Józsa István
AZ ÚJSZÖVETSÉGRŐL

​
​

Jakubinyi György érsekkel a Biblia szerkezetéről, az Újszövetség szövegének szerkesztéséről, értelmezéséről beszélgetünk.

1

​

​          — Az Ószövetség kialakulása több mint ezer évig tartott. Az Újszövetség könyveit az időszámításunk szerinti első évszázadokban írták. Az Újszövetség -- nem annyira értelmezéséről, hanem inkább szerkesztéséről most. Neves íróval beszélgettem -- „Az Újszövetség  tákolmány!” – fakadt ki. Aztán még sokáig kiabálva magyarázott. Nekem: egy sor kérdésem van és válaszom alig. 

          — „Az Újszövetség tákolmány” -- fakadt ki egy neves író. Nem bírálom. A Szentírás hivő ember számára – és az  vagyok – Isten Igéje, kinyilatkoztatás, a Szentlélek sugallta, és ezért tisztelettel kell kezelnünk róla.

 

          -- Angyali üdvözlet, Háromkirályok, József és Mária a gyermek Jézussal, a Madonna az újszülöttel – a művészet, az irodalom gyakori témája évezredeken át, sokszor megfilmesített helyzetek. Aztán már a Megváltót követhetjük. A kettő között -- óriási kihagyás, a Jézusról szóló könyvészetben, a műalkotásokban egyaránt. Jézus tanulóéveiről... hát nem tudunk semmit. Miért? Senki nem írta meg? Miért? Mit tudhatunk? Mit kell vagy kellene tudnunk?      
 
          -- Jézus tanulóéveiről. A négy evangélium között csak Mt és Lk ír Jézus gyermekkoráról, „gyermekségi evangélium” a szakirodalomban a nevük. Azért nem írnak a „tanuló évekről” – nevelő apja, Szent József mellett kitanulta az ácsmesterséget és gyakorolta -, mert a megváltásban nem volt szerepe. Az egyiptomi menekülés, a 12 éves Jézus a templomban az egyetlen, amit a két evangélista megemlít.

            Érthető, hogy az őskeresztényeket – és talán minket is – minden érdekelne az Úr Jézus ifjú korára vonatkozólag. Ezért keletkeztek azok a szentíráshoz hasonló „evangéliumok, cselekedetek, levelek stb.”, amelyek ezt a hiányt pótolták, de az Egyház nem fogadta el. Mivel olykor rejtegetni kellett ezeket az őskeresztény „lelkiolvasmányokat”, ezért görögül apokrifeknek (rejtett) nevezzük. Leghíresebb pl. a Protoevangelium Iacobi vagyis Jakab ősevangéliuma, amely a Szűzanya születését, leánykorát stb. hozza. Annak ellenére, hogy az Egyház nem ismerte el Szentírásnak, mégis hatására még egyházi ünnepeket is bevezettek apokrif és nem bibliai alapon: pl. a Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban november 21, Szűz Mária szülei, Szent Joakim és Szent Anna ünnepe július 26 stb.
 
 

          -- Az Újszövetség négy evangéliumból áll, Máté, Márk, Lukács, János evangéliumából. Mind a négy  Jézus történetét mondja el, illetve mondja újra. Miért kell ugyanazt a történetet  négyszer elmondani? Miért nem elég egyszer? Miért éppen négyszer? Miért nem kétszer, háromszor, ötször, tizenötször, vagy mondjuk  huszonkétszer? Több mint húsz evangéliumot ismerünk – miért éppen ez a négy?

          -- Kispap koromban kifigurázták a szónoki fogást, a fokozást: „Miért választott az Úr Jézus 12 apostolt? Választhatott volna kettőt, hármat, vagy akár 40-t! Ó, mily csodálatos, ő csak 12-t választott.” Hát igy vagyunk a négy evangéliummal is. Sok evangélium volt az ősegyházban, de a Szentlélek vezetésével csak ezt a négyet ismerték el, mint sugalmazott Szentírást. Különben a 4 szent szám vö. előbb a szent számoknál. A Jelenések könyvében is négy élőlény szerepel Isten trónjánál (Jel 4,6-8) és megfeleltek az őskeresztény szimbolikában a négy evangéliumnak:  oroszlán    bika,  ember,  sas. Az ember Máté evangéliumát jelképezi, mert a második Isteni Személy emberré levésével kezdi, a nemzetségtáblával. Az oroszlán Márk jelképe, mert a feltámadást jelenti. A bika Lukács evangéliumát jelképezi, mert áldozatbemutatással kezdi. A sas János, mert evangéliumát sasszárnyon Jézus isteni eredetéhez szárnyalva kezdi. Ennek a hagyományos keresztény magyarázatnak először Szent Iréneusz, vértanú lyoni püspök (140-202),  majd Nagy Szent Gergely pápa (540-604) adott hangot.  



          -- Ki választotta, kik választották ki éppen ezt a négy szöveget? Kinek, kiknek volt ehhez joga? Lehetősége? Vagy ahogy az Ószövetség kialakulása több mint ezer évig tartott, az Újszövetség is évszázadokon át?

          -- Mi Szentírás és mi nem Szentírás, azt az Anyaszentegyház Tanítóhivatala dönti el. Amikor tisztázni kellett hitkérdéseket, egyetemes zsinatokat hívtak össze. A zsinati döntéseket a pápa hagyta jóvá. Az I. vatikáni zsinat 1870-ben kimondta – hittétel, dogma rangra emelte – a pápa hit és erkölcs dolgában döntő csalatkozhatatlanságát és primátusát az egyetemes egyház fölött.

          A Szentírással kapcsolatban megkülönböztetjük: a kanonicitást, sugalmazottságot (inspiratio) és hitelességet (authenticitas). A kanonicitás azt jelenti, hogy egy szentkönyv része a Szentírásnak (a Bibliának) vagyis benne van a Szentírás kánonjában (a szentkönyvek listája). A sugalmazottság azt jelenti, hogy a kánonba foglat szentkönyvet a Szentlélek sugallta, és hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen (tehát lehetnek a Szentírásban nyelvi vagy történelmi tévedések!) A hitelesség azt jelenti, hogy a szentkönyvet az írta, akinek a nevét viseli, pl. Szent Máté az evangéliumát.
​
          Kezdetben csak helyi zsinatok foglalkoztak a kánonnal. Amit nem ismertek el, apokrif kategóriába került. Hittételként, dogma rangban csak a Tridenti Zsinat határozta meg a kánont 1546.04.08-án „Határozat a szent könyvek és a hagyományok elfogadásáról” címen. Miután felsorolja a Szentírás 72 könyvét: 45 ószövetségit és 27 újszövetségit, kijelenti: „Ha pedig valaki a könyveket egészükben összes részeikkel úgy, ahogy a katolikus Egyházban azokat olvasni szokták, és az ősi latin „Vulgata” kiadásban benne vannak, nem fogadja el szent és kánoni könyveknek, és az előbb mondott hagyományokat tudva és megfontoltan megveti: legyen kiközösítve.” (DS 1502-1504,  in: Heinrich Denzinger – Peter Hünermann, Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai,  szerk. Burger Ferenc, Örökmécs Kiadó – Bátonyterenye – Szent István Társulat – Budapest 2004,372-373). Ebből következik, hogy csak a kánon és a sugalmazottság hittétel (dogma), a hitelesség nem! Tehát ha valaki azt mondja, hogy egyik szentkönyvet sem az írta, akinek ma a nevét hordja, nem eretnek, nincs kiközösítve, csak éppen szélsőséges nézetet vall. Eretnek azonban az, aki valamelyik szentkönyv kanonicitását vagy sugalmazottságát tagadja. Ez is csak a tridenti zsinat döntése óta. Pl. Szent Jeromos (347-420) csak a zsidó Ószövetséget és a görög Újszövetséget tekintette szentkönyvnek, az ószövetségi hét görögnyelvű (az ún. „deuterokanonikus”) szentkönyvet nem. Nem volt eretnek, mert akkor még a kánon nem volt hittétel!



          -- Mik voltak a válogatás kritériumai?
 
          -- A tridenti zsinat világosan meghatározza: A szentkönyvek listájába azokat a könyveket veszik be, amelyeket „mindenkor és mindenhol” szentírásként olvastak és olvasnak az Egyházban.



          -- És a néhány válasz: Az evangéliumok kiegészítik egymást. Mindegyik elmond olyan részeseményeket, amelyeket a többi nem. Négyszeri ismétléssel egyre jobban látjuk, érthetjük Jézus történetét.

​
​
2
​
​
          -- A National Geographic 2006. 4-es száma meglepte a világot azzal, hogy közölte Júdás evangéliumát. A lap szakterülete a természettudományok – de egy ilyen témát, úgy látszik, nem adtak ki a kezükből. Júdás másat ír, mint az évezredek óta ismert evangéliumok. Évezredek alatt bizony sok támadás érte a kereszténységet – Júdás evangéliumának mássága sem kérdőjelezte meg. A múló szenzációk szintjén maradt. Az Újszövetség szerkesztése idején ismerték a szöveget? Már akkor tudatosan hagyták ki?

          -- Az apokrifekről már volt szó. Ilyen apokrif a Júdás evangélium is, amely kopt nyelven maradt fenn és az eretnek gnosztikus hitet tükrözi. Már Szent Iréneusz, vértanú lyoni püspök (140-202) is említi, és eretnek könyvnek tartja. A szenzáció abban állt, hogy eddig csak utalásokat találtak, de a könyv csak az 1970-es években került elő máig nem tisztázott körülmények között. A tudósók a II-III. századra teszik keletkezését. A kanonikus evangéliumok megírásakor még nem létezett.


​
3


          -- A befejezés: János evangéliuma a Jelenések könyvével zárul. A görög „apokalypsis” jelentése „megmutatkozás”. A teremtő istenség megmutatkozása egyben a világ végét jelenti. Az Apokalipszis könyve lezárja a Bibliát, az egész kozmikus ívet.  A sokmilliárd év történetét. A Biblia azzal kezdődik, hogy: „Kezdetben” --  miben állt a teremtés. És zárul: az apokalipszis leírásával. A szerkesztésről. Hogyan született az Ószövetség és Újszövetség egysége? Ki, kik, hol, mikor, miért, hogyan szerkesztették egybe a két – kettő? – szöveget? Mik voltak az összeállítás szempontjai, kritériumai? Egyéb meghatározó körülményei?
 
          -- A teljes Szentírás (és benne az Újszövetség) az Apokalipszissel zárul, vagyis a Jelenések könyvével. A hagyomány öt könyvet tulajdonít Szent Jánosnak: az evangéliumát, három „katolikus” levelet és a Jelenések könyvét (Jn, 1-3Jn és Jel). Arra kérdésre, hogy „Hogyan született az Ószövetség és Újszövetség egysége? Hogyan szerkesztették egybe a két szöveget?”, a Szentírás kánonja tanulmányban találunk bőséges magyarázatot (in: Magyar Katolikus Lexikon, XII. kt. SzIT Budapest, 2007,984-989). Egész röviden: A zsidó Ószövetség három része: Mózes 5 könyve = Tóra vagy Törvény, Próféták (a történelmik könyvek és a próféták) és Írások közül az Úr Jézus idején már az első kettő lezárt gyűjtemény volt. Az Úr Jézus is így utal a Szentírásra: „a Törvény és a Próféták”. A keresztények a görög Hetvenes fordításban vették át a zsidó Szentírást, amely bővebb a zsidó ószövetségi kánonnál. Az Újszövetség iratai lassan gyűjteményekbe tömörültek: a négy evangélium, Szent Pál leveleit pl. hosszúság szerint állították sorba. Az Újszövetség 27 könyvből álló gyűjteményét először Szent Atanáz sorolta föl 367-ben (a 39. húsvéti körlevelében). Nyugaton ezt fogadták el 382-ben a római zsinaton, 393, 397 és 419-ben az afrikai zsinatokon. Azt csak találgathatjuk, hogy milyen kritériumok alapján állították össze a Szentírás könyveinek mai sorrendjét. 



          -- Szent Biblia – Isten igéje szent. Írott és szerkesztett változatát, a könyvek könyvét ki, hol, mikor, hogyan, miért nyilvánította egy és megváltoztathatatlannak? Szentnek? 

          -- Erre a kérdésre már válaszoltam: a Tridenti zsinat. 
 








​​
Gyulafehérvár, 2019.10.06.
​