Józsa István
NYUGATI HÍRLEVÉL -- LAPOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉBŐL
|
A magyar kultúra szigetjelenségekből áll, mindegyik sziget önálló karakter. Az 1919 – 1989 közötti periódus legfőbb hozadéka, hogy szétverte az egység tudatát. „Határon túli magyar” – a terminus másat és másat jelent attól függően, hogy Nyugat vagy Kelet felé nézve éljük meg azt a helyet, ahol vagyunk.
|
A „NYUGATI HÍRLEVÉL”
Havonta megjelenő, független elektronikus újság, szerkeszti Bika Julianna közgazdász, Kossuth-kutató, a New Orleans-i tiszteletbeli magyar konzul, Dr. Gergátz István felesége.
Józsa István -- A Nyugati Hírlevél életében közeledik-e, van-e mostanában, egyáltalán 2O13-ban olyan esemény, dátum, évforduló, amelyről mindenképpen írni kell, amelyhez a beszélgetést kötni kellene?
Bika Julianna -- Májusban a Monoki Kossuth Nap díszvendégei leszünk. Ugyanis New Orleansban 2002-ben Kossuth Lajos New Orleans-i látogatásának 150. évfordulójára Kossuth emlékművet állítottunk a város egyik főterén a Lafayette téren. Az emlékműre a pénzt a Nyugati Hírlevélen keresztül gyűjtöttem össze, illetve megalapítottam az első hivatalos magyar szervezetet Louisanában . A Nyugati Hírlevél segítségével, mely ingyenes szolgáltatás, az általam alapított szervezet adóból levonható státuszt kapott, s ez alapjául szolgált az emlékmű felállításához szükséges négyéves munkának, s férjemmel együtt erre nagyon büszkék vagyunk.
--Ki, hol, mikor alapította a lapot?
Mik voltak azok az események, amelyek életre hívták a lapot?
--A Hírlevél története 1993-ra vezet vissza. A 92-ben újjászervezett Magyarok Világszövetsége Amerikából megválasztott vezetőségi tagjai azzal a megbízatással tértek vissza a budapesti közgyűlésről, hogy alakítsák meg az Országos Tanácsot az Egyesült Államokban. Az Amerikai Tanács elnökévé Papp Lászlót választották, aki első feladatának tekintette egy Tájékoztató kiadását, hogy az egyre nagyobb számban jelentkező tagokat hírekkel és szervezeti ismeretekkel lehessen ellátni. Az MVSZ Amerikai Tanács első Tájékoztatója 1993 december elsején jelent meg és 1996 januárig 24 szám készült el felragasztott cikkekkel sokszorosított formában, Papp László által “házilag” elkészítve. 1996 februártól a havi újság szerkesztését átvettem, a tördelő szerkesztést pedig a New Jerseyben élő Völgyesi Edit vállalta és adta ki 1999 márciusig, összesen 47 számot, nyomtatott kivitelben, ezt postáztuk a magyar szervezetek vezetőinek, MVSZ tagoknak.
A Tájékoztató angol változatban Newsletter címen negyedévenként jelent meg. 1994 és 1999 között, mintegy húsz szám. Ennek a szerkesztése is a feladatom lett. A későbbiekben az angol nyelvű hírszolgálat megszűnt.
1999-ben elérkezett az idő arra, hogy ez az amerikai kezdeményezés az egész nyugati magyarság számára elérhető legyen. Az első szám Nyugati Magyar Hírlevél címen 1999 május elsején jelent meg, elektronikus formában és ezt már függetlenül egyedül csináltam a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régió kiadásában és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) támogatásával egy év alatt kilenc szám került kiadásra.
Amikor a Világszövetségen belüli állapotok a további együttműködést lehetetlenné tették. Így a 10-ik számtól ( 2000 március) kezdve lett a Nyugati Hírlevél “ független újság”.
A kezdeti száz E posta címből, már kétezer olvasó lett.
--A főszerkesztő egyszemélyes szerkesztőség?
-- Igen, egyszemélyes intézmény vagyok, a férjem Dr. Gergátz István Észak és Nyugat Florida tiszteletbeli magyar konzulja olvassa el, mielőtt szétküldöm. Tanácsot ad, mi kerüljön be az újságba.
Minden a hírszerzésen múlik. Állandó levelezésben vagyok amerikai magyar internetes körökkel illetve más országbeli és magyarországi tudományos és kulturális szervezetekkel és az olvasóim is küldenek híreket.
Még mindig a HHRF ad helyet az interneten és támogat, ha nehézségeim vannak a honlappal. Jó lenne frissíteni, képeket feltenni, de ingyen erre nem kapok segítséget, sokan jelentkeznek, hogy munkát vállaljanak nálam, de én nem tudok fizetni, és hirdetésekkel nem foglalkozom, sem üzletet nem akarok ebből csinálni, igaz közgazdász vagyok, de mindig elmélettel foglalkoztam, sosem gyakorlattal.
Facebookra is fel kellene tennem, de időölőnek tartom, s tudom jobb lenne a kéthetes megjelenés, de akkor már napi tízórás munkát követelne a szerkesztés. A havi megjelenés is jó pár órás minden napi tevékenység.
--Van-e fontossága ennek a kérdésnek: hol történik a szerkesztés?
--Tavaly költöztünk át New Orleansból Sarasota Floridába. Egy dolgozó szobában történik a szerkesztés két komputer mellett, mellettem ül a férjem, aki mással foglalkozik.
Nehéz sokszor küszködni a szerverekkel, legújabban csak egy nap 1000 emailt enged küldenem az új floridai szerverem, nem tudom megoldani , hogy mint New Orleansban, hogy, minden olvasót egyszerre a hónap elején értesítsek. Két napot vesz igénybe a hírlevél szétküldése, ez olyan számomra mindig , mintha minden hónap elején egy szigorlatom lenne, és egy nagy öröm, amikor túl vagyok rajta.
--Milyen profilt terveztek, hogyan alakult az, amióta lap megjelenik?
--Politikamentes profil volt kezdettől fogva, ezt még Papp Lászlótól megtanultam. A nyugati világ magyar vonatkozású kulturális híreit közli, illetve az olyan magyarországi híreket, melyek a külföldön élő magyarokkal kapcsolatosak, illetve magyar művészek , tudósok külföldi sikereivel kapcsolatosak.
--Mert nagyon nagy feladatot vállalt a Nyugati Hírlevél kiadója, szerkesztője, amikor a nyugati magyarság kulturális életének fóruma akart lenni.
Milyen országokban vannak munkatársaik?
--Nincsenek munkatársaim, híreket kapok néha Argentínából, Hollandiából Svájcból, eddig Venezuelából, Kanadából.
--Követi Ön a visszajelzéseket? Mekkora tömegalapja van a lapnak?
Figyeli Ön a statisztikákat?
--Hogy hányan olvassák, azt nem figyelem, de miután kiküldöm,sok sok levelet kapok. Elismerő leveleket, de vannak, akik elmaradt hírek közlését, vagy korrekciókat kérnek tőlem, a hibákat azonnal kijavítom és örülök, ha írnak.
Sokan forrásanyagért keresnek meg , rengeteg időt elvesz a válaszolás, úgy érzem magam mint egy egyszemélyes mindent megoldó bázis intézmény.
Számtalan segélykérő levelet kapok. Egyre többre nem tudok válaszolni.
--Magyarország határain kívül a legtöbb magyar már nem Erdélyben él, hanem Amerikában, pontosabban az Egyesült Államokban. Ezen a század- és ezredfordulón összegezzük a magyarság történetét.
Ha egymás mellé tesszük a Nyugati Hírlevél megjelent számait, olyan kép olvasható ki belőlük, hogy egyrészt a magyarság őrzésének fóruma, másrészt... épp ellenkezőleg... ?
--Igen, én úgy érzem egy történelem könyvet írtam, az amerikai magyarság történetét 1996 óta vissza tudom keresni a fontos eseményeket..
--A nemzetvesztés állandó gond. Addig is...
--Félő, hogy igaz, ha az össz magyarországi munkaerő 10 százaléka már külföldön van. Nagyon veszélyes adat az 500 ezer fiatal, aki külföldön dolgozik.
Az eddigi 169 hírlevél 4070 oldal amerikai magyar történelem. Vissza tudom keresni az eseményeket északon, délen ,keleten nyugaton Amerikában.
Sajnálatos módon a Magyarok Világszövetség azóta sem törődik sem az amerikai sem más nyugati régió működésével, egyoldalúan a szomszédos országok magyarságának ügye fontos számukra.
Ma már számos elektronikus magyar hírközlő működik a világhálón, de továbbra is az általam szerkesztett Hírlevél az egyetlen, amely havi rendszerességgel kizárólag a “nyugati” magyarokról ad hírt. A Széchenyi Könyvtár is archiválja a hírlevelemet.
A szakirodalom, az elméletírás, amely ’’egyetemes magyarnak’’ mondja magát, nem foglalkozik kellő mértékben az amerikai, a nyugat—európai magyarság kulturális teljesítményével. Például a hazatelepülő 56-os emigránsok első és egyetlen intézményes fogadtatása a Korunk ’’Emigráció és visszavándorlás’’ című száma volt. Miért késik a rendszeres és módszeres tevékenység?
A Nyugati Hírlevél dokumentum értékű forrás.
Józsa István
