Sipos Zsuzsa
INTERAKTÍV REGÉNY, BLOGIRODALOM
Górcső alá veszem a napjainkban internetes portálokon folyamatosan íródó, elektronikus irodalmat, amely évszázadunk egyik újítása. A digitális blogirodalom is fontos és kulturális szempontból értékes szövegeket tartalmaz, amely szinte mindenki számára elérhető. Mindannyian betekintést nyerhetünk fórumokon megjelenő értékekbe, alkotásokba, amihez nap mint nap hozzászólhatunk vagy amit élvezhetünk, felhasználhatunk. A szövegek nagy része sohasem jelenik meg nyomtatásban, papíron (amit ha környezetvédelmi szempontból tekintjük, előnyös), viszont feltehető a kérdés, hogy nem-e ugyanolyan kulturális értékek, amelyeket ugyanúgy, mint a nyomtatványokat, könyvtárakban vagy adatbázisban, a következő nemzedék számára tárolni kellene. Nehéz eldönteni azt, hogy az információrengetegből, a művek közül melyek érdemlik meg a nyomdafestéket. Egy a blogon megjelenő irodalmi mű értékét tükrözheti a hozzászólók száma, a blogirodalom olvasóinak véleménye, észrevételei valamint értékelése. Ezek a ,,kommentek” elősegíthetik az irodalmi mű továbbalakítását, csiszolását. Ugyanakkor a mű újabb ötletekkel szövevényesebbé válhat. Elindult egy archiválási tendencia, amelynek célja, hogy ezeket a digitális gyöngyszemeket megőrizzék a következő nemzedék számára, hiszen néhány irodalmi mű szellemi értéke felbecsülhetetlen.
Ezeket a blogokat, szövegeket az felbecsülhetetlen számú internetfelhasználó írja és olvassa. A felhasználók az irodalmi blogokon kívül szinte bármilyen témakört körüljárnak mint: gasztronómia, vers, napló és amit csak a képzelet megenged. A blogtörténetekkel az alkotnivágyó kilép a nagyközönség elé, ezáltal a szövegek a közösségé lesznek. Cenzúra nélkül az alkotó szubjektíven vagy objektíven előadja reális vagy fiktív történetét. Az alkotásokból aztán minden érdeklődő felhasználó válogat, ízlése, kedve, képzettsége, érdeklődése, esetleg neme, életkora és kedve szerint. Mindez úgy képzelhető el, mint egy svédasztalt, amelynek gazdag kínálatából a résztvevők válogathatnak kényük-kedvük szerint, majd mindezt értékelhetik is saját ízlésük, tapasztalatuk, asszociációs képzeletrendszerük mintájára. Újítás az, hogy a blogon megjelenő szövegeknek megjelenik az órára pontos megjelenési dátuma. A szövegeket hozzászólások követik, amelyek visszhangot válthatnak ki más olvasókból létrehozva egy írott fórumot, vitateret. A viták során a témakörök tágulnak és különböző kapcsolódó vagy hasonló tárgykört is magukba foglalnak.
A továbbiakban egy folytatásos fiktív blogregényt mutatok be, figyelembe véve azt, hogyan parafrazálják a hozzászólók és milyen fiktív elemek jelennek meg a regényben. A parafrazálás nem más, mint a mű átírása vagy körülírása, egy tömör vagy nehéz szerkezetű szöveg bővebben való megmagyarázása. A regény címe Démoni érintés[1], amelynek első fejezetét 2010 március 14-én közölte Spirit Bliss álnevet viselő alkotó. Amint a cím is tükrözi, a regény nagyrészt fiktív elemekre épülő fantáziaregény (sokan az Alkonyat című filmhez hasonlítják).Fiktív amelynek tudatában, hogy képzelt, hogy tényleg nem történt meg, nem való, abból a célból, hogy bizonyos következtetéseket vonhassunk le belőle, a képzelődésből, amely azonban a valóság pontosabb megismeréséhez vezet. A mű befejezetlen, a mai napig folyamatosan íródik, a 17. fejezet 2010 január 25-én jelent meg, hogy meddig folytatja szerzője, nincs leszögezve, de egyik hozzászólásában az első részhez 10 fejezetet irányzott elő olvasóinak, de ahogyan a hozzászólók is többször megjegyezték ,,a jövő előreláthatatlan.”
Spirit Blissnek sikerült egy saját stílust és olvasótábort kialakítania, amelynek során blogján több élvezhető sorozatot hozott létre. Fantáziadússága mellett, helyesen írott, röviden kidolgozott legtöbbször függő véggel befejeződött fejezeteket alakít ki, ezzel elnyerve az olvasói ízlését. A blogok kategorizálhatók abból a szempontból, hogy milyen történeteket közölnek, lehetnek valósak, fiktívek vagy csak részben reálisak. A Démoni érintés című blogregény mondhatni teljességében fiktív, de valószínűsíthető, hogy a fiktív szövegbe saját élettapasztalatai is bele vannak ültetve. A fikcióalkotás élvezetté válik az író és az olvasó számára egyaránt, az író számára ugyanakkor regényének megalkotása és közlése egy öndokumentálódási folyamat része. Az olvasók elmélyednek a fiktív történetekben és továbbgondolják az eseményeket, beleszőve saját, egyéni tapasztalataikat, fantáziájukat. A regény komoly hétköznapi témák körül forog, mint szerelem, család, vallás megfűszerezve sok fantáziával, mint az időutazás, mágia valamint napjainkban nagy népszerűségnek örvendő vámpírtematikával. Ebben a regényben a teljesen új elemek mellett, egy új társadalom, a történetben kitalált világ nyer bemutatást, amelyekben az olvasó számára ismertebb szituációk (esküvői előkészület, rivalizálás a szerelmesek között), társadalmi problémák (unokatestvérek közötti szerelem kibontakozása) válnak ismerté. Emellett szemtanúi lehetünk a jó és rossz oldal hőseinek bemutatásának (Casimir, Keith).
A hozzászólók többször megjegyzik, hogy a történet folytatását várják, mivel a fejezetek megjelenése között néha eltelik egy hónap is, ebben egy erős magával ragadó erő rejlik és türelmetlenné válnak az olvasók, próbálják az apró utalások alapján megelőlegezni az események folyatását, ezek többé-kevésbé be is szoktak következni. A regénynek még rég nincs vége, de már egy pár fejezet után kialakulnak a preferenciák, kinek melyik alak tetszik jobban, ki lehet a jó vagy rossz szereplő. Mivel ezek teljesen publikus szövegek, lehetőséget adnak arra, hogy bárki elolvassa az előtte szóló véleményét és ötleteit, majd erre reagáljon. Létrehoznak egy csoportos szövegelemzést, továbbgondolják az adott rész jelenleg homályos rejtélyeit. A fórumon lehetővé válik egy végeláthatatlan történetszövés, határtalan magamutogatás és véleményalkotás.
Lehet-e határt szabni az olvasásban? Az olvasatok, majd az azt követő véleményalkotás variánsai végtelenek, mivel minden személy egyedi, élettapasztalatai képzettségei különbözőek. A véleményalkotók, ezáltal egy bizonyos témát különböző elmélettel párosítanak. Meglátásom szerint az asszociáció (kinek mi jut eszébe valamiről) nagy szerepet játszik az irodalmi mű egyéni olvasatában és annak, átírásában, megmásításában.
Milyen szálakon indulnak el a véleményalkotások? Az asszociációs láncot végtelenbe nyúló külső és belső tényezők határozzák meg: az élettapasztalat, korábbi olvasmányok, vérmérséklet, a regényben található szereplők neve és kinézete, a már megtekintett filmek, a megelőző hozzászólók véleménye. A kommentek olvasásakor megfigyelhető az, hogy több hozzászóló ugyanazon a véleményen van, mindegyikük ugyanazt a meglátását másképp megfogalmazza és még számára fontosnak tűnő szemponttal kiegészíti. A véleményalkotások körkörössé válhatnak, közös pontból kiindulva többször ugyanoda térnek vissza, amiben különböznek az, hogy mindezt többszörösen átírják, parafrazálják. Az olvasó miután elolvas egy függő véggel záródó fejezetet, késztetve érzi magát, hogy megírja, előirányozza a történet kimenetelét, mivel türelmetlenül választ szeretne kapni az olvasás során felmerült kérdésekre. Kialakul egy kollektív gyűjtés, ötlettömkeleg egy kollektív agy, amely a történet végső kimenetelén gondolkodik, több személy véleményt magába foglaló végtelen háló, vitaháló. Azok az olvasók, akik ismerik az író stílusát, kialakított elvárásrendszerrel rendelkeznek a regénnyel szemben.
A szerző képeket tesz fel a regény szereplőiről, ami nem egyezik meg minden olvasó képzeletbeli alakjával. Az olvasóknak megvan a lehetőségük véleményt, megjegyzést írni a feltett részlethez főződően, majd belejavíthatnak a szövegbe. Mindezt megindokolhatják, rámutathatnak az általuk problematikusabb, nem összefüggő, ellentmondó részekre, ezzel átfogalmazva az alaptörténetet. A folyamatosan íródó regényhez az olvasó egy nem befejezett részhez lehetősége van továbbá egyenesen az írónak véleményt nyilvánítani, kérdéseket feltenni, vagy tippeket, ötleteket adni a történet folytatásához. A hozzászólásokkal kialakul egy csoportos szövegelemzés, azonnali véleményalkotás a még be nem fejezett műről, ami akár elősegítheti a mű korai kanonizációját, felismerését. Ugyanakkor azzal, hogy olvassa az eddig elkészült részeket és bejegyzéseket bátorítja az írót a további részek megírására. Az író időközönként válaszol a kérdésekre, viszont nem mindegyikre, mivel ezáltal a további fejeztek elveszítenék titokzatosságukat.
Mennyiben befolyásolják a hozzászólások a további fejezeteket és a történet olvasását? Spirit Bliss válaszaiból kiderül mikor ért egyet a hozzászólók által megálmodott folytatással, de legtöbb esetben függőben hagyja a regény eseményeinek, szituációinak további alakulására irányuló kérdések megválaszolását. Az író számára is izgalmasa a véleményeket olvasni, mivel ő már legtöbb esetben tudja, melyik szereplő milyen pozíciót tölt be és mit miért vitt be a történetbe. A hozzászólások elolvasása befolyásolhatja a történet további alakulására vonatkozó elvárásokat. Mivel fejezetenként és időközönként ismerjük meg a szereplőket és a körülményeket, érdekfeszítővé teszi a cselekményt és nagyobb teret enged az olvasók fantáziájának kibontakozásához és a bonyolultabb elbeszélésszövésnek. Viszont a hozzászólásokkal többször átlépik a regény témakörének kereteit, nemcsak a regényhez szólnak hozzá, hanem személyes észrevételeiket is megosztják, linkeket csatolnak, amelyek a regényben megadott korszakhoz tartozik, esetenként a nyilatkozatok közös csevegésbe mennek át. (például: élettapasztalat alapján valaki szerint milyen a szülői szeretet). A blogon lehetséges az is, hogy az író elárulja az olvasóknak, honnan erednek forrásai, honnan meríti ötleteit, milyen kutatómunkát végez a regény korhű cselekményének megírásához.
A blogokon megjelenő irodalmi szövegeknek végtelenszámú elemzési lehetőségei vannak. A megértés egyben félreértés, mivel előismereteink alapján egy művet különbözőképpen interpretálunk. Az általam írt bemutatás is egy a Démoni érintések című mű félreértése. Az interaktív regény varázsa abban rejlik, hogy egy író bejegyzését akárki akadálytalanul saját nézőpontjából, álláspontjából újraírhat. A szerző és a befogadó közötti távolság megszűnik, az író még félkész művéről nyilvánosan vitázhat, s ha későbbiekben megjelenik könyv formájában is, az észrevételeket beépítheti művébe. Ez az alkotási folyamat nagyban eltér az eddigiekben megszokottaktól. Hogy meddig szaporíthatjuk az elméleteket, az olvasatok behatárolódhatásának kérdése, nyitott kérdés marad.
[1] http://spiritblissoldala.blogspot.com/search/label/D%C3%A9moni%20%C3%A9rint%C3%A9s
Ezeket a blogokat, szövegeket az felbecsülhetetlen számú internetfelhasználó írja és olvassa. A felhasználók az irodalmi blogokon kívül szinte bármilyen témakört körüljárnak mint: gasztronómia, vers, napló és amit csak a képzelet megenged. A blogtörténetekkel az alkotnivágyó kilép a nagyközönség elé, ezáltal a szövegek a közösségé lesznek. Cenzúra nélkül az alkotó szubjektíven vagy objektíven előadja reális vagy fiktív történetét. Az alkotásokból aztán minden érdeklődő felhasználó válogat, ízlése, kedve, képzettsége, érdeklődése, esetleg neme, életkora és kedve szerint. Mindez úgy képzelhető el, mint egy svédasztalt, amelynek gazdag kínálatából a résztvevők válogathatnak kényük-kedvük szerint, majd mindezt értékelhetik is saját ízlésük, tapasztalatuk, asszociációs képzeletrendszerük mintájára. Újítás az, hogy a blogon megjelenő szövegeknek megjelenik az órára pontos megjelenési dátuma. A szövegeket hozzászólások követik, amelyek visszhangot válthatnak ki más olvasókból létrehozva egy írott fórumot, vitateret. A viták során a témakörök tágulnak és különböző kapcsolódó vagy hasonló tárgykört is magukba foglalnak.
A továbbiakban egy folytatásos fiktív blogregényt mutatok be, figyelembe véve azt, hogyan parafrazálják a hozzászólók és milyen fiktív elemek jelennek meg a regényben. A parafrazálás nem más, mint a mű átírása vagy körülírása, egy tömör vagy nehéz szerkezetű szöveg bővebben való megmagyarázása. A regény címe Démoni érintés[1], amelynek első fejezetét 2010 március 14-én közölte Spirit Bliss álnevet viselő alkotó. Amint a cím is tükrözi, a regény nagyrészt fiktív elemekre épülő fantáziaregény (sokan az Alkonyat című filmhez hasonlítják).Fiktív amelynek tudatában, hogy képzelt, hogy tényleg nem történt meg, nem való, abból a célból, hogy bizonyos következtetéseket vonhassunk le belőle, a képzelődésből, amely azonban a valóság pontosabb megismeréséhez vezet. A mű befejezetlen, a mai napig folyamatosan íródik, a 17. fejezet 2010 január 25-én jelent meg, hogy meddig folytatja szerzője, nincs leszögezve, de egyik hozzászólásában az első részhez 10 fejezetet irányzott elő olvasóinak, de ahogyan a hozzászólók is többször megjegyezték ,,a jövő előreláthatatlan.”
Spirit Blissnek sikerült egy saját stílust és olvasótábort kialakítania, amelynek során blogján több élvezhető sorozatot hozott létre. Fantáziadússága mellett, helyesen írott, röviden kidolgozott legtöbbször függő véggel befejeződött fejezeteket alakít ki, ezzel elnyerve az olvasói ízlését. A blogok kategorizálhatók abból a szempontból, hogy milyen történeteket közölnek, lehetnek valósak, fiktívek vagy csak részben reálisak. A Démoni érintés című blogregény mondhatni teljességében fiktív, de valószínűsíthető, hogy a fiktív szövegbe saját élettapasztalatai is bele vannak ültetve. A fikcióalkotás élvezetté válik az író és az olvasó számára egyaránt, az író számára ugyanakkor regényének megalkotása és közlése egy öndokumentálódási folyamat része. Az olvasók elmélyednek a fiktív történetekben és továbbgondolják az eseményeket, beleszőve saját, egyéni tapasztalataikat, fantáziájukat. A regény komoly hétköznapi témák körül forog, mint szerelem, család, vallás megfűszerezve sok fantáziával, mint az időutazás, mágia valamint napjainkban nagy népszerűségnek örvendő vámpírtematikával. Ebben a regényben a teljesen új elemek mellett, egy új társadalom, a történetben kitalált világ nyer bemutatást, amelyekben az olvasó számára ismertebb szituációk (esküvői előkészület, rivalizálás a szerelmesek között), társadalmi problémák (unokatestvérek közötti szerelem kibontakozása) válnak ismerté. Emellett szemtanúi lehetünk a jó és rossz oldal hőseinek bemutatásának (Casimir, Keith).
A hozzászólók többször megjegyzik, hogy a történet folytatását várják, mivel a fejezetek megjelenése között néha eltelik egy hónap is, ebben egy erős magával ragadó erő rejlik és türelmetlenné válnak az olvasók, próbálják az apró utalások alapján megelőlegezni az események folyatását, ezek többé-kevésbé be is szoktak következni. A regénynek még rég nincs vége, de már egy pár fejezet után kialakulnak a preferenciák, kinek melyik alak tetszik jobban, ki lehet a jó vagy rossz szereplő. Mivel ezek teljesen publikus szövegek, lehetőséget adnak arra, hogy bárki elolvassa az előtte szóló véleményét és ötleteit, majd erre reagáljon. Létrehoznak egy csoportos szövegelemzést, továbbgondolják az adott rész jelenleg homályos rejtélyeit. A fórumon lehetővé válik egy végeláthatatlan történetszövés, határtalan magamutogatás és véleményalkotás.
Lehet-e határt szabni az olvasásban? Az olvasatok, majd az azt követő véleményalkotás variánsai végtelenek, mivel minden személy egyedi, élettapasztalatai képzettségei különbözőek. A véleményalkotók, ezáltal egy bizonyos témát különböző elmélettel párosítanak. Meglátásom szerint az asszociáció (kinek mi jut eszébe valamiről) nagy szerepet játszik az irodalmi mű egyéni olvasatában és annak, átírásában, megmásításában.
Milyen szálakon indulnak el a véleményalkotások? Az asszociációs láncot végtelenbe nyúló külső és belső tényezők határozzák meg: az élettapasztalat, korábbi olvasmányok, vérmérséklet, a regényben található szereplők neve és kinézete, a már megtekintett filmek, a megelőző hozzászólók véleménye. A kommentek olvasásakor megfigyelhető az, hogy több hozzászóló ugyanazon a véleményen van, mindegyikük ugyanazt a meglátását másképp megfogalmazza és még számára fontosnak tűnő szemponttal kiegészíti. A véleményalkotások körkörössé válhatnak, közös pontból kiindulva többször ugyanoda térnek vissza, amiben különböznek az, hogy mindezt többszörösen átírják, parafrazálják. Az olvasó miután elolvas egy függő véggel záródó fejezetet, késztetve érzi magát, hogy megírja, előirányozza a történet kimenetelét, mivel türelmetlenül választ szeretne kapni az olvasás során felmerült kérdésekre. Kialakul egy kollektív gyűjtés, ötlettömkeleg egy kollektív agy, amely a történet végső kimenetelén gondolkodik, több személy véleményt magába foglaló végtelen háló, vitaháló. Azok az olvasók, akik ismerik az író stílusát, kialakított elvárásrendszerrel rendelkeznek a regénnyel szemben.
A szerző képeket tesz fel a regény szereplőiről, ami nem egyezik meg minden olvasó képzeletbeli alakjával. Az olvasóknak megvan a lehetőségük véleményt, megjegyzést írni a feltett részlethez főződően, majd belejavíthatnak a szövegbe. Mindezt megindokolhatják, rámutathatnak az általuk problematikusabb, nem összefüggő, ellentmondó részekre, ezzel átfogalmazva az alaptörténetet. A folyamatosan íródó regényhez az olvasó egy nem befejezett részhez lehetősége van továbbá egyenesen az írónak véleményt nyilvánítani, kérdéseket feltenni, vagy tippeket, ötleteket adni a történet folytatásához. A hozzászólásokkal kialakul egy csoportos szövegelemzés, azonnali véleményalkotás a még be nem fejezett műről, ami akár elősegítheti a mű korai kanonizációját, felismerését. Ugyanakkor azzal, hogy olvassa az eddig elkészült részeket és bejegyzéseket bátorítja az írót a további részek megírására. Az író időközönként válaszol a kérdésekre, viszont nem mindegyikre, mivel ezáltal a további fejeztek elveszítenék titokzatosságukat.
Mennyiben befolyásolják a hozzászólások a további fejezeteket és a történet olvasását? Spirit Bliss válaszaiból kiderül mikor ért egyet a hozzászólók által megálmodott folytatással, de legtöbb esetben függőben hagyja a regény eseményeinek, szituációinak további alakulására irányuló kérdések megválaszolását. Az író számára is izgalmasa a véleményeket olvasni, mivel ő már legtöbb esetben tudja, melyik szereplő milyen pozíciót tölt be és mit miért vitt be a történetbe. A hozzászólások elolvasása befolyásolhatja a történet további alakulására vonatkozó elvárásokat. Mivel fejezetenként és időközönként ismerjük meg a szereplőket és a körülményeket, érdekfeszítővé teszi a cselekményt és nagyobb teret enged az olvasók fantáziájának kibontakozásához és a bonyolultabb elbeszélésszövésnek. Viszont a hozzászólásokkal többször átlépik a regény témakörének kereteit, nemcsak a regényhez szólnak hozzá, hanem személyes észrevételeiket is megosztják, linkeket csatolnak, amelyek a regényben megadott korszakhoz tartozik, esetenként a nyilatkozatok közös csevegésbe mennek át. (például: élettapasztalat alapján valaki szerint milyen a szülői szeretet). A blogon lehetséges az is, hogy az író elárulja az olvasóknak, honnan erednek forrásai, honnan meríti ötleteit, milyen kutatómunkát végez a regény korhű cselekményének megírásához.
A blogokon megjelenő irodalmi szövegeknek végtelenszámú elemzési lehetőségei vannak. A megértés egyben félreértés, mivel előismereteink alapján egy művet különbözőképpen interpretálunk. Az általam írt bemutatás is egy a Démoni érintések című mű félreértése. Az interaktív regény varázsa abban rejlik, hogy egy író bejegyzését akárki akadálytalanul saját nézőpontjából, álláspontjából újraírhat. A szerző és a befogadó közötti távolság megszűnik, az író még félkész művéről nyilvánosan vitázhat, s ha későbbiekben megjelenik könyv formájában is, az észrevételeket beépítheti művébe. Ez az alkotási folyamat nagyban eltér az eddigiekben megszokottaktól. Hogy meddig szaporíthatjuk az elméleteket, az olvasatok behatárolódhatásának kérdése, nyitott kérdés marad.
[1] http://spiritblissoldala.blogspot.com/search/label/D%C3%A9moni%20%C3%A9rint%C3%A9s
