Mihály Ágnes-Rózsa
CSÍKSOMLYÓI MISZTÉRIUMDRÁMÁK
1.Bevezetés
Dolgozatomban egy olyan világ és egyben zárt közösség irodalmi hagyatékát fogom ismertetni, amely rengeteg funkciót töltött be a katolikus székelység életében. Szeretném bemutatni azt, hogy egy irodalmi mű hogyan befolyásolhatja egy nép életét és milyen értékeket hordozott a maga korában, illetve milyen vallási, avagy emocionális hatást gyakorolt az adott nép társadalmára. Egy méltán impozáns jelenségről van szó, hiszen egy olyan korban élte virágkorát a katolikus iskoladráma, amikor Erdélyben nagyon erőteljes jelenség volt a reformáció, míg nyugatabbra a felvilágosodás kezdetleges jelei felszínre törtek, amikor már a vallási szféra háttérbe vonul és az ész, a ráció korszaka következik.
A következőkben tehát meghatározom a misztériumdrámát és hogy milyen forrásokból merítkezhetett, majd megmagyarázom, hogy milyen kapcsolatba van a ferencesekkel illetve milyen pedagógiai rendszert használtak, végül milyen funkciókat látott el a misztériumdráma a maga korában, illetve, hogyan jelentkezik nála a fikció jelensége.
2.Misztériumdráma meghatározása
Eredetileg középkori műfaj, melynek kialakulását a 13-15-ik század közé teszik. Vallási témájú műfaj, melyet a kolduló rendek (többek között a ferencesek is) előnyben részesítettek[1], passióhoz hasonló műfaj, azzal a kivétellel, hogy bővebb eseménysort is bemutathat. Egyik válfaja a devociós passió, ez későközépkori elsősorban a kódexekben és a nyomtatott prédikáció gyűjteményekben olvasható, nem tisztán biblikus eredetű, toposzaiban apokrif gyökerű eseményeket is felvonultató, templomi dramatikus művekre használjuk.[2]
Magyarországon nem hagyott írásos nyomot ez a stílus[3] a 18-ik századig, ekkor Magyarország és Erdély különböző felekezeteinek és rendházainak kedvenc műfaja lesz. Prológussal kezdődik és epilógussal végződik. A prológok a nézőket szólítják meg, azután az előadás tárgyát ismertetik nagy szószaporítással, legtöbbször 20-30 négysoros strófában.
Nem jelenetekre (scenakra) oszlik föl, hanem stációkra, minden állomásnál a drámaszöveg előadását megakasztja egy bűnbánati ének közös előadása.
Majd az epilógusban (kiváltképpen a csíksomlyói darabokban) levonja a végső tanulságot, összefoglalja a darab tartalmát, az abból következő erkölcsi tanítást esetleg felfedik a szerzői szándékot is. A drámáknak nagy része versben íródott, bokorrímes, 10-11-12 szótagú sorokkal, alakjuk lehet Zrínyi stanza, Balassi szak vagy próza. [4]
A misztériumdrámák a theatrum sacrum világába tartozik, ezért ezeket a színjáték szövegeket nem lehet, nem szabad kizárólag immanens, evilági szemmel tekinteni, hanem transzcendentális szempontokat figyelembe véve kell a témakört megközelíteni. Célja a nézők bűnbánatra való buzdítása, a hittitkokon való elmélkedés és a gyermekeket a Biblia és az Egyház tanításainak megismerése indította.[5]
3.Források melyekből ihletődött
A csíksomlyói drámák bő ihletettsége abból is származhat, hogy az ottani ferences könyvtár nagyon gazdagnak számított a korabeli körülményekhez képest és még élt az a hagyomány, hogy másolták a szövegeket. Ennek köszönhető, hogy a csíksomlyói drámák olyan jó állapotban maradtak fönt. [6]
Ha az előbbi ihletettségi forrásokat szeretnénk osztályozni akkor öt csoportot kapnánk: Bibliai szöveg parafrázisban és néhány helyen (főként Jézus kereszten elmondott szavaiban, Pilátus, Caiphas, Annás mondataiban) szó szerint feldolgozva; római katolikus liturgiából a himnuszok és antifónák szövege, valamint prédikációk hatása; apokrif iratok ( evangéliumok, legendák, középkori és barokk kori Jézus-, Mária-életrajzok, devociós passiók); népénekek[7].
4.Miért pont a ferencesek?
Ha figyelembe vesszük rendéletük alapvető sajátosságukat, akkor rájöhetünk arra, hogy ez a rend volt az, amelyik lement az egyszerű nép közé és tanította őket, cserébe pedig étel és egyéb szükséges javakat kaptak. Ha megfigyeljük ez volt mindig az a rend a történelem során, mely legközelebb állt az egyszerű írástudatlan emberekhez.[8] Ehhez még hozzá tesszük Pintér Márta Zsuzsánna könyvében található felvetést miszerint a ferencesek életét végig kísérte a dramatikus elemek játszása. [9]
Továbbá fontos megjegyezni azt, hogy abban a korszakban a ferencesek egy olyan helyszínt választottak meg, mely a sok viszontagság üldöztetés, fosztogatás és pusztítás ellenére is helyt tudott állni és olyan hiányt pótolt az erdélyi katolikus és irodalmi színtéren, ami kiemelkedő. Hiszen nyomdájuk és iskolájuk is létezett, iskolái által pótolni tudta a paphiányt Erdélyben, amikor a gyulafehérvári központot muszáj volt beszüntetni a reformáció miatt. E mellett egy nagyon impozáns hagyatékra is oda kell figyeljünk, ami ritkaságnak számít. A nagy kiterjedésű könyvtár mellet egy 1980. augusztus 20-ai restauráció során, a Szűz Mária- szobor alatti dobogóban rejtőzött, teljesen ép állapotban, a ferencesek drámai kéziratai.[10] A 99 darabot számláló gyűjtemény nem csak azért rendkívüli, mert jó állapotban maradt fent, hanem mert a más felekezet vagy rendek sem tudnak felmutatni egy ilyen nagy létszámú gyűjteményt ebből a korszakból.[11]Ami még fontos megemlíteni az, az, hogy innen származnak a legkorábbi adatok misztériumdrámákról nem csak Erdély, hanem Magyarország területéről is.[12]
5.Ferencesek tanítási módszerei
Mielőtt betekintést nyernénk a ferences tanítási módszerekbe történelmileg nézzük meg, hogy alakult a csíksomlyói ferences iskola alakulása.
Az iskolai képzés Csíksomlyón nem sokkal 1590 előtt indult el, ahol elsősorban pap- és kántorképző volt, majd feltehetően a mai mércével mért középiskolai oktatás is beindult. Különböző fenyegetettségek érték az iskolát. A következő adatunk az iskoláról pedig az, hogy 1626-ban grammatika és humanista osztályt indítottak. Majd a Habsburg támogatás mellett erősödhetett meg ez az iskola és esélyt kapott a kibontakozásra az ott történő színjátszás. A színjátszás felvirágozásához nagyban hozzájárult a török és tatár veszély elmúlása, és a belső rend kialakulása a 18. század első felében.[13]
Ha nevelés szempontjából nézzük: eleinte a rend maga oktató- nevelő munkáját a belső feladatokra való képzés szolgálatába állította, saját céljaira képezte ki a jelentkezőket. Latin nyelvű ismereteket tanítottak, imákat, zsoltárokat. Ezen felül bibliai és megfelelő liturgikus ismeretekkel rendelkezett, a liturgikus éneket is elsajátították, mert bár a bencés liturgikus gyakorlathoz képest a ferences kolostori (zsoltár) éneklés kisebb hangsúlyt kapott. Szószerinti, komolyabb iskoláik, azért nem voltak, mert az egyházmegye privilégiuma volt kijelölni ezeket a központokat. A másik szempont pedig az, hogy ezzel a privilégiummal Erdélyben a jezsuiták éltek. Később a reformáció hatására alapítottak iskolákat és a paphiányt próbálták pótolni, népneveléssel is elkezdtek foglalkozni Csíksomlyón.
Nincs sajátos ferences iskolatípus, a helyi körülményekhez és lehetőségekhez mérten sajátították el az ismereteket. A 17. században indult szervezettebb, tudatosabb formában a ferences oktatás. A ferences oktatás lényege pedig nem más, mint a reformáció nyomásának ellenére egy vallási képzést adni az elszórtan élő katolikus székelyek számára.[14]
Az, hogy pontosan mikor kezdődött el a színjátszás Csíksomlyón azt nem lehet tudni, következtetni is csak a kolostor és az iskola történetéből lehet, hogy egy-egy időszakban adottak voltak-e a feltételek (ferencesek létszáma, épületek, stb.) a színdarabok bemutatásához. [15] Az iskoladrámákat a közép és felső nyelvtani osztályok diákjai mutatták be, a darabok szövegét ezen osztályok ferences tanárai írták minden évben. [16] Némelyik darab előadásán 120-130 an is szerepeltek.[17] A diákoknak énekelni és táncolniuk is kellet, a megfelelő színjátszás és rendezői utasítások mellett. Természetesen a ferencesek számára nem elsősorban a tanulók beszédkészségének, bátorságának fejlesztése, közszerepre alkalmassá tétele volt a cél, hanem a diákok és a közönség együttes valláserkölcsi nevelése.
Az iskolai tanítás megerősödése mellet létre jött a Mária Társulat is, amelynek feltett szándéka az volt, hogy felvállalta a színjátszás költségeit. Továbbá javítással, kellék és tárolóeszköz vásárlásával támogatta a színjátszást. [18]
6.Multifunkcionális szerep
Ha áttekintjük, a misztériumdrámákat relevánsnak gondolhatjuk Angyal Endre kijelentéseit tanulmányaiban. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a csíksomlyói misztériumdráma megteremti az Erdélyi/Magyarországi színjátszás alapjait.[19] Majd egy következő tanulmányában megemlíti, hogy középkor elemeket honosít meg és él is benne. Illetve, hogy több középkori színjátszás elemet is fel lehet fedezni: Júdás halálának jelenete, zsidó papok csodálkozása Jézus bölcsességén, az ördögök tanácskozása, a pokol benépesítése.[20]
A másik fontos szerepe a misztériumdrámáknak, hogy egy olyan irodalmi hagyatékot ismerhetünk meg általa, ami ritkaságnak számít. Maga a jelenség arra enged következtetni, hogy a ferenceseknek briliáns logikájuk van, hogy hogyan tudjanak két legyet egy csapásra leütni úgymond. Hiszen ezek a misztériumdrámák hatására úgy a nézőközönséget, mint a színpadon szereplő diákokat bűnbánatra sarkallta, bemutatta a bibliai jelenteket olyan emberek számára, akik írástudatlanok voltak. Nem csak a diákoknak, hanem a nézőknek is fontos szerepe volt a színjátékokban hiszen, aktív részvételt vártak el tőlük.[21] Énekelniük kellett a közös énekeket illetve sírniuk és bűnbánatot kifejezniük az adott résznél. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a passiójátszás, mint Krisztus szenvedésén való elmélkedés számos búcsúkiváltsággal járt. A búcsú lehetősége nem csak a rend tagjaira vonatkozik. Egészen valószínű tehát, hogy a pasztorális és pedagógiai célon kívül a teljes bűnbocsánat és a teljes búcsú elnyerése játszott fontos szerepet ezeknél a játékoknál. [22]
A drámák nagy népszerűséget váltottak ki, erre írásos emléket állít a prológusok, hiszen ott olvasható, hogy nagy számban odasereglett a környékről származó katolikus közösség:
„Nemes Csík és tavolabb lévő helségeknek főfő rendei,
Diszes tagjai minden renden, akármelj néven nevezendő,
Érdemes tiszteletre mélt
ó számos hivei...”[23]
Népszerűség mellett azt is lejegyezték, többek között Boros Fortunát[24] is, hogy egy-egy darab annyira jól sikeredett, hogy a közönség megkergette, esetleg meglincselte a darabban szereplő zsidó katonákat, akik felfeszítették Jézust.
7. Fikció jelenléte
Ha az előbb leírtakat megfigyeljük könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a misztériumdrámákban a vallási dogmák, szokások, profán szövegek, népi imádságok felhasználása mellet a ferencesek, illetve azok a tanárok, akik a ferences iskolákban dolgoztak és komponálták ezeket a műveket, a fikciót is segítségül hívták, hogy egy élvezhető művet hozzanak létre. Ha megfigyeljük a drámákat, maguk a fiktív elemek a „ragasztó”, mely összetartja a szöveget és valószínűleg megteremtette a közönség érdeklődését.
8.Befejezés
Amint láthattunk, egy drámai mű hihetetlenül nagy vallási, pedagógiai, történelmi nyomot tud hagyni egy nép életében, hiszen Erdélyben az iskoladrámák által sikerült a ferenceseknek megismertetniük az írástudatlan néppel vallása alapjait úgy, hogy közben a hitét gyakorolhatta és teljes búcsút is nyerhettek, ezáltal. Erre szokták mondani a mai világban azt, hogy kellemest a hasznossal. Az ember rájöhet e tanulmányból arra, hogy ha megfelelő kezekbe kerülnek a kéziratok és megfelelő helyen őrzik őket, a történelem viszontagságai elől, egy értékes hagyatékot sikerül átadni az utókornak. Az itt megőrződött drámai művek pedig gazdagítják, színesebbé teszik a magyar irodalmat.
Bibliográfia
[1] Tóth Péter- Drámai szövegek a középkorban
http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/3sp9_ihoQjaaIdXjEN-FJw (Utolsó letöltés: 2016. június 2.)
[2] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 8-14
[3] Tóth Péter- Drámai szövegek a középkorban
http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/3sp9_ihoQjaaIdXjEN-FJw (Utolsó letöltés: 2016. június 2.)
[4] Bodó Márta- Iskola és Színház, Kolozsvár, 2009, 89-95
[5] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 21-27
[6]Bodó Márta- Iskola és Színház, Uo.
[7] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 52
[8] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 21-27
[9] Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993, 28
[10] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 8-14
[11] Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993, 32-34
[12] „1721től folyamatosan voltak előadások” Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993,35
[13] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 21-27
[14] Bodó Márta- Szerzetesrendek és a nevelés In: Uő. - Iskola és színház, Kolozsvár, 2003, 39-54
[15] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 19
[16] Uo. 8-14
[17] Bodó Márta- Iskola és színház Kolozsvár, 2003, 89-95
[18] Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993,34-35, 41-42
[19] Angyal Endre- Csíksomlyói misztériumok, Vigilia, 1940. december, 488-494
[20] Uő-Csíksomlyó Erdély, Középkor, Vigilia, 1941.február, 64-69
[21] Bodó Márta- Iskola és színház Kolozsvár, 2003, 89-95
[22] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 45
[23] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 27
[24] „ Az ifjak annyira megjelenítették a szereplő személyeket, hogy nagypénteki előadás alkalmával a felindult nép Pilátust és a keresztre feszítő zsidókat meglincselte”. Bodó Márta- Iskola és színház, Kolozsvár, Verbum, 2009, 89-95
Dolgozatomban egy olyan világ és egyben zárt közösség irodalmi hagyatékát fogom ismertetni, amely rengeteg funkciót töltött be a katolikus székelység életében. Szeretném bemutatni azt, hogy egy irodalmi mű hogyan befolyásolhatja egy nép életét és milyen értékeket hordozott a maga korában, illetve milyen vallási, avagy emocionális hatást gyakorolt az adott nép társadalmára. Egy méltán impozáns jelenségről van szó, hiszen egy olyan korban élte virágkorát a katolikus iskoladráma, amikor Erdélyben nagyon erőteljes jelenség volt a reformáció, míg nyugatabbra a felvilágosodás kezdetleges jelei felszínre törtek, amikor már a vallási szféra háttérbe vonul és az ész, a ráció korszaka következik.
A következőkben tehát meghatározom a misztériumdrámát és hogy milyen forrásokból merítkezhetett, majd megmagyarázom, hogy milyen kapcsolatba van a ferencesekkel illetve milyen pedagógiai rendszert használtak, végül milyen funkciókat látott el a misztériumdráma a maga korában, illetve, hogyan jelentkezik nála a fikció jelensége.
2.Misztériumdráma meghatározása
Eredetileg középkori műfaj, melynek kialakulását a 13-15-ik század közé teszik. Vallási témájú műfaj, melyet a kolduló rendek (többek között a ferencesek is) előnyben részesítettek[1], passióhoz hasonló műfaj, azzal a kivétellel, hogy bővebb eseménysort is bemutathat. Egyik válfaja a devociós passió, ez későközépkori elsősorban a kódexekben és a nyomtatott prédikáció gyűjteményekben olvasható, nem tisztán biblikus eredetű, toposzaiban apokrif gyökerű eseményeket is felvonultató, templomi dramatikus művekre használjuk.[2]
Magyarországon nem hagyott írásos nyomot ez a stílus[3] a 18-ik századig, ekkor Magyarország és Erdély különböző felekezeteinek és rendházainak kedvenc műfaja lesz. Prológussal kezdődik és epilógussal végződik. A prológok a nézőket szólítják meg, azután az előadás tárgyát ismertetik nagy szószaporítással, legtöbbször 20-30 négysoros strófában.
Nem jelenetekre (scenakra) oszlik föl, hanem stációkra, minden állomásnál a drámaszöveg előadását megakasztja egy bűnbánati ének közös előadása.
Majd az epilógusban (kiváltképpen a csíksomlyói darabokban) levonja a végső tanulságot, összefoglalja a darab tartalmát, az abból következő erkölcsi tanítást esetleg felfedik a szerzői szándékot is. A drámáknak nagy része versben íródott, bokorrímes, 10-11-12 szótagú sorokkal, alakjuk lehet Zrínyi stanza, Balassi szak vagy próza. [4]
A misztériumdrámák a theatrum sacrum világába tartozik, ezért ezeket a színjáték szövegeket nem lehet, nem szabad kizárólag immanens, evilági szemmel tekinteni, hanem transzcendentális szempontokat figyelembe véve kell a témakört megközelíteni. Célja a nézők bűnbánatra való buzdítása, a hittitkokon való elmélkedés és a gyermekeket a Biblia és az Egyház tanításainak megismerése indította.[5]
3.Források melyekből ihletődött
A csíksomlyói drámák bő ihletettsége abból is származhat, hogy az ottani ferences könyvtár nagyon gazdagnak számított a korabeli körülményekhez képest és még élt az a hagyomány, hogy másolták a szövegeket. Ennek köszönhető, hogy a csíksomlyói drámák olyan jó állapotban maradtak fönt. [6]
Ha az előbbi ihletettségi forrásokat szeretnénk osztályozni akkor öt csoportot kapnánk: Bibliai szöveg parafrázisban és néhány helyen (főként Jézus kereszten elmondott szavaiban, Pilátus, Caiphas, Annás mondataiban) szó szerint feldolgozva; római katolikus liturgiából a himnuszok és antifónák szövege, valamint prédikációk hatása; apokrif iratok ( evangéliumok, legendák, középkori és barokk kori Jézus-, Mária-életrajzok, devociós passiók); népénekek[7].
4.Miért pont a ferencesek?
Ha figyelembe vesszük rendéletük alapvető sajátosságukat, akkor rájöhetünk arra, hogy ez a rend volt az, amelyik lement az egyszerű nép közé és tanította őket, cserébe pedig étel és egyéb szükséges javakat kaptak. Ha megfigyeljük ez volt mindig az a rend a történelem során, mely legközelebb állt az egyszerű írástudatlan emberekhez.[8] Ehhez még hozzá tesszük Pintér Márta Zsuzsánna könyvében található felvetést miszerint a ferencesek életét végig kísérte a dramatikus elemek játszása. [9]
Továbbá fontos megjegyezni azt, hogy abban a korszakban a ferencesek egy olyan helyszínt választottak meg, mely a sok viszontagság üldöztetés, fosztogatás és pusztítás ellenére is helyt tudott állni és olyan hiányt pótolt az erdélyi katolikus és irodalmi színtéren, ami kiemelkedő. Hiszen nyomdájuk és iskolájuk is létezett, iskolái által pótolni tudta a paphiányt Erdélyben, amikor a gyulafehérvári központot muszáj volt beszüntetni a reformáció miatt. E mellett egy nagyon impozáns hagyatékra is oda kell figyeljünk, ami ritkaságnak számít. A nagy kiterjedésű könyvtár mellet egy 1980. augusztus 20-ai restauráció során, a Szűz Mária- szobor alatti dobogóban rejtőzött, teljesen ép állapotban, a ferencesek drámai kéziratai.[10] A 99 darabot számláló gyűjtemény nem csak azért rendkívüli, mert jó állapotban maradt fent, hanem mert a más felekezet vagy rendek sem tudnak felmutatni egy ilyen nagy létszámú gyűjteményt ebből a korszakból.[11]Ami még fontos megemlíteni az, az, hogy innen származnak a legkorábbi adatok misztériumdrámákról nem csak Erdély, hanem Magyarország területéről is.[12]
5.Ferencesek tanítási módszerei
Mielőtt betekintést nyernénk a ferences tanítási módszerekbe történelmileg nézzük meg, hogy alakult a csíksomlyói ferences iskola alakulása.
Az iskolai képzés Csíksomlyón nem sokkal 1590 előtt indult el, ahol elsősorban pap- és kántorképző volt, majd feltehetően a mai mércével mért középiskolai oktatás is beindult. Különböző fenyegetettségek érték az iskolát. A következő adatunk az iskoláról pedig az, hogy 1626-ban grammatika és humanista osztályt indítottak. Majd a Habsburg támogatás mellett erősödhetett meg ez az iskola és esélyt kapott a kibontakozásra az ott történő színjátszás. A színjátszás felvirágozásához nagyban hozzájárult a török és tatár veszély elmúlása, és a belső rend kialakulása a 18. század első felében.[13]
Ha nevelés szempontjából nézzük: eleinte a rend maga oktató- nevelő munkáját a belső feladatokra való képzés szolgálatába állította, saját céljaira képezte ki a jelentkezőket. Latin nyelvű ismereteket tanítottak, imákat, zsoltárokat. Ezen felül bibliai és megfelelő liturgikus ismeretekkel rendelkezett, a liturgikus éneket is elsajátították, mert bár a bencés liturgikus gyakorlathoz képest a ferences kolostori (zsoltár) éneklés kisebb hangsúlyt kapott. Szószerinti, komolyabb iskoláik, azért nem voltak, mert az egyházmegye privilégiuma volt kijelölni ezeket a központokat. A másik szempont pedig az, hogy ezzel a privilégiummal Erdélyben a jezsuiták éltek. Később a reformáció hatására alapítottak iskolákat és a paphiányt próbálták pótolni, népneveléssel is elkezdtek foglalkozni Csíksomlyón.
Nincs sajátos ferences iskolatípus, a helyi körülményekhez és lehetőségekhez mérten sajátították el az ismereteket. A 17. században indult szervezettebb, tudatosabb formában a ferences oktatás. A ferences oktatás lényege pedig nem más, mint a reformáció nyomásának ellenére egy vallási képzést adni az elszórtan élő katolikus székelyek számára.[14]
Az, hogy pontosan mikor kezdődött el a színjátszás Csíksomlyón azt nem lehet tudni, következtetni is csak a kolostor és az iskola történetéből lehet, hogy egy-egy időszakban adottak voltak-e a feltételek (ferencesek létszáma, épületek, stb.) a színdarabok bemutatásához. [15] Az iskoladrámákat a közép és felső nyelvtani osztályok diákjai mutatták be, a darabok szövegét ezen osztályok ferences tanárai írták minden évben. [16] Némelyik darab előadásán 120-130 an is szerepeltek.[17] A diákoknak énekelni és táncolniuk is kellet, a megfelelő színjátszás és rendezői utasítások mellett. Természetesen a ferencesek számára nem elsősorban a tanulók beszédkészségének, bátorságának fejlesztése, közszerepre alkalmassá tétele volt a cél, hanem a diákok és a közönség együttes valláserkölcsi nevelése.
Az iskolai tanítás megerősödése mellet létre jött a Mária Társulat is, amelynek feltett szándéka az volt, hogy felvállalta a színjátszás költségeit. Továbbá javítással, kellék és tárolóeszköz vásárlásával támogatta a színjátszást. [18]
6.Multifunkcionális szerep
Ha áttekintjük, a misztériumdrámákat relevánsnak gondolhatjuk Angyal Endre kijelentéseit tanulmányaiban. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a csíksomlyói misztériumdráma megteremti az Erdélyi/Magyarországi színjátszás alapjait.[19] Majd egy következő tanulmányában megemlíti, hogy középkor elemeket honosít meg és él is benne. Illetve, hogy több középkori színjátszás elemet is fel lehet fedezni: Júdás halálának jelenete, zsidó papok csodálkozása Jézus bölcsességén, az ördögök tanácskozása, a pokol benépesítése.[20]
A másik fontos szerepe a misztériumdrámáknak, hogy egy olyan irodalmi hagyatékot ismerhetünk meg általa, ami ritkaságnak számít. Maga a jelenség arra enged következtetni, hogy a ferenceseknek briliáns logikájuk van, hogy hogyan tudjanak két legyet egy csapásra leütni úgymond. Hiszen ezek a misztériumdrámák hatására úgy a nézőközönséget, mint a színpadon szereplő diákokat bűnbánatra sarkallta, bemutatta a bibliai jelenteket olyan emberek számára, akik írástudatlanok voltak. Nem csak a diákoknak, hanem a nézőknek is fontos szerepe volt a színjátékokban hiszen, aktív részvételt vártak el tőlük.[21] Énekelniük kellett a közös énekeket illetve sírniuk és bűnbánatot kifejezniük az adott résznél. Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy a passiójátszás, mint Krisztus szenvedésén való elmélkedés számos búcsúkiváltsággal járt. A búcsú lehetősége nem csak a rend tagjaira vonatkozik. Egészen valószínű tehát, hogy a pasztorális és pedagógiai célon kívül a teljes bűnbocsánat és a teljes búcsú elnyerése játszott fontos szerepet ezeknél a játékoknál. [22]
A drámák nagy népszerűséget váltottak ki, erre írásos emléket állít a prológusok, hiszen ott olvasható, hogy nagy számban odasereglett a környékről származó katolikus közösség:
„Nemes Csík és tavolabb lévő helségeknek főfő rendei,
Diszes tagjai minden renden, akármelj néven nevezendő,
Érdemes tiszteletre mélt
ó számos hivei...”[23]
Népszerűség mellett azt is lejegyezték, többek között Boros Fortunát[24] is, hogy egy-egy darab annyira jól sikeredett, hogy a közönség megkergette, esetleg meglincselte a darabban szereplő zsidó katonákat, akik felfeszítették Jézust.
7. Fikció jelenléte
Ha az előbb leírtakat megfigyeljük könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a misztériumdrámákban a vallási dogmák, szokások, profán szövegek, népi imádságok felhasználása mellet a ferencesek, illetve azok a tanárok, akik a ferences iskolákban dolgoztak és komponálták ezeket a műveket, a fikciót is segítségül hívták, hogy egy élvezhető művet hozzanak létre. Ha megfigyeljük a drámákat, maguk a fiktív elemek a „ragasztó”, mely összetartja a szöveget és valószínűleg megteremtette a közönség érdeklődését.
8.Befejezés
Amint láthattunk, egy drámai mű hihetetlenül nagy vallási, pedagógiai, történelmi nyomot tud hagyni egy nép életében, hiszen Erdélyben az iskoladrámák által sikerült a ferenceseknek megismertetniük az írástudatlan néppel vallása alapjait úgy, hogy közben a hitét gyakorolhatta és teljes búcsút is nyerhettek, ezáltal. Erre szokták mondani a mai világban azt, hogy kellemest a hasznossal. Az ember rájöhet e tanulmányból arra, hogy ha megfelelő kezekbe kerülnek a kéziratok és megfelelő helyen őrzik őket, a történelem viszontagságai elől, egy értékes hagyatékot sikerül átadni az utókornak. Az itt megőrződött drámai művek pedig gazdagítják, színesebbé teszik a magyar irodalmat.
Bibliográfia
- Tóth Péter- Drámai szövegek a középkorban
- Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009
- Bodó Márta- Iskola és Színház, Kolozsvár, 2009
- Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993
- Angyal Endre- Csíksomlyói misztériumok, Vigilia, 1940. december, 488-494
- Angyal Endre-Csíksomlyó Erdély, Középkor, Vigilia, 1941.február, 64-69
[1] Tóth Péter- Drámai szövegek a középkorban
http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/3sp9_ihoQjaaIdXjEN-FJw (Utolsó letöltés: 2016. június 2.)
[2] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 8-14
[3] Tóth Péter- Drámai szövegek a középkorban
http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/3sp9_ihoQjaaIdXjEN-FJw (Utolsó letöltés: 2016. június 2.)
[4] Bodó Márta- Iskola és Színház, Kolozsvár, 2009, 89-95
[5] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 21-27
[6]Bodó Márta- Iskola és Színház, Uo.
[7] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 52
[8] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 21-27
[9] Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993, 28
[10] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 8-14
[11] Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993, 32-34
[12] „1721től folyamatosan voltak előadások” Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993,35
[13] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 21-27
[14] Bodó Márta- Szerzetesrendek és a nevelés In: Uő. - Iskola és színház, Kolozsvár, 2003, 39-54
[15] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 19
[16] Uo. 8-14
[17] Bodó Márta- Iskola és színház Kolozsvár, 2003, 89-95
[18] Pintér Mária Zsuzsánna- Ferences iskolai színjátszás a XVIII században, Argumentum kiadó, Bp., 1993,34-35, 41-42
[19] Angyal Endre- Csíksomlyói misztériumok, Vigilia, 1940. december, 488-494
[20] Uő-Csíksomlyó Erdély, Középkor, Vigilia, 1941.február, 64-69
[21] Bodó Márta- Iskola és színház Kolozsvár, 2003, 89-95
[22] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 45
[23] Medgyesy S. Norbert- A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere, Piliscsaba-Budapest, 2009, 27
[24] „ Az ifjak annyira megjelenítették a szereplő személyeket, hogy nagypénteki előadás alkalmával a felindult nép Pilátust és a keresztre feszítő zsidókat meglincselte”. Bodó Márta- Iskola és színház, Kolozsvár, Verbum, 2009, 89-95
