kapcsolódik. Például szeri (’szeretlek’), ügyi (’ügyes’), hari (’meg haragzom’), puszcsi (’puszi’), fincsi (’finom’), szercsi (’szeretlek’). Ha megnézzük a fenti szavak szótövét, akkor nem felel meg az eddig alkalmazott rövidítési szabályoknak. A kicsinyített forma különbözik az interaktív írásbeliség egyik legalapvetőbb törekvésétől a rövidítéstől, mivel ebben az esetben tulajdonképpen hosszabb szó jön létre. Lipusz Kinga szerint az ok a közvetett kommunikáció korlátaiban keresendő, mivel a kicsinyítő képzők célja az érzelemkifejezés, a becézett alakok tartalmaznak némi gyerekességet, esetleg játékosságot.
Az utolsó szempont az emotikonok megjelenése a chatszövegekben. Az emotikonok az érzelem kifejezésére alkalmas jegyek, illetve hozzátartoznak a vizualitáshoz az írott nyelviséghez, mivel az élő beszédet imitálják. Fontos elemei az írott beszélt nyelvnek, mivel a szmájlik pótolják a gesztusokat, arckifejezéseket. Tulajdonképpen segítik a megértést, színesebbé teszik a kommunikációt, módosítanak a szöveg jelentésén, a kommunikációs partner hangulatán is javítanak. Íme, néhány részlet a chatszövegekből:
„- Szia Gyöngyi :)
- szia
- mi jót csinálsz?
- unatkozok és te micsi?
- énis… ViGYÁZZ, Berni kitépi a hajadat! xD
- Lehet fordítva.
- ja xD de gáz xD megsértetted az egóját xD…” (1)
„ - szia micsi?
- uncsizok…
- Szereted Deákot? J :P” (2)
Jól látható, hogy az emocionális jelek sokszor az írásjelek helyett szerepelnek, mintegy lezárják a mondatot. Legtöbbször a pont mint mondatzáró és a vessző mint központozó elem elmarad, viszont a kérdő és felkiáltó mondatfajtánál a kérdő- és felkiáltójel nem marad el a megnyilatkozásból.
Befejezés
A beszélt nyelv hatással van az írott beszélt nyelvre, az írott beszélt nyelv viszont hatással van a beszélt nyelvre. Gyakran hallani beszélt nyelvi kommunikációban olyan rövidítéseket, amely a chatnyelvnek a jellemzője. Például gyakran használatos az OMG (’Oh My God’) vagy lol (’lot of laugh’) rövidítés a chatkommunikációban, amely rövidített formában már a beszélt nyelvben is visszaköszön. Dolgozatomban arra tettem kísérletet, hogy ennek a jellegzetes nyelvhasználati módnak az általános jellemzői mellett megvizsgáljam, hogy miként jelenik meg e nyelv egy szűkebb felhasználói réteg nyelvhasználatában. A fiatalok nyelvi kifejezőkészségét jelentősen befolyásolja, hogy mennyi időt töltenek a számítógép előtt, illetve mennyit használják a csevegő fórumokat, ahol a gyorsaság miatt sajátos nyelvhasználat alakult ki, amely nagyban eltér a köznyelvi normától.
Jegyzetek
[1] Vallent Brigitta: 2008, 189.
[2] A digilektus a számítógép közvetítette kommunikáció (CMC, computer-mediated communication) nyelvhasználati módjának megnevezése. A digilektus sajátos, más médium által közvetített kommunikációra nem jellemző tulajdonságokkal rendelkező új nyelvváltozat.
[3] Az emotikonok az érzelmek kifejezésére alkalmas grafikus jelek, a számítógép vagy a mobiltelefon billentyűzetének segítségével megjeleníthető karakterkombinációk. Az emotikonok kontextus nélkül érthetetlenek (vagy csupán nagyon általános jelentéssel rendelkeznek), az emotikonok az írott szöveg félreértésének megakadályozását segítik.
Szakirodalom
Bader Jennifer: Schriftlichkeit und Mündlichkeit in der Chat-Kommunikation. Networx 29, 2002
Balázs Géza: „Minden házfalat cseréljetek sms-falra”. Sms-fal mint elektronikus graffiti. Magyar Nyelvőr, 127: 144–58, 2003
http://c3.hu/~nyelvor/period/1272/127202.pdf
Balázs Géza: Az informatika hatása a nyelvre. http://szgnye.vmmi.org/balazs2007.htm
Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Budapest, Trezor Kiadó, 2001
Boda Mária: Az internet hatása a XX – XXI. század kommunikációjára és nyelvhasználatára. Kommunikáció, média, gazdaság. A Budapesti Kommunikációs Főiskola negyedéves folyóirata. V. évf. 2007/1
Bódi Zoltán: Az írás és beszéd viszonya az internetes interakcióban. Magyar Nyelvőr. 128. 2004/3
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1283/128302.pdf
Bódi Zoltán: A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Budapest, Gondolat, 2004b
Bódi Zoltán – Veszelszki Ágnes: Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban. Budapest, Magyar Szemiotikai Társaság, 2006.
Buda Zsófia: Az internet hatása a nyelvhasználatra. Fiatalok fogalmazás- és kifejezőkészsége az internethasználattal összefüggésben. Budapest, Tudományos Közlemények 26, 2011
Csányi Vilmos: Az emberi természet. Budapest, Vince Kiadó, 1999
David, Crystal: Language and the Internet. Cambridge, Cambridge University Press, 2001
Érsok Nikoletta Ágnes: Szóbeliség és vagy írásbeliség. Magyar Nyelvőr, 130: 165–78, 2006/2 James Milroy – Lesley Milroy: Authority in Language. 2. kiad., London – New York, Routledge, 1991 Keszler Borbála: Írásjeltan. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004 Keszler Borbála: Írásjel-használati gyakorlókönyv. Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006
Laczkó Mária: Napjaink tizenéveseinek beszéde szóhasználati jellemzők alapján. Magyar Nyelvőr, 2007/2
Pléh Csaba: On the dynamics of stigmatization and hypercorrection in a normatively oriented language community. IJSL 111, 1995
Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. Kiefer Ferenc (szerk.): A magyar nyelv enciklopédiája. Budapest, Corvina, é.n. http://21st.century.phil-inst.hu/2002_konf/hn3 _kotlsk.pdf
Sík Zoltán: Gyermekek az információs Bábelben. In: Gabos Erika (szerk.): A média hatása a gyermekekre és fiatalokra II. Dobogókő. Budapest, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete, 2001
Vallent Brigitta: Beszélt nyelvi hatások a középiskolások fogalmazásaiban. Magyar Nyelvőr, 2008/2, 132
Veszelszki Ágnes: Az sms köszönőformulái. In: Balázs G. – Bódi Z. (szerk.): Az internetkorszak kommunikációja. Budapest, Gondolat – INFONIA, 2005b
Veszelszki Ágnes: Digilektus a lektusok rendszerében. In: Félúton 5. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája. Szerk.: Illés-Molnár Márta, Kaló Zsuzsa, Klein Laura, Parapatics Andrea. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2010
Veszelszki Ágnes: Az infokommunikációs technológia hatása a nyelvre. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest, 2011b
Veszelszki Ágnes: Új írásjelek a digitális és kézzel írt szövegekben. http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=418
http://e-nyelvmagazin.hu/2012/05/21/roviditesek-az-elektronikus-kommunikacioban/