Buzsa Klára Katalin
SZŐCS ISTVÁNRÓL
Bevezetés
Dolgozatomban szeretném bemutatni Szőcs Istvánt, aki Aranytoll- díjas erdélyi magyar író, kritikus, műfordító, festő.
Élete, munkái
Szőcs István 1928 augusztus 2- án született Marosvásárhelyen. Az érettségit a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjaként szerezte, majd Kolozsváron folytatta tovább tanulmányait. 1993- ban a budapesti Székely Kör első díját neki ítélik. 7 éven át szerkesztő az Ifjúsági Könyvkiadónál. Harcias természetét sokan nem szerették, „Szőcs Istvánt kevesen szeretik, de mindenki olvassa.”[1] Nehéz természete és kritikus, senkit sem kímélő gondolatmenete mellett szeretett szóba állni a fiatalok, szerette segíteni, felkarolta őket, ha úgy látta elbizonytalanodtak, nem találták helyüket az irodalom világában. Számos munkája visszhangot kavart a köztudatban. Ilyen pl.a Gazdátlan sajtótörténelmi lecke és a Kolozsvári hiedelmek hatalma című vitacikkei. Egész életét írással töltötte, kiadott könyveinek száma mégis elég kevés. Három regénnyel gazdagította a magyar irodalmat, amelyek közül a legjelentősebb a Selyemsárhalyót, amit 1979- ben adtak ki. Munkáira nagy hatással volt a háború, az ott megélt kamaszkor. Gondolkozásában gyakran megelőzte az akkori gondolkodást, ez azonban gyakran konfliktusokhoz, vitákhoz vezetett. Bár gondolkozásában megelőzte a korszakot, életmódját régi beállítottságú, puritán módon élte, mivel sem autót, sem biciklit nem használt. Szeretett mindent, ami természetes. Mindent félretéve, nagyon érdekelte az ember, az emberi elme, az emberi gondolkodás, így beiratkozott a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem pedagógia- lélektan szakára. Sokoldalúságát a filozófiában való jártassága is bizonyítja.
Család vagy karrier?
Felesége orosz tanárnő volt, azonban sajnos amikor Kolozsvárra költöztek csak István talált munkát. Kis idő elteltével Székre ingázott, hogy egy óvodában fordítson oroszról magyarra könyveket, így István dolga volt a gyerekeket óvodába, iskolába vinni, illetve az otthoni teendők, ezáltal megtanult főzni. Mindezek mellett, jutott ideje saját dolgaival is foglalkozni és az élet úgy hozta, hogy ő lett a romániai magyar irodalom legrettegettebb kritikusa, „Inkább húzzon le a sárga földig Szőcs, semhogy valami dilettáns az égig magasztaljon!”[2] (mondta egy jó nevű színésznő).
Legjelentősebb munkája, a Selyemsárhajó címét egy magyar(kisalföldi) ballada, Magyar Ilona nevéről kapta. Magyar Ilonát Selyemsárhajú Ilonának is nevezték és ehhez a névhez kapcsolódott egy Körös vidéki Sárhajó közlekedési eszköz neve is, amelyből megszületett a Selyemsárhajú elnevezés.
Gondolatai a nyelvészettel kapcsolatban
Szőcs Istvánnal való találkozásunk alkalmával regeteg téma felvetődött, de talán a magyarság, a magyar nyelv helyzete az, amit mindközül kiemelnék. „Az őstörténelem a levegőben lóg”- mondta István és utána erőteljesen kifejtette saját nézetét a nyelvészettel kapcsolatban. Szerinte a magyar nyelv nem keveréknyelv. A nyelvészek tévednek abban, hogy a finnugor nyelv keveredett a germánnal, majd az altáji nyelvekkel, mivel mai napig nincsenek tisztázva a nyelvek eredet és egymással való viszonyuk politikai és világnézeti okokból el lette torzítva. A magyar nyelv nem csak egyetlen népnek a nyelve. Magyarul beszéltek a székelyek, palócok, szkíták, jászok, besenyők, valamint a kunok egy része is. A magyar szókincsnek ven egy olyan jellegzetessége, ami a magyar ősnek tekintett nyelvek egyikében sem található meg, ez pedig az egytagúság. Egytagú szavaink pl. Testrészek nevei: a haj, fej, szem, kéz, de ott vannak az ég, föld, víz, tűz szavaink is. A nyelvészetben egy olyan etimológiai rendszer van felállítva, ahol ezek mind uráli, török többtagú rendszerből származnak. Az egytagúság mellett megemlíthetjük a gyökelméletet is, ami alapján létrejött az első magyar, 6 kötetes szótár, Czuczor Gergely és Fogarasi János szerkesztése által, A magyar nyelv nagy szótára.
E hatalmas tisztázatlanságban, zűrzavarban említettünk már altáji, török, uráli, stb nyelveket, de mi a helyzet a franciával? A franciáknak erős kelta beütései vannak a gallok által. A gallok húszas számrendszert használtak, amit a franciák a mai napig használnak. A Közép Amerikában élő maják is ezt a rendszert használták, tehát kellett legyen valamilyen kapcsolat Amerika és az óvilág között nyelvi síkon még Kolumbusz felfedezései előtt is.
Az európai arany
Mint tudjuk a magyarok sosem voltak teljes biztonságban. Az idők során számos háború, csata, vita szólt a magyarok ellen. Gyűlölték Magyarországot többek között az arany miatt is. Az európai arany kb 90%- a Észak- Magyarországon, a mai Szlovákia területén, a másik része pedig Erdélyben volt. A pénz és a vallás mindig hatalmas erővel uralták a világot. Az arany mellett Szőcs Istvántól megtudtuk azt is, hogy vallási téren milyen helyzetbe kerültek a magyarok. Szerinte Luther Márton mindig is gyűlölte a magyarokat. Az idei 500 éves évfordulón pedig kifejezetten hiányolta azt, hogy a tv-ben, az újságokban, egy szóval is megemlítsék a tényt, hogy Luther mit is gondolt igazából róluk: „a magyarokat nem szabad segíteni, mert rosszabbak, mint a törökök.” 2 kötet is készült arról, hogy a törökök vallásosabbak, mint a magyarok.
Összegezésképpen
Számomra nagy élmény volt Szőcs Istvánnal találkozni és az életéről, munkásságáról kérdezni. Rengeteg tapasztalatot és tudást próbált átadni, elmesélni nekünk, amiből most egy nagyobb, átfogóbb részt próbáltam ismertetni. Nagyon meglepett az a tény, hogy a városban, sőt majdnem az egyetem mellett egy ilyen nagytudású, sok tapasztalattal rendelkező, híres kritikus lakik, akiről még nem is hallottam. Amellett, hogy sokat tett az irodalomért, lakásában a falait saját festményeivel díszíti, amelyek kedves feleségéről , vagy épp egy tájról készültek. Összegzésként örülök, hogy vele dolgozhattam és, hogy ő volt a kutatásom alanya, hiszen ilyen sokoldalú és nagy tudással rendelkező emberrel megtiszteltetés a találkozás.
Jegyzetek
[1] Szőcs Géza, Szőcs István Album Amicorum, 5 old., Arad: Irodalmi Jelen Könyvek, 2008.
[2] Uo.
Dolgozatomban szeretném bemutatni Szőcs Istvánt, aki Aranytoll- díjas erdélyi magyar író, kritikus, műfordító, festő.
Élete, munkái
Szőcs István 1928 augusztus 2- án született Marosvásárhelyen. Az érettségit a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjaként szerezte, majd Kolozsváron folytatta tovább tanulmányait. 1993- ban a budapesti Székely Kör első díját neki ítélik. 7 éven át szerkesztő az Ifjúsági Könyvkiadónál. Harcias természetét sokan nem szerették, „Szőcs Istvánt kevesen szeretik, de mindenki olvassa.”[1] Nehéz természete és kritikus, senkit sem kímélő gondolatmenete mellett szeretett szóba állni a fiatalok, szerette segíteni, felkarolta őket, ha úgy látta elbizonytalanodtak, nem találták helyüket az irodalom világában. Számos munkája visszhangot kavart a köztudatban. Ilyen pl.a Gazdátlan sajtótörténelmi lecke és a Kolozsvári hiedelmek hatalma című vitacikkei. Egész életét írással töltötte, kiadott könyveinek száma mégis elég kevés. Három regénnyel gazdagította a magyar irodalmat, amelyek közül a legjelentősebb a Selyemsárhalyót, amit 1979- ben adtak ki. Munkáira nagy hatással volt a háború, az ott megélt kamaszkor. Gondolkozásában gyakran megelőzte az akkori gondolkodást, ez azonban gyakran konfliktusokhoz, vitákhoz vezetett. Bár gondolkozásában megelőzte a korszakot, életmódját régi beállítottságú, puritán módon élte, mivel sem autót, sem biciklit nem használt. Szeretett mindent, ami természetes. Mindent félretéve, nagyon érdekelte az ember, az emberi elme, az emberi gondolkodás, így beiratkozott a kolozsvári Babes Bolyai Egyetem pedagógia- lélektan szakára. Sokoldalúságát a filozófiában való jártassága is bizonyítja.
Család vagy karrier?
Felesége orosz tanárnő volt, azonban sajnos amikor Kolozsvárra költöztek csak István talált munkát. Kis idő elteltével Székre ingázott, hogy egy óvodában fordítson oroszról magyarra könyveket, így István dolga volt a gyerekeket óvodába, iskolába vinni, illetve az otthoni teendők, ezáltal megtanult főzni. Mindezek mellett, jutott ideje saját dolgaival is foglalkozni és az élet úgy hozta, hogy ő lett a romániai magyar irodalom legrettegettebb kritikusa, „Inkább húzzon le a sárga földig Szőcs, semhogy valami dilettáns az égig magasztaljon!”[2] (mondta egy jó nevű színésznő).
Legjelentősebb munkája, a Selyemsárhajó címét egy magyar(kisalföldi) ballada, Magyar Ilona nevéről kapta. Magyar Ilonát Selyemsárhajú Ilonának is nevezték és ehhez a névhez kapcsolódott egy Körös vidéki Sárhajó közlekedési eszköz neve is, amelyből megszületett a Selyemsárhajú elnevezés.
Gondolatai a nyelvészettel kapcsolatban
Szőcs Istvánnal való találkozásunk alkalmával regeteg téma felvetődött, de talán a magyarság, a magyar nyelv helyzete az, amit mindközül kiemelnék. „Az őstörténelem a levegőben lóg”- mondta István és utána erőteljesen kifejtette saját nézetét a nyelvészettel kapcsolatban. Szerinte a magyar nyelv nem keveréknyelv. A nyelvészek tévednek abban, hogy a finnugor nyelv keveredett a germánnal, majd az altáji nyelvekkel, mivel mai napig nincsenek tisztázva a nyelvek eredet és egymással való viszonyuk politikai és világnézeti okokból el lette torzítva. A magyar nyelv nem csak egyetlen népnek a nyelve. Magyarul beszéltek a székelyek, palócok, szkíták, jászok, besenyők, valamint a kunok egy része is. A magyar szókincsnek ven egy olyan jellegzetessége, ami a magyar ősnek tekintett nyelvek egyikében sem található meg, ez pedig az egytagúság. Egytagú szavaink pl. Testrészek nevei: a haj, fej, szem, kéz, de ott vannak az ég, föld, víz, tűz szavaink is. A nyelvészetben egy olyan etimológiai rendszer van felállítva, ahol ezek mind uráli, török többtagú rendszerből származnak. Az egytagúság mellett megemlíthetjük a gyökelméletet is, ami alapján létrejött az első magyar, 6 kötetes szótár, Czuczor Gergely és Fogarasi János szerkesztése által, A magyar nyelv nagy szótára.
E hatalmas tisztázatlanságban, zűrzavarban említettünk már altáji, török, uráli, stb nyelveket, de mi a helyzet a franciával? A franciáknak erős kelta beütései vannak a gallok által. A gallok húszas számrendszert használtak, amit a franciák a mai napig használnak. A Közép Amerikában élő maják is ezt a rendszert használták, tehát kellett legyen valamilyen kapcsolat Amerika és az óvilág között nyelvi síkon még Kolumbusz felfedezései előtt is.
Az európai arany
Mint tudjuk a magyarok sosem voltak teljes biztonságban. Az idők során számos háború, csata, vita szólt a magyarok ellen. Gyűlölték Magyarországot többek között az arany miatt is. Az európai arany kb 90%- a Észak- Magyarországon, a mai Szlovákia területén, a másik része pedig Erdélyben volt. A pénz és a vallás mindig hatalmas erővel uralták a világot. Az arany mellett Szőcs Istvántól megtudtuk azt is, hogy vallási téren milyen helyzetbe kerültek a magyarok. Szerinte Luther Márton mindig is gyűlölte a magyarokat. Az idei 500 éves évfordulón pedig kifejezetten hiányolta azt, hogy a tv-ben, az újságokban, egy szóval is megemlítsék a tényt, hogy Luther mit is gondolt igazából róluk: „a magyarokat nem szabad segíteni, mert rosszabbak, mint a törökök.” 2 kötet is készült arról, hogy a törökök vallásosabbak, mint a magyarok.
Összegezésképpen
Számomra nagy élmény volt Szőcs Istvánnal találkozni és az életéről, munkásságáról kérdezni. Rengeteg tapasztalatot és tudást próbált átadni, elmesélni nekünk, amiből most egy nagyobb, átfogóbb részt próbáltam ismertetni. Nagyon meglepett az a tény, hogy a városban, sőt majdnem az egyetem mellett egy ilyen nagytudású, sok tapasztalattal rendelkező, híres kritikus lakik, akiről még nem is hallottam. Amellett, hogy sokat tett az irodalomért, lakásában a falait saját festményeivel díszíti, amelyek kedves feleségéről , vagy épp egy tájról készültek. Összegzésként örülök, hogy vele dolgozhattam és, hogy ő volt a kutatásom alanya, hiszen ilyen sokoldalú és nagy tudással rendelkező emberrel megtiszteltetés a találkozás.
Jegyzetek
[1] Szőcs Géza, Szőcs István Album Amicorum, 5 old., Arad: Irodalmi Jelen Könyvek, 2008.
[2] Uo.
