Józsa István
PALKÓ ERNŐ ALBUM
Józsa István: — A kezdetekről. A kerámia egyidős magával az emberiséggel, tulajdonképpen az emberi civilizáció és kultúra hajnala. A világon mindenhol, földrajzi meghatározóktól függően. Palkó Ernő kortárs erdélyi magyar művész -- Te hol, mikor, hogy készítetted el az első munkádat? Alkotásodat... Szobrodat? Miért?
Palkó Ernő: — Az első műalkotásomat a képzőművészeti líceum idejében készítettem, részt vettem egy képzőművészeti líceumi versenyen a kolozsvári művészeti múzeumban, a Bánffy palotában. Tizenegyedikes lehettem, egy gipsz portré szoborral jelentkeztem, ha jól emlékszem, második helyet nyertem.
— „A művészet szeszély, tulajdonképpen szeszély” – mondtad egy beszélgetés alkalmával. Miért választottad életútnak? Miért kezdtél egy ilyen embert próbáló munkába, amelyik ráadásul nem jelent biztos jövedelmet, és soha, a világon sehol nem ígért sikereket?
— Tulajdonképpen nem szeszély, nem is hobby, hanem hivatás. És mostmár úgy érzem, hogy szakmai kötelesség. Középiskolában már a képzőművészet felé kacsintgattam. A művészeti alkotások iránti szeretet az, hogy alkotni jó érzés.
Szeretem a szépet, és szépet szerettem volna én is alkotni. Mikor fiatal vagy, sosem gondolsz arra, hogy most ebből hogyan tudok majd megélni. Szerencsém volt a szüleimmel, akik nem befolyásoltak, és hagyták, hogy csináljak azt, amit szeretek.
A pénz annak idején nem volt annyira elsőbbrangú gondolat. Örvendtem, hogy csinálhatok azt, amit szeretek. A képzőművészeti főiskolára ugyanolyan nehezen lehetett bejutni, mint az orvosira. Tizen voltak egy helyre. Nagy öröm volt számomra, mikor végre harmadjára sikerült bejutni. Hat helyre -- másodiknak. Akkor voltam, úgyhiszem először, a legboldogabb ember.
— Hol, mikor, hogyan tanultad a szakmát? Diákként, esetleg pályád elején bejártal elismert alkotók műtermeibe?
— A szakmát tulajdonképpen azután tanultan, miután bejutottam a főiskolára, de már azelőtt, a középiskolában is nagyon jól belékóstoltam. Tulajdonképpen a képzőművészeti líceumban, már kilencedik osztálytól egész érettségiig minden évben a szakmai órákon kívül rajz és festészet, grafika, kerámia és szobrászati órákon is részt vettünk. Minden évben más szakot tanultunk. Annak idején már a képzőművészeti líceumban fontos tanárokkal, ugyanakkor híres képzőművészekkel találkoztunk. Például grafikát Bardócz Lajossal tanultunk, festészetet Kádár Tiborral, szobrászatot Doina Elasszal, Terek Aurellel, kerámiat Pop Eugeniával, csak néhányat említsek.
Diákként… Első éves egyetemista lehettem, és műterem-látogatásaim alkalmával találkoztam Cseh Gusztávval, Vetro Artúrral, Gergely Istvánnal, Ion Rusuval, Ion Zbârciuval, Feszt Lászlóval, Korondi Jenővel, hogy csak néhány fontos képzőművészt említsek. Tanáraink közül kerámia szakon megemlíteném Mircea Vremirt, Mircea Spătarut, Cornel Ailincăit, vagy Egri Istvánt. Persze mindenkitől volt mit tanulni, de főleg a műtermi beszélgetések voltak érdekesek, órákon kívül.
-- Kit, kiket tartasz előképednek? Ki befolyásolta, alakította a szemléletedet?
— Már középiskolásként, egyetemistaként igyekezetem szerint minden képzőművészeti szakra, illetve irányzatra odafigyeltem. Leginkább a szobrászat és a festészet érdekelt, majd utólag a kerámia lett a fő érdeklődési témám. Természetesen nagyon szerettem az antik művészetet, a görög, az etruszk művészet vonzott, ami igazán nagy varázs volt számomra. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az archaikus korszak mediterrán világa, az mindig is érdekelt. Majd aztán odafigyeltem a világhírű nagymesterekre, mint például Henry Moore, Brâncuși, Rodin, Michelangelo szobrászok, és persze a festészetben az impresszionistákra, az expresszionistákra, Manet, Monet, Degas, Renoir vagy Matisse. És az avantgárd újítók mind. Nagyon szerettem Picassót, főleg a fekete afrikai művészet által inspirált alkotásait találtam nagyon érdekesnek. Ugyanakkor nagyon szerettem a fekete afrikai művészetet, a dél-amerikai prekolumbián művészetet is. Szóval nagyon összetett az egész művészeti forrásom, a kiinduló, illetve indító művészeti hagyomány. Úgyhogy inkább nem is neveket mondok, hanem azt, hogy több korszakra és művészeti irányzatra figyeltem oda. Végül is az archaikus és a modern művészet között próbálok valami újat alkotni, valami másat. Egy „modern archaizmust”.
-- Minden alkotó, egyáltalán, minden ember végigjár egy szellemi--szemléleti érlelődésfolyamatot. Hogyan osztanád szakaszokra az eddig bejárt utadat? Műalkotásod kerámia, festmény, szobor együttese, építészeti alapelveken. Hogyan alakult ez az alkotói szemlélet?
— Főiskolás diákként belekóstoltam a képzőművészeti szakmába: a kerámiába. A kerámiát választottam végül is, mert egyszerre nagyon szerettem a festészetet, ugyanakkor a formát—formázást is, vagyis a szobrászatot. A kettőnek az összefonódásából született a kerámia iránti szeretet. Végül is úgy hiszem, jól döntöttem, mert itt megtanultam a szobrászatot és a festészetet is, csak sokkal izgalmasabbnak találom együttesüket -- mert közrejátszik a tűz. Szerintem ez tulajdonképpen a kerámia, a föld -- mármint agyag --, a tűz és a víz találkozása.
-- Most akkor az egyes munkák elkészültéről. A Te munkádban hogyan kezdődik az alkotásfolyamat? Valahol, valamikor megláttál, mondjuk, egy alapformát – aztán? Hol, hogyan "kezdődik" egy kerámiatárgy, egy kép, egy szobor találkozása? Egészen pontosan a Te alkotásod..
— Egy műalkotás úgy készül elő, vagy úgy indul útnak, hogy kialakítom magamnak azt a hangulatot, amelyikre szükségem van a munkához. Jobban mondva ki kell alakítanom azt az állapotot, hogy tudjak nekivágni az alkotásnak. Ezután következik az ihlet kibontakozása, és elindul a munkafolyamat, mindenki a maga stílusa szerint. Az útóbbi időben több hangsúlyt fektetek arra, hogy milyen anyagban dolgozom: agyag, samott vagy porcelán.
— Minden esetben van valamely előzetes gondolat? Lerajzolsz gondolatokat? Történeteket?
— Minden kerámiaanyagnak megvan a sajátossága, és minden anyag másképp dolgozik. Minden anyagot másképp kell formázni, és minden anyaggal másképp kell bánni. Az agyaggal egyféleképpen, a samottos agyaggal másképpen, és a porcelánnal egészen másféleképpen. A kerámia-alkotásban nemcsak az anyag, hanem a tűz is fontos szerepet jászik -- azért az anyagot össze kell hangolni, formázni kell az égetési folyamattal. A kerámia végső formájának fontos eleme a tűz, vagyis hogyan dolgoznak a zománcok. Tulajdonképpen akkor lesz a tárgyból kerámia, miután kiég az alkotás. És csak égetés után tudjuk meg, hogy színben és formában sikerült, amit akartunk, vagy nem. Szóval a tűznek fontos szerepe van a műalkotás megszületésében. A kerámia tárgy úgy indul útjának, hogy először eldöntöm, milyen anyagból dolgozom. Egy samottos agyagnak a sajátosságait ismerem, és már előre tudom, hogy kell vele bánnom. Sosem dolgozom vázlatok után, azt mondom, a vázlat már a fejemben van. Eldöntöm, hogy mekkora legyen az a tárgy, és aszerint lapokat építek. Figyelembe kell venni a végső kerámiának a magasságát és a vastagságát. Ezekből a lapokból általában szobrokat készítek, és aztán következik a mintázás. A törések és a repedések, amelyeket az anyag kiad, inspirálnak sokszor. Tulajdonképpen kettős játék ez, a művész dialógusba kerül az anyaggal. Nagyon szeretem provokálni az anyagot, amelyben dolgozok, szeretem átmintázni a repedéseket, a töréseket, amelyek adódnak. Tulajdonképpen próbára teszem és irányítom őket, ugyanakkor egy bizonyos szabadságot irányítok. Szóval a műalkotás a művészi kéznek és az anyagnak az összefonódásából születik.
— A szobrászrajzot mennyiben tekinted önálló műalkotásnak? Terv, amely motiváció és tulajdonképpeb már értékelés egyben?
— Szerintem létezik szobrászrajz, úgy, ahogy létezik festőrajz vagy grafikusrajz. Én például nagyon szeretek rajzolni, de nem kerámia tárgyakat, hanem bármi mást. Rajzolóként azért közelebb állok a szobrászathoz. Jobban látom a formát és a teret. Ez foglalkoztat inkább. De sosem rajzolom előre le a szobraimat, éppen azért, mert akkor döntöm hirtelen, munka közben, hogy milyen irányba vezetem az alkotást. Azért, hogy az anyag is vigyen egy kicsit, de persze ezt irányítom.
— Előzetes megrendelésre dolgoztál már?
— Érdekes módon sose dolgoztam rendelésre. Lehet, hogy nem adótott meg ez a lehetőség, mert tulajdonképpen sose vonzódtam ilyen fajta alkotáshoz. Alkotótáborban előfordul, hogy feladnak egy-egy témát, amelyet a szervező szeretne bemutatni a tábor utáni kiállításon. Ilyenkor teljes a művészi szabadság, több lehetőség van arra, hogy egy bizonyos témát megoldjak tulajdonképpen a témán belül. És akkor már nincs annyi lekötöttség. Sose szerettem a korlátokat, a feladott témákat, mert úgy éreztem, hogy veszítek a művészi szabadságomból.
-- Szobor-ötletek, képötletek, ha azok, születtek már kollégákkal, másokkal való beszélgetésben? Albumokat, Internetet nézve, klasszikusok példáit követve, hazai vagy nemzetközi konferenciákon?
— Ötletek egyfolytában jönnek, mindig a kiválasztásra kell gondolni. Sajnos itt minálunk nincs annyi bátorság, hogy például köztéri kerámia szobrot állítsunk ki a természetben, parkokban, zöld övezetben, bárhol, ahol szobor szerepet kaphatna. Még annyira nincs kifejlődve a társadalom -- vagy a helyi hatóságok --, hogy bátorkodjanak kerámiai köztéri szobrot kiállítani. Általában a szobrászokat kérik fel, hogy hagyományos szobrászi anyagból (bronz, kő, fa) dolgozzák ki a műalkotásokat.
— Hogyan határozod meg a telt és üres terek aranyat?
— Minden alkotásban lehetnek telt és üres terek, formák, ezeknek az arányai mindig attól függnek, milyen témát választok ki. Vannak alkotások, amelyek csak telt vagy pozitív terekbe kívánkoznak. Szerintem az alkotó művész munka közben, a készülő művel alakuló párbeszédben dönti el, milyen arányban készül a telt és az üres terek, formák, pozitív vagy negatív jatéka. A végcél az, hogy megtalálja, megadja az alkotás egyensúlyát.
— A kész tárgyak beépítését az avantgárd kezdte el – Braque, Picasso, Picabia stb. --, a mindennapi tárgyak költészetét a pop-art fedezte fel... Miért alkalmazod?
— Én már ezt a módszert nem alkalmazom, egy sajátos munkamódszert alakítotam ki magamnak, egy sajátos munkastílust, egy sajátos álkotási stílust. Főiskolás diákként természetesen belekóstoltam mindenféle avantgárd hullámba. De aztán kialakult egy sajátos stílusom, gondolkodási módszerem. A művészet folyton alakul, átalakul, egyfolytában új gondolatok, új irányzatok jelennek meg, sokszor elég furcsa tárgyak születnek. A társadalomnak komoly befolyása van a művész fejlődésében. Nagyon sokat számít, hogy a művész milyen környezetben nő fel, milyenben él, és hogyan bontakozik ki, vagyis aztán hogyan fejlődik.
— A Te munkádban hogyan kezdődött a folyamat? Hogyan zajlik? A módszer – mint például a szürrealizmusban – a véletlen?
— Nálam is létezhet az úgynevezett véletlen. De én ezt úgy nevezem: kontroll alatti véletlen. Szóval tulajdonképpen semmi sem véletlen, ha én ellenőrzés alatt tartom azt a véletlent, amit tulajdonképpen én provokálok ki. És én irányítom. A kontroll alatti véletlen a kerámiában inkább az égetésnél fordul elő. A különböző technikák alkalmazásából ered. Minden égetési technikában előfordulhat egy kicsi jó meglepetés, ezt nem nevezhetném véletlennek, mert az égetési technikát nagyon jól kell ismerni, és nagyon kontroll alatt kell tartani. De előfordul például egy raku technikában, vagy egy sómáz technikában, vagy egy gáz-redukció égetésnél, hogy jobban sikerül az az égetés, mint ahogy gondoltuk volna. De gyakran előfordulhat az ellenkezője is. És ez azért, mert nem tartottuk jól be a technológiai folyamatot. Általában ezt a véletlent irányítjuk, amennyire lehet, mert kerámiában a tárgyat végül is ki kell égetni. Egészen más ez a véletlen, mint más képzőművészeti ágakban.
— Mikor tekintesz befejezettnek, "késznek" egy műalkotást? A sajátodat, másokét...
— Egy műalkotás szerintem akkor befejzett, akkor „kész“, mikor úgy érzem, hogy már nem kell változtatnom semmit rajta. Mert azután már elrontom, ha tovább folytatom. Minden művész saját látása és tudása szerint dönti el, mikor kész a műalkotás. Én úgy látom, hogy a műalkotást nem szabad kifárasztani, túlzsúfolni. Én annak a híve vagyok, hogy kevés eszközzel legyen sok mondanivalója. Nem szeretem túlmagyarázni a műalkotást. Azt szeretem, hogy mindenki lásson benne valamit, még akkor is, ha nem azt látja, amit a művész elképzelt. Fontos az, hogy lásson, így a néző fejleszti a fantáziáját is, és fejeleszti a művészeti kulturáját is.
— Elkészült a műalkotás – aztán készítesz variációkat egy témára? Voltak, vannak, visszatérő gondolataid? Lehetnek?
— Mikor kiválasztottam a témát, egyből variációkra is gondolok párhuzamosan. Ez tulajdonképpen a kerámikusnak egy sajátos gondolkozási módszere. Sosem elégszünk meg egy tárggyal, azt szeretjük variálni vagy új formával vagy színnel. Ez különbözteti meg a kerámiát a szobrászattól. A szobrász egy végső tárgyat, egy szobrot alkot. A kerámikusban benne van az, hogy több változatokat alkosson, mivel a kerámia égetési lehetőségei megengedik ezt. Végül is kísérleti formák adják meg a végleges alkotást.
— Mik a terveid?
— A következő időszakban szeretném folytatni az elkezdett alkotásaimat, ami a kerámia szobrok technikai fejlesztését jelenti. Célom az, hogy minél több kiállítást tudjak rendezni, ugyanakkor a közönség is gazdagodjon szellemileg, és örvendjen ezeknek az alkotásoknak.
Palkó Ernő: — Az első műalkotásomat a képzőművészeti líceum idejében készítettem, részt vettem egy képzőművészeti líceumi versenyen a kolozsvári művészeti múzeumban, a Bánffy palotában. Tizenegyedikes lehettem, egy gipsz portré szoborral jelentkeztem, ha jól emlékszem, második helyet nyertem.
— „A művészet szeszély, tulajdonképpen szeszély” – mondtad egy beszélgetés alkalmával. Miért választottad életútnak? Miért kezdtél egy ilyen embert próbáló munkába, amelyik ráadásul nem jelent biztos jövedelmet, és soha, a világon sehol nem ígért sikereket?
— Tulajdonképpen nem szeszély, nem is hobby, hanem hivatás. És mostmár úgy érzem, hogy szakmai kötelesség. Középiskolában már a képzőművészet felé kacsintgattam. A művészeti alkotások iránti szeretet az, hogy alkotni jó érzés.
Szeretem a szépet, és szépet szerettem volna én is alkotni. Mikor fiatal vagy, sosem gondolsz arra, hogy most ebből hogyan tudok majd megélni. Szerencsém volt a szüleimmel, akik nem befolyásoltak, és hagyták, hogy csináljak azt, amit szeretek.
A pénz annak idején nem volt annyira elsőbbrangú gondolat. Örvendtem, hogy csinálhatok azt, amit szeretek. A képzőművészeti főiskolára ugyanolyan nehezen lehetett bejutni, mint az orvosira. Tizen voltak egy helyre. Nagy öröm volt számomra, mikor végre harmadjára sikerült bejutni. Hat helyre -- másodiknak. Akkor voltam, úgyhiszem először, a legboldogabb ember.
— Hol, mikor, hogyan tanultad a szakmát? Diákként, esetleg pályád elején bejártal elismert alkotók műtermeibe?
— A szakmát tulajdonképpen azután tanultan, miután bejutottam a főiskolára, de már azelőtt, a középiskolában is nagyon jól belékóstoltam. Tulajdonképpen a képzőművészeti líceumban, már kilencedik osztálytól egész érettségiig minden évben a szakmai órákon kívül rajz és festészet, grafika, kerámia és szobrászati órákon is részt vettünk. Minden évben más szakot tanultunk. Annak idején már a képzőművészeti líceumban fontos tanárokkal, ugyanakkor híres képzőművészekkel találkoztunk. Például grafikát Bardócz Lajossal tanultunk, festészetet Kádár Tiborral, szobrászatot Doina Elasszal, Terek Aurellel, kerámiat Pop Eugeniával, csak néhányat említsek.
Diákként… Első éves egyetemista lehettem, és műterem-látogatásaim alkalmával találkoztam Cseh Gusztávval, Vetro Artúrral, Gergely Istvánnal, Ion Rusuval, Ion Zbârciuval, Feszt Lászlóval, Korondi Jenővel, hogy csak néhány fontos képzőművészt említsek. Tanáraink közül kerámia szakon megemlíteném Mircea Vremirt, Mircea Spătarut, Cornel Ailincăit, vagy Egri Istvánt. Persze mindenkitől volt mit tanulni, de főleg a műtermi beszélgetések voltak érdekesek, órákon kívül.
-- Kit, kiket tartasz előképednek? Ki befolyásolta, alakította a szemléletedet?
— Már középiskolásként, egyetemistaként igyekezetem szerint minden képzőművészeti szakra, illetve irányzatra odafigyeltem. Leginkább a szobrászat és a festészet érdekelt, majd utólag a kerámia lett a fő érdeklődési témám. Természetesen nagyon szerettem az antik művészetet, a görög, az etruszk művészet vonzott, ami igazán nagy varázs volt számomra. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az archaikus korszak mediterrán világa, az mindig is érdekelt. Majd aztán odafigyeltem a világhírű nagymesterekre, mint például Henry Moore, Brâncuși, Rodin, Michelangelo szobrászok, és persze a festészetben az impresszionistákra, az expresszionistákra, Manet, Monet, Degas, Renoir vagy Matisse. És az avantgárd újítók mind. Nagyon szerettem Picassót, főleg a fekete afrikai művészet által inspirált alkotásait találtam nagyon érdekesnek. Ugyanakkor nagyon szerettem a fekete afrikai művészetet, a dél-amerikai prekolumbián művészetet is. Szóval nagyon összetett az egész művészeti forrásom, a kiinduló, illetve indító művészeti hagyomány. Úgyhogy inkább nem is neveket mondok, hanem azt, hogy több korszakra és művészeti irányzatra figyeltem oda. Végül is az archaikus és a modern művészet között próbálok valami újat alkotni, valami másat. Egy „modern archaizmust”.
-- Minden alkotó, egyáltalán, minden ember végigjár egy szellemi--szemléleti érlelődésfolyamatot. Hogyan osztanád szakaszokra az eddig bejárt utadat? Műalkotásod kerámia, festmény, szobor együttese, építészeti alapelveken. Hogyan alakult ez az alkotói szemlélet?
— Főiskolás diákként belekóstoltam a képzőművészeti szakmába: a kerámiába. A kerámiát választottam végül is, mert egyszerre nagyon szerettem a festészetet, ugyanakkor a formát—formázást is, vagyis a szobrászatot. A kettőnek az összefonódásából született a kerámia iránti szeretet. Végül is úgy hiszem, jól döntöttem, mert itt megtanultam a szobrászatot és a festészetet is, csak sokkal izgalmasabbnak találom együttesüket -- mert közrejátszik a tűz. Szerintem ez tulajdonképpen a kerámia, a föld -- mármint agyag --, a tűz és a víz találkozása.
-- Most akkor az egyes munkák elkészültéről. A Te munkádban hogyan kezdődik az alkotásfolyamat? Valahol, valamikor megláttál, mondjuk, egy alapformát – aztán? Hol, hogyan "kezdődik" egy kerámiatárgy, egy kép, egy szobor találkozása? Egészen pontosan a Te alkotásod..
— Egy műalkotás úgy készül elő, vagy úgy indul útnak, hogy kialakítom magamnak azt a hangulatot, amelyikre szükségem van a munkához. Jobban mondva ki kell alakítanom azt az állapotot, hogy tudjak nekivágni az alkotásnak. Ezután következik az ihlet kibontakozása, és elindul a munkafolyamat, mindenki a maga stílusa szerint. Az útóbbi időben több hangsúlyt fektetek arra, hogy milyen anyagban dolgozom: agyag, samott vagy porcelán.
— Minden esetben van valamely előzetes gondolat? Lerajzolsz gondolatokat? Történeteket?
— Minden kerámiaanyagnak megvan a sajátossága, és minden anyag másképp dolgozik. Minden anyagot másképp kell formázni, és minden anyaggal másképp kell bánni. Az agyaggal egyféleképpen, a samottos agyaggal másképpen, és a porcelánnal egészen másféleképpen. A kerámia-alkotásban nemcsak az anyag, hanem a tűz is fontos szerepet jászik -- azért az anyagot össze kell hangolni, formázni kell az égetési folyamattal. A kerámia végső formájának fontos eleme a tűz, vagyis hogyan dolgoznak a zománcok. Tulajdonképpen akkor lesz a tárgyból kerámia, miután kiég az alkotás. És csak égetés után tudjuk meg, hogy színben és formában sikerült, amit akartunk, vagy nem. Szóval a tűznek fontos szerepe van a műalkotás megszületésében. A kerámia tárgy úgy indul útjának, hogy először eldöntöm, milyen anyagból dolgozom. Egy samottos agyagnak a sajátosságait ismerem, és már előre tudom, hogy kell vele bánnom. Sosem dolgozom vázlatok után, azt mondom, a vázlat már a fejemben van. Eldöntöm, hogy mekkora legyen az a tárgy, és aszerint lapokat építek. Figyelembe kell venni a végső kerámiának a magasságát és a vastagságát. Ezekből a lapokból általában szobrokat készítek, és aztán következik a mintázás. A törések és a repedések, amelyeket az anyag kiad, inspirálnak sokszor. Tulajdonképpen kettős játék ez, a művész dialógusba kerül az anyaggal. Nagyon szeretem provokálni az anyagot, amelyben dolgozok, szeretem átmintázni a repedéseket, a töréseket, amelyek adódnak. Tulajdonképpen próbára teszem és irányítom őket, ugyanakkor egy bizonyos szabadságot irányítok. Szóval a műalkotás a művészi kéznek és az anyagnak az összefonódásából születik.
— A szobrászrajzot mennyiben tekinted önálló műalkotásnak? Terv, amely motiváció és tulajdonképpeb már értékelés egyben?
— Szerintem létezik szobrászrajz, úgy, ahogy létezik festőrajz vagy grafikusrajz. Én például nagyon szeretek rajzolni, de nem kerámia tárgyakat, hanem bármi mást. Rajzolóként azért közelebb állok a szobrászathoz. Jobban látom a formát és a teret. Ez foglalkoztat inkább. De sosem rajzolom előre le a szobraimat, éppen azért, mert akkor döntöm hirtelen, munka közben, hogy milyen irányba vezetem az alkotást. Azért, hogy az anyag is vigyen egy kicsit, de persze ezt irányítom.
— Előzetes megrendelésre dolgoztál már?
— Érdekes módon sose dolgoztam rendelésre. Lehet, hogy nem adótott meg ez a lehetőség, mert tulajdonképpen sose vonzódtam ilyen fajta alkotáshoz. Alkotótáborban előfordul, hogy feladnak egy-egy témát, amelyet a szervező szeretne bemutatni a tábor utáni kiállításon. Ilyenkor teljes a művészi szabadság, több lehetőség van arra, hogy egy bizonyos témát megoldjak tulajdonképpen a témán belül. És akkor már nincs annyi lekötöttség. Sose szerettem a korlátokat, a feladott témákat, mert úgy éreztem, hogy veszítek a művészi szabadságomból.
-- Szobor-ötletek, képötletek, ha azok, születtek már kollégákkal, másokkal való beszélgetésben? Albumokat, Internetet nézve, klasszikusok példáit követve, hazai vagy nemzetközi konferenciákon?
— Ötletek egyfolytában jönnek, mindig a kiválasztásra kell gondolni. Sajnos itt minálunk nincs annyi bátorság, hogy például köztéri kerámia szobrot állítsunk ki a természetben, parkokban, zöld övezetben, bárhol, ahol szobor szerepet kaphatna. Még annyira nincs kifejlődve a társadalom -- vagy a helyi hatóságok --, hogy bátorkodjanak kerámiai köztéri szobrot kiállítani. Általában a szobrászokat kérik fel, hogy hagyományos szobrászi anyagból (bronz, kő, fa) dolgozzák ki a műalkotásokat.
— Hogyan határozod meg a telt és üres terek aranyat?
— Minden alkotásban lehetnek telt és üres terek, formák, ezeknek az arányai mindig attól függnek, milyen témát választok ki. Vannak alkotások, amelyek csak telt vagy pozitív terekbe kívánkoznak. Szerintem az alkotó művész munka közben, a készülő művel alakuló párbeszédben dönti el, milyen arányban készül a telt és az üres terek, formák, pozitív vagy negatív jatéka. A végcél az, hogy megtalálja, megadja az alkotás egyensúlyát.
— A kész tárgyak beépítését az avantgárd kezdte el – Braque, Picasso, Picabia stb. --, a mindennapi tárgyak költészetét a pop-art fedezte fel... Miért alkalmazod?
— Én már ezt a módszert nem alkalmazom, egy sajátos munkamódszert alakítotam ki magamnak, egy sajátos munkastílust, egy sajátos álkotási stílust. Főiskolás diákként természetesen belekóstoltam mindenféle avantgárd hullámba. De aztán kialakult egy sajátos stílusom, gondolkodási módszerem. A művészet folyton alakul, átalakul, egyfolytában új gondolatok, új irányzatok jelennek meg, sokszor elég furcsa tárgyak születnek. A társadalomnak komoly befolyása van a művész fejlődésében. Nagyon sokat számít, hogy a művész milyen környezetben nő fel, milyenben él, és hogyan bontakozik ki, vagyis aztán hogyan fejlődik.
— A Te munkádban hogyan kezdődött a folyamat? Hogyan zajlik? A módszer – mint például a szürrealizmusban – a véletlen?
— Nálam is létezhet az úgynevezett véletlen. De én ezt úgy nevezem: kontroll alatti véletlen. Szóval tulajdonképpen semmi sem véletlen, ha én ellenőrzés alatt tartom azt a véletlent, amit tulajdonképpen én provokálok ki. És én irányítom. A kontroll alatti véletlen a kerámiában inkább az égetésnél fordul elő. A különböző technikák alkalmazásából ered. Minden égetési technikában előfordulhat egy kicsi jó meglepetés, ezt nem nevezhetném véletlennek, mert az égetési technikát nagyon jól kell ismerni, és nagyon kontroll alatt kell tartani. De előfordul például egy raku technikában, vagy egy sómáz technikában, vagy egy gáz-redukció égetésnél, hogy jobban sikerül az az égetés, mint ahogy gondoltuk volna. De gyakran előfordulhat az ellenkezője is. És ez azért, mert nem tartottuk jól be a technológiai folyamatot. Általában ezt a véletlent irányítjuk, amennyire lehet, mert kerámiában a tárgyat végül is ki kell égetni. Egészen más ez a véletlen, mint más képzőművészeti ágakban.
— Mikor tekintesz befejezettnek, "késznek" egy műalkotást? A sajátodat, másokét...
— Egy műalkotás szerintem akkor befejzett, akkor „kész“, mikor úgy érzem, hogy már nem kell változtatnom semmit rajta. Mert azután már elrontom, ha tovább folytatom. Minden művész saját látása és tudása szerint dönti el, mikor kész a műalkotás. Én úgy látom, hogy a műalkotást nem szabad kifárasztani, túlzsúfolni. Én annak a híve vagyok, hogy kevés eszközzel legyen sok mondanivalója. Nem szeretem túlmagyarázni a műalkotást. Azt szeretem, hogy mindenki lásson benne valamit, még akkor is, ha nem azt látja, amit a művész elképzelt. Fontos az, hogy lásson, így a néző fejleszti a fantáziáját is, és fejeleszti a művészeti kulturáját is.
— Elkészült a műalkotás – aztán készítesz variációkat egy témára? Voltak, vannak, visszatérő gondolataid? Lehetnek?
— Mikor kiválasztottam a témát, egyből variációkra is gondolok párhuzamosan. Ez tulajdonképpen a kerámikusnak egy sajátos gondolkozási módszere. Sosem elégszünk meg egy tárggyal, azt szeretjük variálni vagy új formával vagy színnel. Ez különbözteti meg a kerámiát a szobrászattól. A szobrász egy végső tárgyat, egy szobrot alkot. A kerámikusban benne van az, hogy több változatokat alkosson, mivel a kerámia égetési lehetőségei megengedik ezt. Végül is kísérleti formák adják meg a végleges alkotást.
— Mik a terveid?
— A következő időszakban szeretném folytatni az elkezdett alkotásaimat, ami a kerámia szobrok technikai fejlesztését jelenti. Célom az, hogy minél több kiállítást tudjak rendezni, ugyanakkor a közönség is gazdagodjon szellemileg, és örvendjen ezeknek az alkotásoknak.
SZÜLETETT:
Kolozsváron, 1958. január 8-án
VÉGZETTSÉG:
Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kerámia szak, Kolozsvár, diploma: 1986
TANÁROK: Cornel Ailincăi, Mircea Spătaru, Mircea Vremir
TAGSÁG:
2010-től a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete tagja
1996-tól a Barabás Miklós Céh tagja
1991-től tagja a Romániai Képzőművészeti Szövetségnek
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK:
2019 – Formak varazsa, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2018 – Keplekeny formak varazsa, „Palatele Brâncoveneşti” Kulturális Központ, Mogoşoaia
2018 – Keplekeny formak varazsa, Galateea Galéria, Bukarest
2017 – Terra Magica, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2007 – Szabad Műhely, Veszprém, Magyarország
2006 – ProArt Gallery, Wels, Ausztria
2004 – Grafiterra, Képzőművészeti Szövetség Galériája, Kolozsvár
2004 – Grafiterra, Artis Galéria, Bukarest
2000 – Terra – Millenium, Căminul Artei Galéria, Bukarest
1999 – Korunk Galéria, Kolozsvár
1992 – Kis Galéria, Kolozsvár
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK:
2019 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2018 – Izzo metaforak Országos Kerámia Biennále, Kolozsvár
2017 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár, Románia
2016 – Repules, Csoma-kiállítás, Kovászna
2016 – Izzo metaforak Országos Kerámia Biennále, Kolozsvár
2015 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2014 – Országos Iparművészeti Szalon, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2014 – Decorativ Art Országos Iparművészeti Biennále, Bukarest
2014 – Izzo metaforak Országos Kerámia Biennále, Kolozsvár
2014 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2013 – Az edeny kerámia-kiállítás, Galateea Galéria, Bukarest
2013 – A Galateea ma, Mogoşoaia-palota, Bukarest
2013 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2013 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2012 – Országos Iparművészeti Biennále, Bukarest
2012 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2012 – Romániai Kortárs Kerámia, Orizont Galéria, Bukarest
2012 – Ajandek-Targy Téli Tárlat, Bukarest
2011 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2011 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2010 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2009 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Sepsiszentgyörgy
2009 – Országos Iparművészeti Kiállítás, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2009 – Mai romaniai keramia, Mogoşoaia-palota, Bukarest
2009 – Fenyek, Csoma-kiállítás, Kovászna
2008 – A tűz műveszete kerámia- és üvegművészeti kiállítás, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2008 – Országos Iparművészeti Kiállítás, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2008 – Gyokerek, Csoma-kiállítás, Kovászna
2006 – A tűz műveszete kerámia- és üvegművészeti kiállítás, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2006 – Iparművészeti Kiállítás, Kolozsvár
2006 – Az ut, Csoma-kiállítás, Kovászna
2004 – A tűz műveszete Iparművészeti Biennále, Bukarest
2003 – Egyuttműkodes II éves tárlat, Nagybánya
2002 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2002 – Ritmusok, Csoma-kiállítás, Kovászna
2001 – Országos Képző-és Iparművészeti Kiállítás, Bukarest
2001 – A tűz műveszete Iparművészeti Biennále, Bukarest
2001 – Miniatűr-kiállítás, Kolozsvár
2000 – Nemzetközi Képző-és Iparművészeti Vásár, Bukarest
1999 – Nemzetközi Rajz Biennále, Arad
1998 – Országos Kisplasztikai Biennále, Arad
1997 – Barabás Miklós Céh őszi tárlata, Marosvásárhely
1996 – Országos Kerámia- és Üvegművészeti Tárlat, Bukarest
1996 – Országos Kisplasztikai Biennále, Arad
1993 – Iparművészeti kiállítás, Bukarest
1990 – Design kiállítás, Kolozsvár
1989 – Fiatalok Biennáléja, Bukarest
1988 – Fiatalok Biennáléja, Nagybánya
1988–2018 – megyei éves tárlatok, Kolozsvár
NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK ÉS SZIMPÓZIUMOK:
2018 – Nemzetközi alkotótábor, Szabadka, Szerbia
2017 – Nemzetközi Kerámia Biennále, Kolozsvár
2017 – Nemzetközi alkotótábor, Szabadka
2016 – Kisképek Nemzetközi Kiállítása, Szabadka
2016 – Redukcio projekt, Kecskemét
2015 – Nemzetközi Kerámia Biennále, Kolozsvár
2015 – Raku projekt, Kecskemét
2014 – Nemzetközi alkotótábor, Százd, Szlovákia
2012 – Kisképek Nemzetközi Kiállítása, Szabadka
2010 – Iparművészeti Kiállítás, Román Akadémia, Róma, Olaszország
2008 – Argilla nemzetközi kerámiavásár és kiállítás, Faenza, Olaszország
2006 – Raku projekt, Kecskemét
2003 – Egyuttműkodes II, Kerámia Szimpózium, Kecskemét
2001 – Nemzetközi Kerámia Szimpózium, Hamangia, Románia
2000–2008 – Közép-európai Művésztelep, Tállya
2000 – Pax Danubiana Projekt, Regensburg (Németország) – Turnu-Severin (Románia)
1999 – Romániai Iparművészeti Kiállítás, Velence, Olaszország
1999 – Art-Expo, Budapest
1998 – Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely, Szlovákia
1997 – Ifjúsági Kiállítás, Kaposvár
1996 – Corpus Nemzetközi Kiállítás, Budapest
1996 – Corpus Nemzetközi Kiállítás, Kaposvár
1991 – Terra Nemzetközi Design Verseny, Osaka, Japán
1990 – Il Trofeo Nemzetközi Kerámiai Verseny, Gualdo Tadino, Olaszország
KÖZGYŰJTEMÉNYEK:
2018 – „Palatele Brâncoveneşti” Kulturális Központ, Mogoşoaia
2017 – Kolozsvári Szépművészeti Múzeum
2007 – Közép-európai Művésztelep, Tállya
1998 – Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely
MUNKÁK MAGÁNGYŰJTEMÉNYEKBEN: Románia, Magyarország, Olaszország, Bulgária, Ukrajna, Kanada,
Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Németország, Szerbia
BORN:
8th January 1958, Cluj, Romania
STUDIES:
Graduate of the “Ion Andreescu” Institute of Fine Arts, Cluj-Napoca, Ceramics Department, 1986
TEACHERS:
Cornel Ailincăi, Mircea Spătaru, Mircea Vremir
MEMBER OF ASSOCIATIONS:
Since 1991 – permanent member of the Romanian Fine Arts Union
Since 1996 – permanent member of Barabás Miklós Corporation
Since 2010 – permanent member of National Association of Hungarian Art Teachers
INDIVIDUAL EXHIBITIONS:
2019 – “The Magic of Forms”, Art Museum, Cluj-Napoca
2018 – “The Magic of Fluid Forms” – The “Palatele Brâncovenești” Cultural Centre at Porțile Bucureștilor – Mogoșoaia/
Bucharest
2018 – “The Magic of Fluid Forms” – Galateea Contemporary Art, Bucharest
2017 – “Terra Magica”, Art Museum, Cluj-Napoca
2007 – Free Gallery, Veszprém, Hungary
2006 – ProArt Gallery, Wels, Austria
2004 – “Grafiterra”, UAP Gallery, Cluj-Napoca
2004 – “Grafiterra”, Artis Gallery, Bucharest
2000 – “Terra-Millenium”, Căminul Artei Gallery, Bucharest
1999 – Korunk Gallery, Cluj-Napoca
1992 – Small Gallery, Cluj-Napoca
GROUP EXHIBITIONS:
2018 – “Incandescent Metaphors”, Ceramics Biennial Exhibition, Cluj-Napoca
2017 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2016 – “Fly”, Csoma, Covasna
2016 – “Incandescent Metaphors”, Ceramics Biennial Exhibition, Cluj-Napoca
2015 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2014 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2014 – Biennale of Decorative Art, Bucharest
2014 – “Incandescent Metaphors”, Ceramics Biennial Exhibition, Cluj-Napoca
2014 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2013 – Ceramics Exhibition “The Vase”, Galateea Gallery, Bucharest
2013 – Exhibition “Galateea Today”, Mogoșoaia Palace, Bucharest
2013 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2013 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2012 – Biennale of Decorative Art, Bucharest
2012 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2012 – Winter Salon “Object Gift”, Orizont Gallery, Bucharest
2011 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2011 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2010 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2009 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Sf. Gheorghe
2009 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2009 – “Romanian Ceramics Today”, Mogoșoaia Palace, Bucharest
2009 – “Lights”, Covasna, Romania
2008 – District Exhibition of Ceramics and Glass “Fire Arts”, Cluj-Napoca
2008 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2008 – “Roots”, Covasna
2008 – District Exhibition of Ceramics and Glass “Fire Arts”, Cluj-Napoca
2006 – Decorative Art Exhibition, Bucharest
2006 – “The Road”, Csoma, Covasna
2004 – Biennale of “Fire Arts”, Bucharest
2003 – “Interaction”, Annual Art Exhibition, Baia-Mare, Romania
2002 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
2002 – “Rhythms”, Covasna, Romania
2001 – National Fine Arts Exhibition, Bucharest, Romania
2001 – Biennale of Fire Arts, Bucharest, Romania
2001 – Miniature Art Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
2000 – International Art Fair, Bucharest, Romania
1999 – Biennale National of Drawing Exhibition, Arad, Romania
1998 – Biennale National Salon of small sculpture, Arad, Romania
1997 – Barabás Miklós Corporation Autumn Exhibition, Tg. Mureș, Romania
1996 – National Salon of Glass and Ceramics, Bucharest, Romania
1996 – Biennale National Salon of small sculpture, Arad, Romania
1993 – Decorative Art Exhibition, Bucharest, Romania
1990 – Design Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
1989 – Young People Biennale, Bucharest, Romania
1988 – Young People Exhibition, Baia-Mare, Romania
1988 – 2018 – District Annually Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
INTERNATIONAL EXHIBITIONS AND SYMPOSIUMS:
2018 – International Art Camp, Subotica, Serbia
2017 – International Biennial Exhibition of Ceramics, Cluj-Napoca, Romania
2016 – International Art Camp, Subotica, Serbia
2016 – International Exhibition of Small Pictures, Subotica, Serbia
2015 – International Biennial Exhibition of Ceramics, Cluj-Napoca, Romania
2014 – International Symposium, Sazdice, Slovakia
2012 – International Exhibition of Small Pictures, Subotica, Serbia
2010 – Exhibition of Decorative Art, Romanian Academy of Rome, Italy
2008 – “Argilla” Ceramics Fair and Exhibition, Faenza, Italy
2006 – International Ceramics Symposium, Kecskemét, Hungary
2003 – “Interaction”, International Ceramics Symposium, Kecskemét, Hungary
2001 – International Ceramics Symposium, Hamangia, Romania
2000–2008 – Central European Artist Colony, Tállya, Hungary
2000 – “Pax Danubiana” Project, Regensburg (Germany) – Turnu-Severin, Romania
1999 – Romanian Arts Exhibition, Venice, Italy
1999 – Art-Expo, Budapest, Hungary
1998 – Contemporary Hungarian Gallery, Dunajská Streda, Slovakia
1997 – Young People Exhibition, Kaposvár, Hungary
1996 – “Corpus”, International Exhibition, Budapest, Hungary
1996 – “Corpus”, International Exhibition, Kaposvár, Hungary
1991 – “Terra”, International Competition of Design, Osaka, Japan
1990 – “Il Trofeo”, International Competition of Ceramics Arts, Gualdo Tadino, Italy
PUBLIC COLLECTIONS:
2018 – The “Palatele Brâncovenești” Cultural Centre at Porțile Bucureștilor – Mogoșoaia/Bucharest
2017 – Art Museum, Cluj-Napoca, Romania
2007 – Central European Artist Colony, Tállya, Hungary
1998 – Contemporary Hungarian Gallery, Dunajská Streda, Slovakia
PRIVATE COLLECTIONS:
Romania, Hungary, Italy, Bulgaria, Ukraine, Canada, USA, Sweden, Germany, Serbia
Kolozsváron, 1958. január 8-án
VÉGZETTSÉG:
Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kerámia szak, Kolozsvár, diploma: 1986
TANÁROK: Cornel Ailincăi, Mircea Spătaru, Mircea Vremir
TAGSÁG:
2010-től a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete tagja
1996-tól a Barabás Miklós Céh tagja
1991-től tagja a Romániai Képzőművészeti Szövetségnek
EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK:
2019 – Formak varazsa, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2018 – Keplekeny formak varazsa, „Palatele Brâncoveneşti” Kulturális Központ, Mogoşoaia
2018 – Keplekeny formak varazsa, Galateea Galéria, Bukarest
2017 – Terra Magica, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2007 – Szabad Műhely, Veszprém, Magyarország
2006 – ProArt Gallery, Wels, Ausztria
2004 – Grafiterra, Képzőművészeti Szövetség Galériája, Kolozsvár
2004 – Grafiterra, Artis Galéria, Bukarest
2000 – Terra – Millenium, Căminul Artei Galéria, Bukarest
1999 – Korunk Galéria, Kolozsvár
1992 – Kis Galéria, Kolozsvár
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK:
2019 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2018 – Izzo metaforak Országos Kerámia Biennále, Kolozsvár
2017 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár, Románia
2016 – Repules, Csoma-kiállítás, Kovászna
2016 – Izzo metaforak Országos Kerámia Biennále, Kolozsvár
2015 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2014 – Országos Iparművészeti Szalon, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2014 – Decorativ Art Országos Iparművészeti Biennále, Bukarest
2014 – Izzo metaforak Országos Kerámia Biennále, Kolozsvár
2014 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2013 – Az edeny kerámia-kiállítás, Galateea Galéria, Bukarest
2013 – A Galateea ma, Mogoşoaia-palota, Bukarest
2013 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2013 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2012 – Országos Iparművészeti Biennále, Bukarest
2012 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2012 – Romániai Kortárs Kerámia, Orizont Galéria, Bukarest
2012 – Ajandek-Targy Téli Tárlat, Bukarest
2011 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2011 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2010 – Országos Iparművészeti Tárlat, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2009 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Sepsiszentgyörgy
2009 – Országos Iparművészeti Kiállítás, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2009 – Mai romaniai keramia, Mogoşoaia-palota, Bukarest
2009 – Fenyek, Csoma-kiállítás, Kovászna
2008 – A tűz műveszete kerámia- és üvegművészeti kiállítás, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2008 – Országos Iparművészeti Kiállítás, Cotroceni Nemzeti Múzeum, Bukarest
2008 – Gyokerek, Csoma-kiállítás, Kovászna
2006 – A tűz műveszete kerámia- és üvegművészeti kiállítás, Szépművészeti Múzeum, Kolozsvár
2006 – Iparművészeti Kiállítás, Kolozsvár
2006 – Az ut, Csoma-kiállítás, Kovászna
2004 – A tűz műveszete Iparművészeti Biennále, Bukarest
2003 – Egyuttműkodes II éves tárlat, Nagybánya
2002 – Barabás Miklós Céh kiállítása, Kolozsvár
2002 – Ritmusok, Csoma-kiállítás, Kovászna
2001 – Országos Képző-és Iparművészeti Kiállítás, Bukarest
2001 – A tűz műveszete Iparművészeti Biennále, Bukarest
2001 – Miniatűr-kiállítás, Kolozsvár
2000 – Nemzetközi Képző-és Iparművészeti Vásár, Bukarest
1999 – Nemzetközi Rajz Biennále, Arad
1998 – Országos Kisplasztikai Biennále, Arad
1997 – Barabás Miklós Céh őszi tárlata, Marosvásárhely
1996 – Országos Kerámia- és Üvegművészeti Tárlat, Bukarest
1996 – Országos Kisplasztikai Biennále, Arad
1993 – Iparművészeti kiállítás, Bukarest
1990 – Design kiállítás, Kolozsvár
1989 – Fiatalok Biennáléja, Bukarest
1988 – Fiatalok Biennáléja, Nagybánya
1988–2018 – megyei éves tárlatok, Kolozsvár
NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK ÉS SZIMPÓZIUMOK:
2018 – Nemzetközi alkotótábor, Szabadka, Szerbia
2017 – Nemzetközi Kerámia Biennále, Kolozsvár
2017 – Nemzetközi alkotótábor, Szabadka
2016 – Kisképek Nemzetközi Kiállítása, Szabadka
2016 – Redukcio projekt, Kecskemét
2015 – Nemzetközi Kerámia Biennále, Kolozsvár
2015 – Raku projekt, Kecskemét
2014 – Nemzetközi alkotótábor, Százd, Szlovákia
2012 – Kisképek Nemzetközi Kiállítása, Szabadka
2010 – Iparművészeti Kiállítás, Román Akadémia, Róma, Olaszország
2008 – Argilla nemzetközi kerámiavásár és kiállítás, Faenza, Olaszország
2006 – Raku projekt, Kecskemét
2003 – Egyuttműkodes II, Kerámia Szimpózium, Kecskemét
2001 – Nemzetközi Kerámia Szimpózium, Hamangia, Románia
2000–2008 – Közép-európai Művésztelep, Tállya
2000 – Pax Danubiana Projekt, Regensburg (Németország) – Turnu-Severin (Románia)
1999 – Romániai Iparművészeti Kiállítás, Velence, Olaszország
1999 – Art-Expo, Budapest
1998 – Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely, Szlovákia
1997 – Ifjúsági Kiállítás, Kaposvár
1996 – Corpus Nemzetközi Kiállítás, Budapest
1996 – Corpus Nemzetközi Kiállítás, Kaposvár
1991 – Terra Nemzetközi Design Verseny, Osaka, Japán
1990 – Il Trofeo Nemzetközi Kerámiai Verseny, Gualdo Tadino, Olaszország
KÖZGYŰJTEMÉNYEK:
2018 – „Palatele Brâncoveneşti” Kulturális Központ, Mogoşoaia
2017 – Kolozsvári Szépművészeti Múzeum
2007 – Közép-európai Művésztelep, Tállya
1998 – Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely
MUNKÁK MAGÁNGYŰJTEMÉNYEKBEN: Románia, Magyarország, Olaszország, Bulgária, Ukrajna, Kanada,
Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Németország, Szerbia
BORN:
8th January 1958, Cluj, Romania
STUDIES:
Graduate of the “Ion Andreescu” Institute of Fine Arts, Cluj-Napoca, Ceramics Department, 1986
TEACHERS:
Cornel Ailincăi, Mircea Spătaru, Mircea Vremir
MEMBER OF ASSOCIATIONS:
Since 1991 – permanent member of the Romanian Fine Arts Union
Since 1996 – permanent member of Barabás Miklós Corporation
Since 2010 – permanent member of National Association of Hungarian Art Teachers
INDIVIDUAL EXHIBITIONS:
2019 – “The Magic of Forms”, Art Museum, Cluj-Napoca
2018 – “The Magic of Fluid Forms” – The “Palatele Brâncovenești” Cultural Centre at Porțile Bucureștilor – Mogoșoaia/
Bucharest
2018 – “The Magic of Fluid Forms” – Galateea Contemporary Art, Bucharest
2017 – “Terra Magica”, Art Museum, Cluj-Napoca
2007 – Free Gallery, Veszprém, Hungary
2006 – ProArt Gallery, Wels, Austria
2004 – “Grafiterra”, UAP Gallery, Cluj-Napoca
2004 – “Grafiterra”, Artis Gallery, Bucharest
2000 – “Terra-Millenium”, Căminul Artei Gallery, Bucharest
1999 – Korunk Gallery, Cluj-Napoca
1992 – Small Gallery, Cluj-Napoca
GROUP EXHIBITIONS:
2018 – “Incandescent Metaphors”, Ceramics Biennial Exhibition, Cluj-Napoca
2017 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2016 – “Fly”, Csoma, Covasna
2016 – “Incandescent Metaphors”, Ceramics Biennial Exhibition, Cluj-Napoca
2015 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2014 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2014 – Biennale of Decorative Art, Bucharest
2014 – “Incandescent Metaphors”, Ceramics Biennial Exhibition, Cluj-Napoca
2014 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2013 – Ceramics Exhibition “The Vase”, Galateea Gallery, Bucharest
2013 – Exhibition “Galateea Today”, Mogoșoaia Palace, Bucharest
2013 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2013 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2012 – Biennale of Decorative Art, Bucharest
2012 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2012 – Winter Salon “Object Gift”, Orizont Gallery, Bucharest
2011 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca
2011 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2010 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2009 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Sf. Gheorghe
2009 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2009 – “Romanian Ceramics Today”, Mogoșoaia Palace, Bucharest
2009 – “Lights”, Covasna, Romania
2008 – District Exhibition of Ceramics and Glass “Fire Arts”, Cluj-Napoca
2008 – National Salon of Decorative Art, Cotroceni, Bucharest
2008 – “Roots”, Covasna
2008 – District Exhibition of Ceramics and Glass “Fire Arts”, Cluj-Napoca
2006 – Decorative Art Exhibition, Bucharest
2006 – “The Road”, Csoma, Covasna
2004 – Biennale of “Fire Arts”, Bucharest
2003 – “Interaction”, Annual Art Exhibition, Baia-Mare, Romania
2002 – Barabás Miklós Corporation Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
2002 – “Rhythms”, Covasna, Romania
2001 – National Fine Arts Exhibition, Bucharest, Romania
2001 – Biennale of Fire Arts, Bucharest, Romania
2001 – Miniature Art Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
2000 – International Art Fair, Bucharest, Romania
1999 – Biennale National of Drawing Exhibition, Arad, Romania
1998 – Biennale National Salon of small sculpture, Arad, Romania
1997 – Barabás Miklós Corporation Autumn Exhibition, Tg. Mureș, Romania
1996 – National Salon of Glass and Ceramics, Bucharest, Romania
1996 – Biennale National Salon of small sculpture, Arad, Romania
1993 – Decorative Art Exhibition, Bucharest, Romania
1990 – Design Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
1989 – Young People Biennale, Bucharest, Romania
1988 – Young People Exhibition, Baia-Mare, Romania
1988 – 2018 – District Annually Exhibition, Cluj-Napoca, Romania
INTERNATIONAL EXHIBITIONS AND SYMPOSIUMS:
2018 – International Art Camp, Subotica, Serbia
2017 – International Biennial Exhibition of Ceramics, Cluj-Napoca, Romania
2016 – International Art Camp, Subotica, Serbia
2016 – International Exhibition of Small Pictures, Subotica, Serbia
2015 – International Biennial Exhibition of Ceramics, Cluj-Napoca, Romania
2014 – International Symposium, Sazdice, Slovakia
2012 – International Exhibition of Small Pictures, Subotica, Serbia
2010 – Exhibition of Decorative Art, Romanian Academy of Rome, Italy
2008 – “Argilla” Ceramics Fair and Exhibition, Faenza, Italy
2006 – International Ceramics Symposium, Kecskemét, Hungary
2003 – “Interaction”, International Ceramics Symposium, Kecskemét, Hungary
2001 – International Ceramics Symposium, Hamangia, Romania
2000–2008 – Central European Artist Colony, Tállya, Hungary
2000 – “Pax Danubiana” Project, Regensburg (Germany) – Turnu-Severin, Romania
1999 – Romanian Arts Exhibition, Venice, Italy
1999 – Art-Expo, Budapest, Hungary
1998 – Contemporary Hungarian Gallery, Dunajská Streda, Slovakia
1997 – Young People Exhibition, Kaposvár, Hungary
1996 – “Corpus”, International Exhibition, Budapest, Hungary
1996 – “Corpus”, International Exhibition, Kaposvár, Hungary
1991 – “Terra”, International Competition of Design, Osaka, Japan
1990 – “Il Trofeo”, International Competition of Ceramics Arts, Gualdo Tadino, Italy
PUBLIC COLLECTIONS:
2018 – The “Palatele Brâncovenești” Cultural Centre at Porțile Bucureștilor – Mogoșoaia/Bucharest
2017 – Art Museum, Cluj-Napoca, Romania
2007 – Central European Artist Colony, Tállya, Hungary
1998 – Contemporary Hungarian Gallery, Dunajská Streda, Slovakia
PRIVATE COLLECTIONS:
Romania, Hungary, Italy, Bulgaria, Ukraine, Canada, USA, Sweden, Germany, Serbia
Ars Poetica
A folyékony formák varázslata
A folyékony formák varázslata, avagy a Terra fluida legutóbbi egyéni kiállításomból indul ki, melynek a Terra magica címet adtam, az azt megelőző Terra-Millenium és Grafiterra című kiállításaim folytatásaként.
A Terra fluida az agyagnak a közvetlen fizikai ráhatás által létrehozott sokarcúságának kifejeződése. A föld, az agyag képlékenysége, és az ebből, a tűz szellemének közreműködésével született formák varázsa lényeges szerepet játszik a metaforikus szoborformák megalkotásában.
A folyékony formák varázslata cím abból a gondolatból indul ki, hogy a terra szó jelképe lehet a kerámia-műveimre jellemző kifejezésmódnak, mely az ősi műtárgyak emlékezetét modern hangvételű kísérletekbe ülteti át. Más szóval munkáim nyelvezetét meghatározza az ősiről a korszerűre való átmenet, amely egy kortárs művészi diskurzus által valósul meg.
A formák folyékonyságával való – a tűz hatásához szorosan kapcsolódó – kísérletezések következő lépéseként a Terra fluida az absztrakt-szimbolikus figuratív kifejezésmód irányában fejlődött, ugyanis a plasztikai eljárást alárendeltem az antropomorf ábrázolásnak, melyet drapériaszerű elemek valamint ásványi berakások gazdagítanak. A kerámiaművészet jellegzetes műszaki eljárásai -- patinázás, textúrák, égetés által kiváltott hatások -- alátámasztják és kihangsúlyozzák a mű egészének plasztikai kifejezését.
A folyékony formák varázslata
A folyékony formák varázslata, avagy a Terra fluida legutóbbi egyéni kiállításomból indul ki, melynek a Terra magica címet adtam, az azt megelőző Terra-Millenium és Grafiterra című kiállításaim folytatásaként.
A Terra fluida az agyagnak a közvetlen fizikai ráhatás által létrehozott sokarcúságának kifejeződése. A föld, az agyag képlékenysége, és az ebből, a tűz szellemének közreműködésével született formák varázsa lényeges szerepet játszik a metaforikus szoborformák megalkotásában.
A folyékony formák varázslata cím abból a gondolatból indul ki, hogy a terra szó jelképe lehet a kerámia-műveimre jellemző kifejezésmódnak, mely az ősi műtárgyak emlékezetét modern hangvételű kísérletekbe ülteti át. Más szóval munkáim nyelvezetét meghatározza az ősiről a korszerűre való átmenet, amely egy kortárs művészi diskurzus által valósul meg.
A formák folyékonyságával való – a tűz hatásához szorosan kapcsolódó – kísérletezések következő lépéseként a Terra fluida az absztrakt-szimbolikus figuratív kifejezésmód irányában fejlődött, ugyanis a plasztikai eljárást alárendeltem az antropomorf ábrázolásnak, melyet drapériaszerű elemek valamint ásványi berakások gazdagítanak. A kerámiaművészet jellegzetes műszaki eljárásai -- patinázás, textúrák, égetés által kiváltott hatások -- alátámasztják és kihangsúlyozzák a mű egészének plasztikai kifejezését.
