Józsa István
A SZELLEM VILÁGOSSÁGA

Tompos Opra Ágota

      Színes, kavargó, különösen látványos képvilág, valamely felemelő hangulat fogadja a nézőt. Tompos Opra Ágota  festményei régi bölcsességet idéznek -- egy kép legelső feladata, hogy a szem ünnepe legyen.  Ezt a hatást igyekszik aztán módszeresen lebontani a teória.

      Eksztázis, álom, látomás -- három alapvető fogalom évezredek óta. Honnan indul, merre tart eza  képvilág? Három alkotói magatartás, Tompos Opra Ágota  látomásos világa az  újrateremtés ünnepében fogant.  Az avantgárd lendületében a szürrealizmus sajátossága volt az euforikus felfelé törekvés, amint megteremtették a maguk új, fölöttes valóságát. Tompos Opra Ágota a mesélés örömében kiemeli motívumait természetes környezetükből, és újba helyezi azokat.  Így lesz a szürrealista magatartás alkotó magatartásának legfőbb ismérve. Képek, képtöredékek kavargása a tudatalattiból. Diszciplínák sora kutatta sokáig, mi is van hát abana sokat emlegetett tuidatalattiban. A legszebb tündérmesék és minden rémség, amelyet ember valaha is elkövetett. Freud után Jung felfedezte a mélírétegeket, a kollektív tudatalattit, Jung következtetése, hogy a művészet gyökere a kollektív tudatalatti. Ezek a művek a mesei fantázia kavargó képei, képtöredékei.

      Itt azonosíthatunk témákat, követhetünk motívumokat, azt az alapot, amelyen a gondolat felépül. Madár,   hal, toll, fészek, torony, lépcső, folyosók, hegy, hullám  -- a motívumok egyben kötődéseket is jelentenek. A "Bábeli összhang" a Bibliából ismert gondolatot dolgozza fel a saját életútra alkalmazva, a keresztre való utalás az önmagával való számvetés képszerűsítése,  a "kék madár" motívumának erdélyi színház történetében betöltött szerepéről Kötő József írt átfogó tanulmányt. Krasznahorkai László "Madár a röpte nélkül" címmel írt könyvet -- Tompos Opra Ágota képein épp ellenkezőleg, a világszervező a suhanás, a kavargás, akár madár nélkül is. És ezzel már kiléptünk az eredeti formából. "Mindenütt jó, de a legjobb út közben."  Zajlik tehát a világ újtaköltése, a világ megszépítése, a képeken a személyes életút egyes állomásainak érzelmi lenyomataiat látjuk.

       Egy ősi tibeti mítosz szerint Isten hét hahotázással teremtette a világot. Ezeken a képeken a teremtés derűje az ünnep.  Belső, metafizikus megvilágítás, a főszereplő a... no nem a fény, hanem a világosság.  A világosság pedig nem dolgok valamely tulajdonsága, hanem archetípus, méghozzá az egyik első az archetípusok sorában. Költőien  "lebegtetett" világ, mondtam az egyik műteremlátogatás alkalmával. Verseket is ír, felelte a művésznő,  azokat a szövegeket gondolattárként használja. Talán verskötetté is szerveződnek -- addig is, képein követjük, hogyan születik a szellem világossága.

 

                                         Józsa István