Fekete Klára
PETŐFI SÁNDOR KÍNAI BARÁTJA
A 20. századi kínai irodalom egyik legnagyobb alakja, Lu Xun volt az aki először kezdett komolyabb érdeklődéssel foglalkozni Petőfi Sándor költészetével. A költő, író, gondolkodó, esszéíró Lu Xun Japánban eltöltött tanulóévei alatt ismerkedett meg Petőfi munkásságával.
Kínában a 20-századig nem jellemző a külföldi irodalom jelenléte. Csupán a 19.század végén, 20. század elején kezd az irodalmi élet kifele fordulni. Lu Xun az elsők között volt, aki figyelmét a külföldi irodalom irányába helyezt. Hangsúlyozottabban a Közép-Kelet Európai országok irodalmát vizsgálta. Az ok amiért pont ezzel a régióval kezd el foglalkozni az az, hogy hasonlóságot vélt felfedezni a közép- kelet európai elnyomásban élő országok kisebbség irodalma és Kína akkori politikai-társadalmi állapota között.[1]
Magyarország történelme, azon belül is az 1848-49-es események szolidaritás tudatot ébresztett a kínai költőben. Petőfi verseiben megtalálta azt a hangnemet azt a költői és emberi magatartást amit hiányolt az akkori kínai társadalomból. Petőfinek nemcsak munkássága nyűgözte le Lu Xunt hanem a hazájához való kötőése, iránta való feltétlen, szenvedélyes szeretete és egy magasabb rendű célért való küzdelme is.
Hogy minek köszönhető ez az érdeklődés a magyar és más kelet-európai országok irodalma iánt, arról Lu Xun így fogalmaz: "Amire figyelmet fordítottam, az inkább a megismeretés, a fordítás volt — mégpedig az elnyomott nemzetek íróinak művei. Akkoriban éppen a mandzsuk megdöntése volt napirenden — s akadtak fiatalok, akik a mandzsu írók kiáltásában és ellenállásában rokonhangra találtak... Mivel olyan műveket kerestem, amelyekben kiáltás és ellenállás van, Kelet-Európa felé kellett fordulnom..."[2]
Lu Xun, 1902 tájékán találkozhatott először Petőfi verseivel. A fiatal költő Tokióban eltöltött tanulmányi évei alatt kezd el foglalkozni közép-kelet európa irodalmával. Petőfi Sándor költészete különösen megtetszett neki. A magyar költő szenvedélyes hazaszeretete, költészetének egyszerűsége és szavainak mélysége nagy hatással volt Lu Xun-re.
Lu Xun 1907-ben írt első irodalmi értékű tanulmányában 《摩罗诗力说》-ban egy teljes fejezeten keresztül foglalkozik Petőfi Sándorral.
Abban az időben elhatározta, hogy részletesebben is foglalkozni fog a költővel, elérhetővé akarta tenni verseit a kínai olvasóközönség számára. Tokióban szerezte be azt a két Petőfi kötetet is amelyekről a későbbiekben Bai Mang kapcsán még fogok beszélni. Ez a két kötet nagyon hozzánőtt Lu Xun szívéhez. A német nyelvű Reclam Universal-Bibliothek sorozata részeként jelentek meg, az egyik Isreal Goldschmidt által fordított válogatott Petőfi verseket tartalmazott, a másika pedig a Johann Körmödy által fordított Hóhér kötele című művét tartalmazta.
Lu Xun számára Petőfinek a személye testesítette meg az ideális hazafinak a képét. A tény, hogy nemcsak szóban, de tettekkel is harcolt a haza felszabadításáért lenyűgözte a fiatal kínai írót. Több helyen is esszéiben kifejti azt, hogy Kínának ezekben a zavaros időkben több ilyen Petőfi-lelkületű emberre van szüksége. Lu Xun-nek tetszett a költő nyelvezetének egyszerű természetessége, a János vitéz[3] utószavában így ír erről:[4],,Ő (Petőfi Sándor) a természet lírai költészetének volt szakértője.”[5]
Written in the sake of forgetting[6] című 1933-ban írt esszéjében, így emlékezik vissza ezekről, a Tokiói könyvesboltban megrendelt Petőfi kötetéről: ,, But to me they were treasures, for I had ordered them from Germany through the Marusen Bookshop thirty years before, when I was passionate admirer of Petőfi.”
A fent említett esszéjében Lu Xun az 1931-ben titokban a Kuomintang reakciós csoport által kivégzett öt költőnek állít emléket. A február 7-én meggyilkolt írók között ott volt Bai Mang白莽 is (más nevén Yin Fu殷夫) aki szintén sokat foglalkozott Petőfivel, több versét is lefordította valamint az életrajzát is megjelentette az Áradat folyóiratban Lu Xun támogatásával.
Lu Xun főleg fiatal korában volt szenvedélyes Petőfi-rajongó, bár a későbbi munkáiban is azért vissza -vissza tér szeretett költőjéhez. Emellett pedig támogatja más költőknek Petőfivel kapcsolatos munkáit, fordításait. Mint például Sun Yong 1931-es János vitéz kiadását is ő korrektúrázta és lektorálta, valamint a kiadás körüli ügyes-bajos dolgokat is ő intézte.
Két évre rá, 1925.-ben a Lu Xun által szerkesztett Szófonál 《语丝》című folyóirat 9.-ik és 11.-ik számában megjelenik a Lu Xun saját fordításában öt Petőfi vers. Ezeket Lu Xun németből fordította, valószínűleg az Isreal Goldschmidt- féle Petőfi kötetből. Ugyanebben az évben jelenik meg Lu Xun Remény 《希望》c. esszéje, szintén a Szófonál folyóiratban, melyben saját fordításban belehelyezi Petőfi Remény 《希望》című versét is. Erről a munkájáról a továbbiakban még lesz szó.
Lu Xun, a huszadik század elején nagy befolyással bírt a kínai irodalmi életben. Így, általa több költő is elkezdett foglalkozni Petőfi Sándor verseivel.
Egy másik nagyon fontos szereplője a Petőfi nevének és költészetének terjesztésénen Bai Mang 白莽[7]volt. Ő 1929-ben küldi el Lu Xun-nek az általa lefordított Petőfi életrajzot, és néhány versfordítást[8]. Ezek között a versek között többek között ott volt a Fekete kenyér 《黑面包》、Élet, halál《生与死》A hó a föld téli szemfedője 《雪呵,你是大地的寿衣》. Ezek a versek és az életrajz ugyanazon év decemberében jelenik meg, a Lu Xun által szerkesztett folyóiratban, az Áradatban 《奔流》. Erről a későbbiekben részletesebben is írok.
Az 1930-as években a Petőfi Sándor iránti érdeklődés, Lu Xun hatására nagyon nagy lesz. Több író, költő foglalkozik a magyar költővel, életrajzok, tanulmányok, versfordítások egyaránt megjelennek.
1928-ban egy másik fiatal kínai író dönt amellett, hogy lefordít valamit a Petőfi alkotásaiból kínaira. Sun Yong(孙用), a Kalocsay Kálmán által eszperantó nyelvre lefordított János vitézt ülteti át kínai nyelvre. A kínai János vitéz, könyv formájában 1931-ben jelenik meg, Lu Xun gondozása alatt. A Shanghaj-i kiadónaál megjelentetett kötetbe ezenkívül belekerül még Petőfi Sándor arcképe és a János vitézt illusztráló képek, valamint Lu Xun és Sun Yong által fordított életrajza Petőfinek.
A fent tárgyalt kötetet Sándor Béla festőművész, magyar kiadásokból már ismert , tizenhat képével illusztráltak. Ezeknek az képeknek a felkutatása és beszerzése sem volt egyszerű feladat, Lu Xun ehhez, az eredeti fordítót Kalocsay Kálmánt kereste fel levélben. Már-már kudarcba látott fulladni terve a képek megszerzéséről, ugyanis egyik félnek sem sikerült rábukkani ezekre az illusztrációkra. Végül Kalocsaynak sikerült megtalálnia és elküldeni Sun Yongnak, így Sándor Béla illusztrációi végül belekerülhettek a könyvbe. A végeredménnyel Lu Xun mégsem volt megelégedve, szerinte a nyomtatás minősége nem volt kielégító, így a képek veszítenek eredeti nagyszerűségükből.
A továbbiakban szeretnék kicsit részletesebben beszélni Lu Xun Remény című esszéjéről.
Lu Xun a Remény (1925.01.01) című esszéjében mely a Vadfüvek[9] prózagyűjteményének része, megjelenik Petőfi Sándor Remény című verse, az író saját fordításában.
Mi a remény? ... förtelmes kéjleány,
Ki minden embert egyaránt ölel.
Ha rápazarlod legszebb kincsedet,
Az ifjúságot: akkor elhagy, el!
(Pest, 1845. október 16. - november 25. között)
希望是什么？十是娼妓：
她对谁都蛊惑，将一切都献给；
待你牺牲了极多宝贝—--
你的青春——她就抛弃你。
Ez a vers megtalálható abban a Goldschmidt-féle Petőfi kötetben, ezt a verziót fordította át Lu Xun.
A Goldschmidt változatban Remény című vers hű fordítása eredetijének. A szavak elhelyezkedése, értelmük, a sorok száma valamint a ritmus is mind megegyezik Petőfi költeményéével. Lu Xun verse pedig alkalmazkodik a német fordításhoz.
Lu Xun Remény című esszéjének a főmondata, is egy Petőfitől idézett mondatrészlet. ,, a kétségbeesés csakúgy csal, mint a remény”, kínaiul: 绝望之为虚妄，正与希望相同[10].
Petőfinek a fentebb idézett sora XIV. utirajzából származik, melyet 1847.júl.17-n írt Szatmárba érkezésének ötödik napján. Ennek a mondatnak a megjelenése Lu Xun szövegében különösen érdekes. Hiszen Petőfinek ez az utilevele nem volt benne abba a kötetbe melyet a kínai író oly nagyon szeretett és sokszor is olvasgatott.[11] Annyit tudunk, hogy Lu Xun 1906-1907-ben ismerkedett meg Petőfi költészetével, a Remény című esszéjének megírásáig pedig eltelt szinte húsz év. Arról nem maradt fel semmiféle feljegyzés vagy utalás, hogy a fent idézett utilevélből vett mondattal Lu Xun hol találkozhatott, melyik fordításban, melyik kötetben. Kitaoka Masako, japán Lu Xun kutatóprofesszor, tüzetesebben vizsgálta ezt a mondatot[12] és arra jött rá, hogy a kínai, Lu Xun féle fordítás az angol: „...dispair is as deceptive as hope” változattal, értelemben, szóválasztásban különösen közel áll, talán egy angol fordítással találkozhatott, határozott következtetést nem tesz, a probléma vizsgálását rábízza az utókorra.
Petőfinek élete során sok kudarcélménnyel kellett szembesülnie. Színész karrierjét is, aztán később költészetét is nagyon sok támadás érte. A hatalom zsarnoksága, a magyar nyelv és kultúra lassú tölrődése, a szerelemben ért sikertelenségek is mind mind közrejátszódtak abban, hogy a költőnek legyen egy általános kiábrándult világszemlélete. A Remény című vers hangnemében ez teljesen átérezhető. Hazafias költőként emellett azt a terhet is a magára vállalta, hogy verseivel útmutatást adjon a szenvedő népnek, segítse azt a felszabadulásban.
A környező világból való általános kiábrándulás érzését csak növelte az amikor szívének választottjának, Szendrey Júliának apja nem egyezett bele leánykérésébe. Minden elveszni látszott. Kétségbeesett.
Aztán, hogy értesült arról, hogy Szendrey Júlia, apja szava ellenére, mégis elfogadta kérését, és hozzá akar menni feleségül, megváltozik a költő világszemlélete. A ,, kétségbeesés csak úgy csal mint a remény” sor pedig már egy olyan levélből származik, amikor már tudnivaló, hogy hamarosan házasodni fog.
Petőfi verse, és utirajzából vett idézete két különálló szöveg. Időben távol áll egymástól (majdnem két év), valamint körülmények szempontjából is más indíttatásból íródtak.
Lu Xun mégis kapcsolatot vélt felfedezni a két szöveg között. Szerinte A vers és az idézett mondat két különböző szakaszát jelöli Petőfi életében és költészetében.
Azzal én is tisztában vagyok, hogy a Petőfi-recepció napjainkban, többek között Margócsy tanár úr munkássága nyomán változóban van. Mostmár sokkal inkább Petőfi-szerepekről beszélünk, mintsem verseiben kibontakozó életrajzról. Ez azonban a kínai Petőfi-recepciót még nem érte el, így ezeket nem is vettem figyelembe, célom az volt hogy egy összefoglaló képet alkossak Lu Xun Petőfi iránti rajongásáról, a Petőfivel kapcsolatos munkásságának bemutatása alapján.
Felhasznált irodalom:
[1] Lásd IDE VALAMI MENŐ KÖNYVCÍM
[2] IN Galla Endre: János vitéz a sárkányok országában. Galla Endre ford.
[3] Az eredeti kiadás: 《勇敢的约翰》孙用翻译，海湖风书店， 1931
[4] eredeti szöveg: “他的擅长之处，自然是在抒情的诗”
[5] Saját ford.
[6] Lu Xun selected works translated by Yang Xianyi and Gladys Yang, vol 3, foreign language press,2003 beijing p 236
[7] eredeti nevén 殷夫
[8] Fordításának alapjául a német Alfred Teniers Petőfi's Gedichte, 1887 –életrajza szolgált.
[9] 野草
[10] Lu Xun ford.
[11] A Reclam Universal-Bibliothek sorozatában megjelent kötetekről fentebb már esett szó
[12]鲁迅和裴多菲——《希望》溯源考(文论)[日]北冈正子, IN海客甲著《闲适中的挣扎》宁夏人民出版社2010
Kínában a 20-századig nem jellemző a külföldi irodalom jelenléte. Csupán a 19.század végén, 20. század elején kezd az irodalmi élet kifele fordulni. Lu Xun az elsők között volt, aki figyelmét a külföldi irodalom irányába helyezt. Hangsúlyozottabban a Közép-Kelet Európai országok irodalmát vizsgálta. Az ok amiért pont ezzel a régióval kezd el foglalkozni az az, hogy hasonlóságot vélt felfedezni a közép- kelet európai elnyomásban élő országok kisebbség irodalma és Kína akkori politikai-társadalmi állapota között.[1]
Magyarország történelme, azon belül is az 1848-49-es események szolidaritás tudatot ébresztett a kínai költőben. Petőfi verseiben megtalálta azt a hangnemet azt a költői és emberi magatartást amit hiányolt az akkori kínai társadalomból. Petőfinek nemcsak munkássága nyűgözte le Lu Xunt hanem a hazájához való kötőése, iránta való feltétlen, szenvedélyes szeretete és egy magasabb rendű célért való küzdelme is.
Hogy minek köszönhető ez az érdeklődés a magyar és más kelet-európai országok irodalma iánt, arról Lu Xun így fogalmaz: "Amire figyelmet fordítottam, az inkább a megismeretés, a fordítás volt — mégpedig az elnyomott nemzetek íróinak művei. Akkoriban éppen a mandzsuk megdöntése volt napirenden — s akadtak fiatalok, akik a mandzsu írók kiáltásában és ellenállásában rokonhangra találtak... Mivel olyan műveket kerestem, amelyekben kiáltás és ellenállás van, Kelet-Európa felé kellett fordulnom..."[2]
Lu Xun, 1902 tájékán találkozhatott először Petőfi verseivel. A fiatal költő Tokióban eltöltött tanulmányi évei alatt kezd el foglalkozni közép-kelet európa irodalmával. Petőfi Sándor költészete különösen megtetszett neki. A magyar költő szenvedélyes hazaszeretete, költészetének egyszerűsége és szavainak mélysége nagy hatással volt Lu Xun-re.
Lu Xun 1907-ben írt első irodalmi értékű tanulmányában 《摩罗诗力说》-ban egy teljes fejezeten keresztül foglalkozik Petőfi Sándorral.
Abban az időben elhatározta, hogy részletesebben is foglalkozni fog a költővel, elérhetővé akarta tenni verseit a kínai olvasóközönség számára. Tokióban szerezte be azt a két Petőfi kötetet is amelyekről a későbbiekben Bai Mang kapcsán még fogok beszélni. Ez a két kötet nagyon hozzánőtt Lu Xun szívéhez. A német nyelvű Reclam Universal-Bibliothek sorozata részeként jelentek meg, az egyik Isreal Goldschmidt által fordított válogatott Petőfi verseket tartalmazott, a másika pedig a Johann Körmödy által fordított Hóhér kötele című művét tartalmazta.
Lu Xun számára Petőfinek a személye testesítette meg az ideális hazafinak a képét. A tény, hogy nemcsak szóban, de tettekkel is harcolt a haza felszabadításáért lenyűgözte a fiatal kínai írót. Több helyen is esszéiben kifejti azt, hogy Kínának ezekben a zavaros időkben több ilyen Petőfi-lelkületű emberre van szüksége. Lu Xun-nek tetszett a költő nyelvezetének egyszerű természetessége, a János vitéz[3] utószavában így ír erről:[4],,Ő (Petőfi Sándor) a természet lírai költészetének volt szakértője.”[5]
Written in the sake of forgetting[6] című 1933-ban írt esszéjében, így emlékezik vissza ezekről, a Tokiói könyvesboltban megrendelt Petőfi kötetéről: ,, But to me they were treasures, for I had ordered them from Germany through the Marusen Bookshop thirty years before, when I was passionate admirer of Petőfi.”
A fent említett esszéjében Lu Xun az 1931-ben titokban a Kuomintang reakciós csoport által kivégzett öt költőnek állít emléket. A február 7-én meggyilkolt írók között ott volt Bai Mang白莽 is (más nevén Yin Fu殷夫) aki szintén sokat foglalkozott Petőfivel, több versét is lefordította valamint az életrajzát is megjelentette az Áradat folyóiratban Lu Xun támogatásával.
Lu Xun főleg fiatal korában volt szenvedélyes Petőfi-rajongó, bár a későbbi munkáiban is azért vissza -vissza tér szeretett költőjéhez. Emellett pedig támogatja más költőknek Petőfivel kapcsolatos munkáit, fordításait. Mint például Sun Yong 1931-es János vitéz kiadását is ő korrektúrázta és lektorálta, valamint a kiadás körüli ügyes-bajos dolgokat is ő intézte.
Két évre rá, 1925.-ben a Lu Xun által szerkesztett Szófonál 《语丝》című folyóirat 9.-ik és 11.-ik számában megjelenik a Lu Xun saját fordításában öt Petőfi vers. Ezeket Lu Xun németből fordította, valószínűleg az Isreal Goldschmidt- féle Petőfi kötetből. Ugyanebben az évben jelenik meg Lu Xun Remény 《希望》c. esszéje, szintén a Szófonál folyóiratban, melyben saját fordításban belehelyezi Petőfi Remény 《希望》című versét is. Erről a munkájáról a továbbiakban még lesz szó.
Lu Xun, a huszadik század elején nagy befolyással bírt a kínai irodalmi életben. Így, általa több költő is elkezdett foglalkozni Petőfi Sándor verseivel.
Egy másik nagyon fontos szereplője a Petőfi nevének és költészetének terjesztésénen Bai Mang 白莽[7]volt. Ő 1929-ben küldi el Lu Xun-nek az általa lefordított Petőfi életrajzot, és néhány versfordítást[8]. Ezek között a versek között többek között ott volt a Fekete kenyér 《黑面包》、Élet, halál《生与死》A hó a föld téli szemfedője 《雪呵,你是大地的寿衣》. Ezek a versek és az életrajz ugyanazon év decemberében jelenik meg, a Lu Xun által szerkesztett folyóiratban, az Áradatban 《奔流》. Erről a későbbiekben részletesebben is írok.
Az 1930-as években a Petőfi Sándor iránti érdeklődés, Lu Xun hatására nagyon nagy lesz. Több író, költő foglalkozik a magyar költővel, életrajzok, tanulmányok, versfordítások egyaránt megjelennek.
1928-ban egy másik fiatal kínai író dönt amellett, hogy lefordít valamit a Petőfi alkotásaiból kínaira. Sun Yong(孙用), a Kalocsay Kálmán által eszperantó nyelvre lefordított János vitézt ülteti át kínai nyelvre. A kínai János vitéz, könyv formájában 1931-ben jelenik meg, Lu Xun gondozása alatt. A Shanghaj-i kiadónaál megjelentetett kötetbe ezenkívül belekerül még Petőfi Sándor arcképe és a János vitézt illusztráló képek, valamint Lu Xun és Sun Yong által fordított életrajza Petőfinek.
A fent tárgyalt kötetet Sándor Béla festőművész, magyar kiadásokból már ismert , tizenhat képével illusztráltak. Ezeknek az képeknek a felkutatása és beszerzése sem volt egyszerű feladat, Lu Xun ehhez, az eredeti fordítót Kalocsay Kálmánt kereste fel levélben. Már-már kudarcba látott fulladni terve a képek megszerzéséről, ugyanis egyik félnek sem sikerült rábukkani ezekre az illusztrációkra. Végül Kalocsaynak sikerült megtalálnia és elküldeni Sun Yongnak, így Sándor Béla illusztrációi végül belekerülhettek a könyvbe. A végeredménnyel Lu Xun mégsem volt megelégedve, szerinte a nyomtatás minősége nem volt kielégító, így a képek veszítenek eredeti nagyszerűségükből.
A továbbiakban szeretnék kicsit részletesebben beszélni Lu Xun Remény című esszéjéről.
Lu Xun a Remény (1925.01.01) című esszéjében mely a Vadfüvek[9] prózagyűjteményének része, megjelenik Petőfi Sándor Remény című verse, az író saját fordításában.
Mi a remény? ... förtelmes kéjleány,
Ki minden embert egyaránt ölel.
Ha rápazarlod legszebb kincsedet,
Az ifjúságot: akkor elhagy, el!
(Pest, 1845. október 16. - november 25. között)
希望是什么？十是娼妓：
她对谁都蛊惑，将一切都献给；
待你牺牲了极多宝贝—--
你的青春——她就抛弃你。
Ez a vers megtalálható abban a Goldschmidt-féle Petőfi kötetben, ezt a verziót fordította át Lu Xun.
A Goldschmidt változatban Remény című vers hű fordítása eredetijének. A szavak elhelyezkedése, értelmük, a sorok száma valamint a ritmus is mind megegyezik Petőfi költeményéével. Lu Xun verse pedig alkalmazkodik a német fordításhoz.
Lu Xun Remény című esszéjének a főmondata, is egy Petőfitől idézett mondatrészlet. ,, a kétségbeesés csakúgy csal, mint a remény”, kínaiul: 绝望之为虚妄，正与希望相同[10].
Petőfinek a fentebb idézett sora XIV. utirajzából származik, melyet 1847.júl.17-n írt Szatmárba érkezésének ötödik napján. Ennek a mondatnak a megjelenése Lu Xun szövegében különösen érdekes. Hiszen Petőfinek ez az utilevele nem volt benne abba a kötetbe melyet a kínai író oly nagyon szeretett és sokszor is olvasgatott.[11] Annyit tudunk, hogy Lu Xun 1906-1907-ben ismerkedett meg Petőfi költészetével, a Remény című esszéjének megírásáig pedig eltelt szinte húsz év. Arról nem maradt fel semmiféle feljegyzés vagy utalás, hogy a fent idézett utilevélből vett mondattal Lu Xun hol találkozhatott, melyik fordításban, melyik kötetben. Kitaoka Masako, japán Lu Xun kutatóprofesszor, tüzetesebben vizsgálta ezt a mondatot[12] és arra jött rá, hogy a kínai, Lu Xun féle fordítás az angol: „...dispair is as deceptive as hope” változattal, értelemben, szóválasztásban különösen közel áll, talán egy angol fordítással találkozhatott, határozott következtetést nem tesz, a probléma vizsgálását rábízza az utókorra.
Petőfinek élete során sok kudarcélménnyel kellett szembesülnie. Színész karrierjét is, aztán később költészetét is nagyon sok támadás érte. A hatalom zsarnoksága, a magyar nyelv és kultúra lassú tölrődése, a szerelemben ért sikertelenségek is mind mind közrejátszódtak abban, hogy a költőnek legyen egy általános kiábrándult világszemlélete. A Remény című vers hangnemében ez teljesen átérezhető. Hazafias költőként emellett azt a terhet is a magára vállalta, hogy verseivel útmutatást adjon a szenvedő népnek, segítse azt a felszabadulásban.
A környező világból való általános kiábrándulás érzését csak növelte az amikor szívének választottjának, Szendrey Júliának apja nem egyezett bele leánykérésébe. Minden elveszni látszott. Kétségbeesett.
Aztán, hogy értesült arról, hogy Szendrey Júlia, apja szava ellenére, mégis elfogadta kérését, és hozzá akar menni feleségül, megváltozik a költő világszemlélete. A ,, kétségbeesés csak úgy csal mint a remény” sor pedig már egy olyan levélből származik, amikor már tudnivaló, hogy hamarosan házasodni fog.
Petőfi verse, és utirajzából vett idézete két különálló szöveg. Időben távol áll egymástól (majdnem két év), valamint körülmények szempontjából is más indíttatásból íródtak.
Lu Xun mégis kapcsolatot vélt felfedezni a két szöveg között. Szerinte A vers és az idézett mondat két különböző szakaszát jelöli Petőfi életében és költészetében.
Azzal én is tisztában vagyok, hogy a Petőfi-recepció napjainkban, többek között Margócsy tanár úr munkássága nyomán változóban van. Mostmár sokkal inkább Petőfi-szerepekről beszélünk, mintsem verseiben kibontakozó életrajzról. Ez azonban a kínai Petőfi-recepciót még nem érte el, így ezeket nem is vettem figyelembe, célom az volt hogy egy összefoglaló képet alkossak Lu Xun Petőfi iránti rajongásáról, a Petőfivel kapcsolatos munkásságának bemutatása alapján.
Felhasznált irodalom:
- 李力《鲁迅与裴多菲》J. of Xuzhou Normal University (Philosophy and Social Sciences Edition) Vol.30,No.3, May 2004
- Lu Xun selected works translated by Yang Xianyi and Gladys Yang, vol 3, foreign language press,2003
- GALLA Endre: János vitéz a sárkányok országában, avagy Petőfi kínai fogadtatása, Korunk HARMADIK ÉVFOLYAM IX/8. 1998. AUGUSZTUS
- 兴万生《裴多菲---外国文学评介丛书》、辽宁人民出版社、1984
- 海客甲著《闲适中的挣扎》宁夏人民出版社，2010，鲁迅和裴多菲——《希望》溯源考(文论)[日]北冈正子
[1] Lásd IDE VALAMI MENŐ KÖNYVCÍM
[2] IN Galla Endre: János vitéz a sárkányok országában. Galla Endre ford.
[3] Az eredeti kiadás: 《勇敢的约翰》孙用翻译，海湖风书店， 1931
[4] eredeti szöveg: “他的擅长之处，自然是在抒情的诗”
[5] Saját ford.
[6] Lu Xun selected works translated by Yang Xianyi and Gladys Yang, vol 3, foreign language press,2003 beijing p 236
[7] eredeti nevén 殷夫
[8] Fordításának alapjául a német Alfred Teniers Petőfi's Gedichte, 1887 –életrajza szolgált.
[9] 野草
[10] Lu Xun ford.
[11] A Reclam Universal-Bibliothek sorozatában megjelent kötetekről fentebb már esett szó
[12]鲁迅和裴多菲——《希望》溯源考(文论)[日]北冈正子, IN海客甲著《闲适中的挣扎》宁夏人民出版社2010
