​"KÖZÉP-EURÓPA ALAKUL"
​
​

Dr. Horváth István, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának docense a bölcsészkar diákjaival beszélget
​

 
 – Ön szerint megvalósulhat Közép-Európa integrációja valaha?

– Hát, igazából már megvalósult olyan szempontból, hogy a visegrádi csoportosulás valamilyen szempontból politikai integrációt jelent, politikai csoportot. Kérdés az, hogy elmélyülhet-e ez a fajta integráció? Tehát, hogy egy sokkal nagyobb szerepet nyerjen, vagy esteleg átvegyen egy EU-s dolgot, ennek kevés az esélye. Nem viábilis Közép-Európa önmagával. Közép-Európa akármennyire periféria csakis az egész EU-s rendszeren belül előnyösebb helyzetben van, mint egy magára maradt periféria.


– Az Európai Egyesült Államok valóban be fog-e következni? Vagy, hogy széthullik-e az EU?

– Hát, igazából ha tudnám erre a választ, akkor nem itt ülnék önökkel, hanem valahol máshol egy nagyon fontos tanácsadó szerepbe. Szerintem nagyobb EU-s integráció irányába történő nyomások jelentések, kérdés az, hogy hogyan fogják ebbe partnerként belevonni a perifériát. Milyen fajta jó ajánlatot tudnak tenni. Szerintem nagyobb integráció fog megvalósulni és nem a széthullás, csak ezt nyilvánvaló, hogy nem a mostani Európai Uniós vezetőség és elit, egy alternatív elit kell legyen.

Egy krízisen kell keresztülmennünk ahhoz, hogy valami fajta elitváltás rájöjjön arra, hogy a perifériát meg kell győzze, be kell vonja abba, ami a nagyobb európai integrációt jelenti és ebből a szempontból egyelőre nem úgy tűnik, hogy ebbe az irányba mennénk. Tehát az EU-s vezetői elitnek, nekem az a benyomásom, mint hogyha továbbra is fegyelmezni akarná a perifériát és politikai taktikák által akarná elvenni a hatalmat a jelenleg hatalmon levő közép-európai elitektől.

​Tehát egy fegyelmezési rendszer folyik és alapvetően ez egyelőre zsákutcának bizonyul. Vagy sikerül megfegyelmezni és politikailag a mostani közép-európai vezetői csoportokat sikerül kinyomni a hatalomból és egy sokkal engedékenyebb csoport kerül be Közép-Európában, aki az EU-s fejlesztésbe megy be, vagy egy újabb fajta nyelvezetet kitalál az EU-s vezetőség. Ez egyértelműen működik.


– Mi oka lehet, hogy Közép-Európa lassabb ütemben fejlődik a nyugati országokhoz képest?

– Ez azért nem igaz. Közép-Kelet-Európa fejlődési ritmusa gyorsabb, csak nyilvánvalóan a gazdasági különbségek jelentősebbek Nyugat-Európához képes. Tehát Közép-Kelet-Európának, beleértve Romániának is, nem csak a visegrádi országoknak, a fejlődési ritmusa az utóbbi években gyorsabb, mint a Mageurópáé, csak hát a távolságok nagyobbak és nyilvánvaló, hogy bármennyire gyorsan fejlődik ezt a távolságot nagyon nehéz lefedni.

Kicsit olyan, mint az Akhilleusz és a teknősbéka közötti különbség. Az egy klasszikus logikai paradoxon, hisz ha Akhilleusz kétszer olyan gyorsan fut, mint a 10 méter előnnyel haladó teknősbéka, akkor mégis egy ici-pici távolság lesz. Tehát ezt a paradoxon logikájában kell értelmezni. Viszonylag gyorsabban fejlődik, csak nyilvánvaló, hogy gazdaságilag be kell hoznia a lemaradást, amit nem csak a kommunizmus okozott. Hosszabb lemaradás, amit most nem tudok elmondani.


– Kinek a feladata kialakítani Közép-Európát?

– Közép-Európát kialakítani, mint történelmileg kialakult fogalom. Alapvetően ki van alakulva egy elképzelés erről, hogy mit jelent. Kérdés az, hogy kinek talán integrálni, jobban integrálni Közép-Európát, de éppen erről beszéltem. Alapvetően gondolom, hogy ez az előbbiekben már megválaszoltam, hogy Közép-Európa további intézményesülése lehetséges-e vagy nem? 

Vagy kialakítani Közép-Európát, mint egy Közép Európai Köztársaságot? Mellesleg tisztázzuk, hogy a Közép-Európa képzete előtt pontosan a térség stabilizálása érdekében igen volt a Duna menti köztársaság, amely egy ilyen fajta dél-kelet-európai államegységet feltételezett, de voltak közép-európai föderációs elképzelések is, amelyben Erdély, Románia, Magyarország, Lengyelország és Ukrajna egyes részei stb.

Ezek egyfajta államközösséget képeztek volna. Tehát Közép-Európa projektek mint konföderációs vagy föderációs projektek léteztek a 19. századtól elkezdődően. Úgyhogy mint terv létezik, az, hogy kinek a feladata azt szokás mondani, hogy az ilyen radikális történelmi változások történeti katasztrófák vagy nehéz történelmi helyzetek után állnak be. Tehát krízishelyzetek hoznak mindig ilyen változásokat. Egyrészt szimpatikus volnék egy közép-európai integrációval, amely után lenne egy nagyobb európai konföderációs rendszer.

Viszont semmilyen krízis irányába nem volnék föltétlenül támogató, hisz a krízisnek a következményeit itt nehéz előlátni. Amikor krízisről beszélek, akkor nem arról beszélek, hogy drágább lesz a gáz, hanem olyan jellegű krízisekről beszélek, ami például az Európai Uniót létrehozta, tehát például a II. Világháború volt.


– Mennyire fog hasonlítani az Európai Egyesült Államok az Amerikaira?

– Egyrészt nyilvánvalóan mint államstruktúra valószínűleg igen, mert ezek a minták, azért jól bejáratott minták, és mint államstruktúra valószínűleg sok mindenben tud hasonlítani, hisz egy olyan típusú föderatív államstruktúra, amelyben valamilyen szintű közös igazságügy  van, közös hadsereg van, külföld irányába közösen lépnek fel, valószínűleg lesz egy ilyen típusú hasonlóság. A most még érvényben lévő erkölcsi értékek megmaradnak-e?

Valószínűleg, és az erkölcsi értékek elvesztése terén alapvetően, ami érdekes az az, hogy hát a Kelet-Nyugat közötti értek különbség, vagy pontosabban a Közép-Európa és a Nyugat-Európa közötti értékrendszerek különbsége pontosabba a World Value Survey általa mérve az utóbbi 30 éveben valamilyen szinten konzerválódott és megmaradt, sőt, még el is mélyült.

Közép-Európa alakul, de még mindig van egy különbség Nyugat-Európához képest. A tradicionálisnak tekintett értékrendnek még mindig nagyobb a támogatottsága Közép-Európában. Valószínűleg ezek az értékek valamilyen irányba fognak irányulni, valahogy fognak különbözni. Hogy miként? Ez  jó kérdés.