Fekete Klára
“MARX ENTERS THE CONFUCIAN TEMPLE”[1]
Kínai utópia.
Ezt a két szót három nyelven is beírtam a keresőbe. Meglepődtem azon, hogy az interneten megtalálható össz-adathoz viszonyítva mennyire kevés információ található a tökéletes kínai jövőképről. A magyar Google szinte figyelembe sem vette kérésemet általánosan utópiákat magyarázó könyvcímeket adott meg és zenelistát. Angolul ennél (szivárvány)színesebb weboldalakra bukkant, Kína különböző városaiban a homoszexualitás törvényes elfogadásátért elindított petíciós weblapokra. Kínaiul a Baidu kínai keresőprogrammal próbálkoztam, de néhány témámhoz alig kapcsolódó filmcímen kívül, itt sem bukkantam kielégítő információra.
Ezután inkább kínai tanárnőmtől kérdezősködtem és a továbbiakban az általa ajánlott munkák alapján próbálok majd egy átfogó képet bemutatni a kínai utópiákról, valamint az ő személyes meglátásának is hangot adok (így írásban), olyan jelöletlen alfejezetben mely egy mai átlagos kínai ember jövőképét fogalmazza meg.
A több ezer eves kínai kultúrában máig is az egyik legfontosabb gondolkodó az id.e. hatodik században tevékenykedő Konfuciusz. Tanai óriási hatással voltak az akkori és későbbi generációkra. Bölcsességei beépültek az államvezetésbe.
Szerinte a tökéletes társadalom (Datong -大同- Great Harmony) hierarchikus szerkezetű, melyet egy abszolút uralkodó vezet. Konfuciusz szerint ebben az államban mindenképp tanult vezetőre van szükség, melyre minden alattvaló tisztelettel tekint fel és bizalommal követ. A társadalmat ötféle kapcsolat ápolásával lehet tökéletessé tenni, ezek a kapcsolatok: uralkodó és az alattvaló, apa és fiú, férj és feleség, fiatalok és az idősek valamint baráti kapcsolatok. Ezek, az utolsót leszámítva mind erős alá-, fölérendelt viszonyok. Az emberek tisztelettel és egedelmességgel viszonyulnak felettesükhöz. Konfuciusz szerint a társadalom tagjainak bölcsnek, emberségesnek, szertartásosnak és kötelességtudónak kell lenniük[2].
Ebben az utópiában egy általános jólét uralkodik, és senki sem szenved hiány semmiben. Az emberek kölcsönös tisztelettel viseltetnek egymás iránt, különös tekintettel az idősekre és betegekre. Ebben a világban senki nem önző, mindenki csupán a közjónak akar hasznára lenni.
Konfuciusz etikai, erkölcsi tanításai nagyon nagy hatással voltak a későbbi uralkodói rendszerekre, alapul szolgáltak az államszervezéshez, ennek ellenére a mai napig sem sikerült ezt megvalósítani, még közel sem áll hozzá.
A kínai utópiák tárgyalásakor megemlítendő még Tao Qian munkája, a The Peach Blossom Spring (Taohua Yuan, 桃花源). Ebben a rövid elbeszélésben egy halász története van ismertetve, ki egy szerencsés véletlen folytán egy paradicsomi helyre bukkan. Itt a föld termékeny, az állatok kövérek és az emberek boldogok, békességben és elégedettségben élnek egymással. A halász néhány napig vendégeskedik itt, majd távozása után jeleket hagy hátra, hogy újból ide találjon, de ez sem neki sem másnak nem fog ismét sikerülni. Az ott élő kis közösség egy korábbi dinasztia uralkodásának idején telepedett le arra a varázslatosnak mondott helyre és azóta sem hagyta el senki közülük azt az idilli környezetet.
Ez a pozitív utopisztikus történet nem hagyott hátra olyan nagy benyomást a későbbi generációkra mint a konfuciuszi bölcseletek, legalábbis nem az államszervezésben. Közmondásként még ma is használják az elbeszélés címét olyan természeti helyek leírásában melyet látszólag nem érintett még ember.
Ennél jóval nagyobb hatást keltett a tizenkilencedik században Kang Youwei filozófus, aki munkáiban újraértelmezte a konfuciuszi utópiát. Elméleteit az akkori széthullófélben levő kínai társadalomnak a betolakodó Nyugat megszállása alól való kilábalási terveként mutatta be. Reformációs törekvései viszont akkor mégnem jártak sikerrel.
Könyvében[3] tovább viszi a konfuciuszi fogalomrendszert, ő is céljaként a Datong megvalósulását tervezi, amely filozófiája szerint úgy valósulhat meg, ha az állam előbb keresztül esik egy köztes perióduson a xiaokang-on (小康), mely tükörfordításban kis jólétet jelent, és a tökéletes egyesülési célállam megszervezését készíti elő.
Youwei szerint egy ideális társadalomban nincsen saját tulajdon és semmiféle megkülönböztetés az emberek között (ehhez persze az kellett, hogy semmi látszólagos különbség ne legyen az a társadalom tagjai közt, értendő ezalatt többek között a bőrszín is), mindenki ugyanolyan beállítottságú és intelligenciaszinten van. Evégett egységes a taníttatás, a tulajdon. Mindemellett ebben a világban nincs helye a családnak mint közösségnek, szerinte egy életre köttetett házasság túl nyomasztó, így csak egy éves szerződések lesznek férfi és nő között, a gyermekek pedig intézményben nevelkednek. Ellenezte a kapitalizmust és a szocializmust hirdette. Újszerű meglátásai között azt érdemes még megemlíteni hogy az emberiség megmentésének eszközéül a technológiát látta.
Mao Zedong hatalomrakerülése következtében útmutatóként használta fel Youwei könyvét, céljaként tűzve ki a tökéletes társadalom megalapítását még az ő politikai munkássága idején. Ennek elérése érdekében drasztikus módszerek alkalmazásától sem riadt vissza, ezeknek milliók szenvedték árát.
Kang Yaowei utopisztikus elképzeléseiről még 1980-ban Deng Xiaoping is vissza utal, amikor politikai célkitűzéseként a xiaokang megvalósítását tűzte ki. Tervnek ez jó volt, csak sajnos olyanként balul sült el, hogy a jelen Kínájában csupán egy nagyon vékony társadalmi réteg élvezi az általános jólétet, míg a hatalmas többség továbbra is egyik napról a másikra él.
Létezik egy, a fent említett szocialista-kommunista jövőképhez legközelebb álló kínai település, mely országszerte példaképként tartandó számon, hihetelenül sikeres és jólétet biztosító rendszere végett. A falunak jövedelme a vas- és acélművek gyártásából ered, valamint egy kisebb része a mezőgazdaságból. Az itt élő emberek a hét minden napján dolgoznak, és az évi néhány szabadnapon kívül csupán komoly sürgősségi esetben mentődnek fel a munka alól. De. Huaxi-ban mindenkinek saját családi ház, vadonatúj autó, ingyenes egészségügyi ellátás valamint oktatás és főzőolaj van biztosítva. Ez, a korábban mezőgazdasággal foglalkozó kis falu, néhány éve alakult át a mai kommunista dreamland formájává, megálmodója és felépítője, Wu Ren Bao (吴仁宝) javából. A harmónia városában hangosbemondók figyelmeztetnek időről időre arról, hogy ebben a városban kommunizmus az úr és ez milyen nagyszerű.[4]
Ezen a kis településen kívül, Kína jelen pillanatban, polgárai szemével nézve, a xiaokang periódusban van leragadva, amely az általános jólétnek egy olyan formáját biztosítja ami éppen a mindennapi élet szükségleteinek tesz eleget. Az emberek a gazdasági fellendülésben bízva reménykednek abba hogy megvalósul a Datong mely harmóniát hoz ember és ember, valamint ember és természet között.
Felhasznált irodalom:
Datong: The Great Society. A film by Evans Chan. Interview by William Cheung.[Internet]
http://www.chinaheritagequarterly.org/articles.php?searchterm=027_datong.inc&issue=027
ELTE Konfuciusz Intézet által fenntartott Kínai Enciklopédia. [Internet]
http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Konfucianizmus
Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma. Huaxi csodafalva, a megtestesült kínai szocialista utópia [Internet] http://kritikaifoldrajz.blogspot.ro/2012/09/huaxi-csodafalva-megtestesult-kinai.html
Shiping Hua: A Perfect World. [Internet]
http://louisville.edu/democracydevelopment/research/current-publications/Hua-1.pdf
Wei Leong TAY: Kang Youwei, The Martin Luther of Confucianism and his Vision of Confucian Modernity and Nation [Internet]
http://utcp.c.u-tokyo.ac.jp/publications/pdf/UTCPBooklet17_08_Tay.pdf
Tao Yuanming: The Peach Blossom Spring [Internet]
http://en.wikisource.org/wiki/The_Peach_Blossom_Spring
http://louisville.edu/democracydevelopment/research/current-publications/Hua-1.pdf
http://www.marxists.org/reference/archive/mao/selected-works/volume-1/mswv1_17.htm
http://louisville.edu/democracydevelopment/research/current-publications/Hua-1.pdf
http://www.ujakropolisz.hu/cikk/konfuciusz-i-e-551479
Jegyzetek
[1] Címem egy 1925-ben Guo Moro által írt novellájának címére utal vissza, mely egy képzeletbeli beszélgetést fogalmaz meg a két nagy ideológus között. Guo Moro alkotásával kívánja bizonyítani, hogy a két eszmerendszer nem is áll olyan messze egymástól.
[2] Forrás: ELTE Konfuciusz Intézet által fenntartott Kínai Enciklopédia. [Internet] http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Konfucianizmus
[3] Datong Shu (大同书) melyet angolul Book of Great Unity-nak fordítanak könyv formájában, posztumusz 1935-ben jelent meg.
[4] Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma. Huaxi csodafalva, a megtestesült kínai szocialista utópia [Internet] http://kritikaifoldrajz.blogspot.ro/2012/09/huaxi-csodafalva-megtestesult-kinai.html
Ezt a két szót három nyelven is beírtam a keresőbe. Meglepődtem azon, hogy az interneten megtalálható össz-adathoz viszonyítva mennyire kevés információ található a tökéletes kínai jövőképről. A magyar Google szinte figyelembe sem vette kérésemet általánosan utópiákat magyarázó könyvcímeket adott meg és zenelistát. Angolul ennél (szivárvány)színesebb weboldalakra bukkant, Kína különböző városaiban a homoszexualitás törvényes elfogadásátért elindított petíciós weblapokra. Kínaiul a Baidu kínai keresőprogrammal próbálkoztam, de néhány témámhoz alig kapcsolódó filmcímen kívül, itt sem bukkantam kielégítő információra.
Ezután inkább kínai tanárnőmtől kérdezősködtem és a továbbiakban az általa ajánlott munkák alapján próbálok majd egy átfogó képet bemutatni a kínai utópiákról, valamint az ő személyes meglátásának is hangot adok (így írásban), olyan jelöletlen alfejezetben mely egy mai átlagos kínai ember jövőképét fogalmazza meg.
A több ezer eves kínai kultúrában máig is az egyik legfontosabb gondolkodó az id.e. hatodik században tevékenykedő Konfuciusz. Tanai óriási hatással voltak az akkori és későbbi generációkra. Bölcsességei beépültek az államvezetésbe.
Szerinte a tökéletes társadalom (Datong -大同- Great Harmony) hierarchikus szerkezetű, melyet egy abszolút uralkodó vezet. Konfuciusz szerint ebben az államban mindenképp tanult vezetőre van szükség, melyre minden alattvaló tisztelettel tekint fel és bizalommal követ. A társadalmat ötféle kapcsolat ápolásával lehet tökéletessé tenni, ezek a kapcsolatok: uralkodó és az alattvaló, apa és fiú, férj és feleség, fiatalok és az idősek valamint baráti kapcsolatok. Ezek, az utolsót leszámítva mind erős alá-, fölérendelt viszonyok. Az emberek tisztelettel és egedelmességgel viszonyulnak felettesükhöz. Konfuciusz szerint a társadalom tagjainak bölcsnek, emberségesnek, szertartásosnak és kötelességtudónak kell lenniük[2].
Ebben az utópiában egy általános jólét uralkodik, és senki sem szenved hiány semmiben. Az emberek kölcsönös tisztelettel viseltetnek egymás iránt, különös tekintettel az idősekre és betegekre. Ebben a világban senki nem önző, mindenki csupán a közjónak akar hasznára lenni.
Konfuciusz etikai, erkölcsi tanításai nagyon nagy hatással voltak a későbbi uralkodói rendszerekre, alapul szolgáltak az államszervezéshez, ennek ellenére a mai napig sem sikerült ezt megvalósítani, még közel sem áll hozzá.
A kínai utópiák tárgyalásakor megemlítendő még Tao Qian munkája, a The Peach Blossom Spring (Taohua Yuan, 桃花源). Ebben a rövid elbeszélésben egy halász története van ismertetve, ki egy szerencsés véletlen folytán egy paradicsomi helyre bukkan. Itt a föld termékeny, az állatok kövérek és az emberek boldogok, békességben és elégedettségben élnek egymással. A halász néhány napig vendégeskedik itt, majd távozása után jeleket hagy hátra, hogy újból ide találjon, de ez sem neki sem másnak nem fog ismét sikerülni. Az ott élő kis közösség egy korábbi dinasztia uralkodásának idején telepedett le arra a varázslatosnak mondott helyre és azóta sem hagyta el senki közülük azt az idilli környezetet.
Ez a pozitív utopisztikus történet nem hagyott hátra olyan nagy benyomást a későbbi generációkra mint a konfuciuszi bölcseletek, legalábbis nem az államszervezésben. Közmondásként még ma is használják az elbeszélés címét olyan természeti helyek leírásában melyet látszólag nem érintett még ember.
Ennél jóval nagyobb hatást keltett a tizenkilencedik században Kang Youwei filozófus, aki munkáiban újraértelmezte a konfuciuszi utópiát. Elméleteit az akkori széthullófélben levő kínai társadalomnak a betolakodó Nyugat megszállása alól való kilábalási terveként mutatta be. Reformációs törekvései viszont akkor mégnem jártak sikerrel.
Könyvében[3] tovább viszi a konfuciuszi fogalomrendszert, ő is céljaként a Datong megvalósulását tervezi, amely filozófiája szerint úgy valósulhat meg, ha az állam előbb keresztül esik egy köztes perióduson a xiaokang-on (小康), mely tükörfordításban kis jólétet jelent, és a tökéletes egyesülési célállam megszervezését készíti elő.
Youwei szerint egy ideális társadalomban nincsen saját tulajdon és semmiféle megkülönböztetés az emberek között (ehhez persze az kellett, hogy semmi látszólagos különbség ne legyen az a társadalom tagjai közt, értendő ezalatt többek között a bőrszín is), mindenki ugyanolyan beállítottságú és intelligenciaszinten van. Evégett egységes a taníttatás, a tulajdon. Mindemellett ebben a világban nincs helye a családnak mint közösségnek, szerinte egy életre köttetett házasság túl nyomasztó, így csak egy éves szerződések lesznek férfi és nő között, a gyermekek pedig intézményben nevelkednek. Ellenezte a kapitalizmust és a szocializmust hirdette. Újszerű meglátásai között azt érdemes még megemlíteni hogy az emberiség megmentésének eszközéül a technológiát látta.
Mao Zedong hatalomrakerülése következtében útmutatóként használta fel Youwei könyvét, céljaként tűzve ki a tökéletes társadalom megalapítását még az ő politikai munkássága idején. Ennek elérése érdekében drasztikus módszerek alkalmazásától sem riadt vissza, ezeknek milliók szenvedték árát.
Kang Yaowei utopisztikus elképzeléseiről még 1980-ban Deng Xiaoping is vissza utal, amikor politikai célkitűzéseként a xiaokang megvalósítását tűzte ki. Tervnek ez jó volt, csak sajnos olyanként balul sült el, hogy a jelen Kínájában csupán egy nagyon vékony társadalmi réteg élvezi az általános jólétet, míg a hatalmas többség továbbra is egyik napról a másikra él.
Létezik egy, a fent említett szocialista-kommunista jövőképhez legközelebb álló kínai település, mely országszerte példaképként tartandó számon, hihetelenül sikeres és jólétet biztosító rendszere végett. A falunak jövedelme a vas- és acélművek gyártásából ered, valamint egy kisebb része a mezőgazdaságból. Az itt élő emberek a hét minden napján dolgoznak, és az évi néhány szabadnapon kívül csupán komoly sürgősségi esetben mentődnek fel a munka alól. De. Huaxi-ban mindenkinek saját családi ház, vadonatúj autó, ingyenes egészségügyi ellátás valamint oktatás és főzőolaj van biztosítva. Ez, a korábban mezőgazdasággal foglalkozó kis falu, néhány éve alakult át a mai kommunista dreamland formájává, megálmodója és felépítője, Wu Ren Bao (吴仁宝) javából. A harmónia városában hangosbemondók figyelmeztetnek időről időre arról, hogy ebben a városban kommunizmus az úr és ez milyen nagyszerű.[4]
Ezen a kis településen kívül, Kína jelen pillanatban, polgárai szemével nézve, a xiaokang periódusban van leragadva, amely az általános jólétnek egy olyan formáját biztosítja ami éppen a mindennapi élet szükségleteinek tesz eleget. Az emberek a gazdasági fellendülésben bízva reménykednek abba hogy megvalósul a Datong mely harmóniát hoz ember és ember, valamint ember és természet között.
Felhasznált irodalom:
Datong: The Great Society. A film by Evans Chan. Interview by William Cheung.[Internet]
http://www.chinaheritagequarterly.org/articles.php?searchterm=027_datong.inc&issue=027
ELTE Konfuciusz Intézet által fenntartott Kínai Enciklopédia. [Internet]
http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Konfucianizmus
Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma. Huaxi csodafalva, a megtestesült kínai szocialista utópia [Internet] http://kritikaifoldrajz.blogspot.ro/2012/09/huaxi-csodafalva-megtestesult-kinai.html
Shiping Hua: A Perfect World. [Internet]
http://louisville.edu/democracydevelopment/research/current-publications/Hua-1.pdf
Wei Leong TAY: Kang Youwei, The Martin Luther of Confucianism and his Vision of Confucian Modernity and Nation [Internet]
http://utcp.c.u-tokyo.ac.jp/publications/pdf/UTCPBooklet17_08_Tay.pdf
Tao Yuanming: The Peach Blossom Spring [Internet]
http://en.wikisource.org/wiki/The_Peach_Blossom_Spring
http://louisville.edu/democracydevelopment/research/current-publications/Hua-1.pdf
http://www.marxists.org/reference/archive/mao/selected-works/volume-1/mswv1_17.htm
http://louisville.edu/democracydevelopment/research/current-publications/Hua-1.pdf
http://www.ujakropolisz.hu/cikk/konfuciusz-i-e-551479
Jegyzetek
[1] Címem egy 1925-ben Guo Moro által írt novellájának címére utal vissza, mely egy képzeletbeli beszélgetést fogalmaz meg a két nagy ideológus között. Guo Moro alkotásával kívánja bizonyítani, hogy a két eszmerendszer nem is áll olyan messze egymástól.
[2] Forrás: ELTE Konfuciusz Intézet által fenntartott Kínai Enciklopédia. [Internet] http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/Konfucianizmus
[3] Datong Shu (大同书) melyet angolul Book of Great Unity-nak fordítanak könyv formájában, posztumusz 1935-ben jelent meg.
[4] Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma. Huaxi csodafalva, a megtestesült kínai szocialista utópia [Internet] http://kritikaifoldrajz.blogspot.ro/2012/09/huaxi-csodafalva-megtestesult-kinai.html