Józsa István
VALOVITS LÁSZLÓ FÁIRÓL
A fa --- átváltoztatja a földben élő életet az ember számára fontos gyümölccsé, belélegezhető oxigénné, nélkülük élet sincs a Föld nevű bolygón. Tulajdonképpen csoda minden fa, az élet csodája. Az irodalom- és művészettörténet évezredeiben az egyik első téma, és minden kultúrában örök szimbólum. Csontváry beutazta a Mediterrán-tenger környékét, a cédrusokat tanulmányozta. A cédrusok hétszáz évig is elélnek, hát sok író, költő, képzőművész számára lettek ihletforrás. A festő szép utópiája az emberek nagy körtánca a cédrus körül.
Valovits László fái szintén létező fák, a művész először is rögzíti a látványt, az ágas-bogas fák eleve formai játékok sorát kínálják. Ezen az alapon indul az alkotó fantázia, és a festő átkölti a látványt. A törzsek, a koronák vonalrengetegében emberi formákat, férfi és nőalakokat rejt, emberi élethelyzeteket körvonalaz.
A művész fák portréit alkotja meg -- írta a sorozat kezdeti darabjairól Mircea Ţoca. A művész ebben a formában, ebben a témában, ebben a műfajban is az emberi szellemet tanulmányozta. A fa régi és központi jelkép ebben kultúrában, ő pedig épp a rajzolás módjával lép túl a helyi jelleg határain. Erdélyben, lásd a képzőművészetet, a prózát, a költészetet, a fa kezdetben a magány, a helytállás, a szomorú sors jelképe lett, tragikum és drámaiság hordozója -- Valovits László központi esztétikai minősége a tragikum és néhány képén egy árnyalatnyi groteszk. Ez pedig komplexebb, mivel két-, sőt többélű, többoldalú, nem ''tiszta'', hanem szintetikus kategória. A fa tiszteletet ébreszt, tekintélyt sugall, jelzi egy hajdani élet nagyszerűségét, ugyanakkor irónia sokszorozza a hatást -- és az irónia irányairól hosszan beszélhetnénk. A fák portéiban ment végbe az a szemléleti érés, amely Valovits László portréiban folytatódik és teljesedik ki.
Goethe azt kérdezte, hogy melyik az a műalkotás, amely van olyan fontos, mint egy fa. Valovits László erőteljes vonalaival, kompozícióival az ember és művének útját, az alkotás folyamatát tanulmányozza, az alkotó emberi jelenlét drámáját képszerűsíti.
