ÚL MŰFAJOK A III. ÉVEZRED ELEJÉN
2024
TARTALOMJEGYZÉK
Grad-Molnár-Deák Ákos
LACKFI JÁNOS KARANTÉNVERSEINEK KIALAKULÁSA ÉS ELEMZÉSE
Lőrincz Renáta
FACEBOOK POSZTOK A HARMADIK ÉVEZRED ELEJÉN
Szalma Krisztina-Renata
OKOS ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT EVANGELIZÁCIÓ
A BIBLIA NEKED. INTERAKTÍV KIADÁS FIATALOKNAK CÍMET VISELŐ INTERAKTÍV BIBLIÁBAN ÉS LACKFI JÁNOS #JÓÉJTPUSZI CÍMŰ POSZTSOROZATÁBAN
Tomsa Johanna
TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉG, ONLINE PLATFORMOK ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IDŐSZAKÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
Varga Eszter
HA GARCÍA MÁRQUEZ LEGSZEBB VÍZIHULLÁJA SÍRNI TUDNA, A CHATGPT KORÁBAN MEGTENNÉ.
EGY MÉDIAORGÁNUM TÉVES IRODALMI ELEMZÉSÉNEK MARGÓJÁRA
Grad-Molnár-Deák Ákos
LACKFI JÁNOS KARANTÉNVERSEINEK KIALAKULÁSA ÉS ELEMZÉSE
A karantén, amelyet a COVID-19 világjárvány hozott magával, a modern történelem egyik legjelentősebb globális eseménye volt. Szinte minden ember életét gyökeresen megváltoztatta, beleértve a mindennapi rutint, a társadalmi kapcsolatokat és a mentális egészséget is. A társadalom minden rétege új kihívásokkal nézett szembe, és alkalmazkodnia kellett az új körülményekhez. Az egyik legnagyobb változás a munka és az oktatás terén következett be. Az iskolák, egyetemek és munkahelyek zárva tartottak, és minden tevékenység átkerült az online térbe.
Az otthoni munkavégzés és tanulás jelentős rugalmasságot követelt meg, de sokak számára kihívást is jelentett a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a motiváció fenntartása és a munka-magánélet egyensúlyának megőrzése. A karantén időszakában a személyes találkozások minimálisra csökkentek. A társadalmi távolságtartás és a kijárási korlátozások miatt a családi és baráti kapcsolatok fenntartása nehezebbé vált. Az emberek új módokat találtak a kapcsolattartásra, mint például a videóhívások, az online események és a közösségi média használata. Ezek a technológiák segítettek áthidalni a fizikai távolságot, de nem pótolhatták teljesen a személyes találkozások élményét. A járvány és a karantén súlyos gazdasági hatásokkal járt világszerte. Számos vállalkozás kényszerült bezárni, és rengetegen veszítették el a munkájukat.
Az államok különböző gazdasági mentőcsomagokat vezettek be a vállalkozások és az egyének támogatására, de a gazdasági helyreállítás hosszú folyamatnak ígérkezett. Bár a karantén időszaka számos nehézséget hozott, néhány pozitív változást is eredményezett. Az emberek sokkal jobban odafigyeltek az egészségükre, több időt töltöttek a családjukkal, és új hobbikat fedeztek fel. A digitális technológiák fejlődése felgyorsult, és sok cég rájött, hogy a távmunkát hatékonyan lehet integrálni a működésükbe. A karantén időszaka jelentős hatást gyakorolt a mentális egészségre is. A bezártság, a bizonytalanság és a jövőtől való félelem sok embernél szorongáshoz, depresszióhoz és egyéb mentális problémákhoz vezetett. A mentális egészség támogatása kiemelt fontosságúvá vált, és sokan fordultak online terápiás szolgáltatásokhoz, önsegítő csoportokhoz és meditációs gyakorlatokhoz.
Személyes tapasztalatból beszélve számomra is nehezebb volt az elfogadás, az alkalmazkodás. A karantén idején számos verset írtam, ezzel is leginkább a mentális egészségemet próbáltam rendben tartani. Úgy gondolom, hogy a versek el tudnak vezetni egy olyan útra, amely során az ember sokkal jobban megismerheti önmagát. Az ön ismeret kifejezetten fontos az emberek számára. Az önismeret az egyik legfontosabb tulajdonság az emberi fejlődésben és boldogulásban. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebb megértést szerezzünk önmagunkról, belső motivációinkról, érzéseinkről és cselekedeteinkről. Az önismeret segít abban, hogy tisztában legyünk saját erősségeinkkel és gyengeségeinkkel, valamint hogy felismerjük a céljainkat és vágyainkat az életben. Az önismeret fejlesztése általában hosszú folyamat, amely magában foglalja az önmagunkra reflektálást, az érzelmi intelligencia fejlesztését és a személyes fejlődésen való munkát. A tudatosság és az önreflexió segít abban, hogy megértsük, mi motivál minket, hogyan reagálunk bizonyos helyzetekben, és hogyan lehetünk hatékonyabbak az élet különböző területein.
Valószínű, hogy hasonlóan vélekedtek nagyon sokan, mint én ezért különböző okokból többen is írtak a karantén idején, ezt feltöltve a világhálóra, ahol megoszthatták másokkal gondolataikat. Na de mik is azok a karanténversek? A "karanténversek" olyan költemények vagy verssorok, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a karantén időszakához, valamint az általa kiváltott érzelmekhez, gondolatokhoz és tapasztalatokhoz. Ezek a versek gyakran tükrözik az egyének vagy a közösségek átélte kihívásokat, az elszigeteltséget, a bizonytalanságot, de lehetnek reményteljesek vagy introspektív jellegűek is. A karanténversek segíthetnek az érzések kifejezésében és feldolgozásában, valamint az emberek kapcsolódását is erősíthetik azáltal, hogy megosztják az átélt élményeket és érzéseket másokkal.
A karanténversek sokféle témát és hangulatot tükrözhetnek, attól függően, hogy az adott költő milyen élményeket és érzéseket szeretne kifejezni. Néhányan ezek közül az írók a bezártság és a magány érzését festik meg, mások a remény és az újrakezdés lehetőségét hangsúlyozzák. A versek gyakran kapcsolódnak a természethez, az időhöz, az emlékekhez és az emberi kapcsolatokhoz. A karanténversek sokfélesége és sokrétűsége érdekében egyes költők az online közösségi médiát is felhasználják a műveik megosztására és terjesztésére. Ez lehetővé teszi számukra, hogy az egész világon elérjék az olvasókat, és hogy az emberek megoszthassák saját élményeiket és reakcióikat a versekre. Az ilyen versek egyaránt lehetnek hosszabb alkotások vagy rövidebb, tömör sorok, amelyek egyszerűen kifejezik az érzéseket és gondolatokat. Sok karanténvers arra összpontosít, hogy az emberek hogyan alkalmazkodnak az új körülményekhez, hogyan találnak megoldásokat a nehézségekre, és hogyan találják meg a szépséget és jelentést a mindennapi élet apró pillanataiban. Ezek a versek nemcsak az egyéni érzelmeket tükrözik, hanem az emberi erőt és ellenálló képességet is, amelyekkel az emberek képesek túljutni a nehéz időszakokon. A karanténversek így nemcsak személyes kifejezések, hanem egyfajta kollektív megnyilvánulások is, amelyek segítenek az embereknek abban, hogy összetartozásukat és közösségi erejüket erősítsék.
Rá is térnék dolgozatom fő témájára, Lackfi János versére. Lackfi a szövegét[1] a Facebook oldalon tette közzé, ezáltal rengeteg emberhez is eljutott. A következőkben a mű egy rövid elemzésére kerül sor. A karantén időszakában született irodalmi művek közül kiemelkednek azok az alkotások, amelyek a közösségi összetartás és az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Az alábbi vers is ezen művek sorába illeszkedik, bemutatva, hogyan nyújtottak az emberek segítséget egymásnak a járvány idején, amikor a fizikai távolságtartás elengedhetetlen volt. A vers első sorai az egyéni magány érzését írják le: „Magányos voltam, / és videóchaten hívtatok." Ez a kijelentés azonnal felidézi a karantén idején tapasztalt elszigeteltséget, amely sokak számára mindennapossá vált. Az, hogy a magányt egy videóhívás enyhíti, az emberi kapcsolatok fenntartásának új formáját tükrözi, amely a technológia segítségével valósul meg. A vers folytatásában a fizikai és érzelmi támogatás konkrét példáit találjuk: "Elfogyott az ennivalóm, / hoztatok, és letettétek az ajtóm elé." Ezek a sorok egyszerű, mégis mélyen emberi gesztusokat mutatnak be, amelyek a közösségi szolidaritás jelentőségét hangsúlyozzák. Az ennivaló és a pénz adományozása, a gyógyszerek beszerzése mind azt mutatják, hogy az emberek képesek egymásra figyelni és segíteni, még a legnehezebb időkben is. A mentális egészség fontossága a vers több sorában is megjelenik: "Nem volt jókedvem, / és az erkélyre kiállva énekeltetek," valamint "Magamba zuhantam, / és kedvet csináltatok az olvasáshoz." Ezek a sorok azt mutatják, hogy a közösségi támogatás nem csak fizikai szükségletekre terjed ki, hanem a lelki jólét fenntartására is. Az erkélyen való éneklés és a könyvek ajánlása olyan apró gesztusok, amelyek nagy hatással lehetnek a bezártságot és elszigeteltséget érző emberekre. A vers az emlékek felidézésének és a képzelet erejének fontosságát is hangsúlyozza: "Elszáradtam, / és a múltbanéző posztjaitok nyomán / levettem a polcról a régi albumokat." Az emlékek felidézése és a múltbéli képek nézegetése segíthet az egyéneknek megbirkózni a jelen kihívásaival, és erősítheti a közösségi érzést. A vers ezen részei a közösségi média szerepét is kiemelik, amely lehetőséget ad az embereknek arra, hogy megosszák élményeiket és emlékeiket. A vers záró sorai összefoglalják az emberi kapcsolatok és a közösségi támogatás fontosságát: "Nem tudtam kimozdulni, / de feldobáltátok régi utazós képeiteket, / s én fejben utaztam." A fizikai utazás lehetőségének hiánya ellenére a közösségi élmények és emlékek megosztása segít az embereknek abban, hogy "fejben utazhassanak," és így enyhítsék a bezártság érzését. A vers utolsó sora, amely egy bibliai idézet: "Amit eggyel is tettetek e kicsinyek közül, énvelem tettétek," mély erkölcsi üzenetet hordoz. Ez a sor arra emlékeztet, hogy minden egyes segítő gesztus, bármilyen kicsi is, jelentős hatással lehet az egyének életére. A közösségi összetartás és a segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozza, amely a karantén időszakában különösen nagy jelentőséggel bírt. Ez a vers egy erőteljes és érzelmes megfogalmazása annak, hogyan képesek az emberek összetartani és támogatni egymást a nehéz időkben. A karantén időszakában a fizikai távolság ellenére az emberi kapcsolatok és a közösségi szolidaritás ereje képes volt enyhíteni a magányt és a bizonytalanságot. A költő egyszerű, de mélyen megérintő nyelvezettel mutatja be a közösségi támogatás fontosságát és erejét.
Egy másik alkotása, amely szintén a karantén ideje alatt keletkezett az nem más, mint az úgynevezett Karantén- dal.[2] A vers átfogó elemzése a karantén időszakának érzelmi és pszichológiai tapasztalatait tükrözi. Az elszigeteltség, a félelem, a bizonytalanság, valamint az emberi kapcsolatok és a közösség iránti vágy központi szerepet játszanak a versben. A vers nyitó sorai: "Karanténban létezők, / vírussal telt képmezők," az elszigeteltség és a karantén helyzetére utalnak, amelyben a közösségi élet helyét a magány és a bezártság veszi át. A "vírussal telt képmezők" kifejezés vizuálisan és érzelmileg is érzékelteti a járvány jelenlétét, amely minden aspektusát beárnyékolja az életnek. "Ülök, és a fényt nyelem, / Hol jársz, kedves félelem?" – A félelem megszemélyesítése azt sugallja, hogy a költő közeli kapcsolatban van ezzel az érzelemmel, amely állandó társává vált a karantén idején. A "fény nyele" metafora pedig a remény és a túlélési vágy megtestesítője, amely segít a sötét időkben. "Nem az sajog, ami van, / hanem a bizonytalan, / felhőként türemkedő, / körbetekergő idő." – A vers ezen része az ismeretlentől való félelemről és a jövő bizonytalanságáról szól. Az idő mint "felhőként türemkedő, / körbetekergő" entitás jelenik meg, amely feszültséget és nyugtalanságot kelt, és a bizonytalanság állandóságát jelképezi. "Rajtam célkereszt remeg, / élet, eleresszelek? / Halál, most lelőjelek?" – A vers ezen szakasza az élet és halál dilemmáját vizsgálja, miközben a költő a saját halandóságával és az élet értelmével küzd. A célkereszt a halál fenyegetésére és az élet törékenységére utal. "Ha világban nem vagyok, / a világ bennem gagyog, / gügyög nulla évesen, / álmát néha meglesem." – Ez a rész azt sugallja, hogy bár fizikailag elszigetelten létezünk, a belső világunk továbbra is gazdag és aktív. Az emberi képzelet és emlékek élettel töltik meg a bezártságot, és a belső világ ápolása segít túlélni a fizikai izolációt. "Ki veletek nem lehet, / megosztja az életet. / És mikróban pattogat / kibomló kis titkokat." – A közösségi érzés és a távolság ellenére megosztott élmények jelentőségét emeli ki. Az, hogy az emberek megosztják élményeiket, érzéseiket, és még a legegyszerűbb dolgokat is, mint például a mikróban pattogtatott popcorn, közösséget és összetartást teremt. A "Karantén-dal" egy mélyen introspektív és érzelmes vers, amely a karantén időszakának belső és külső tapasztalatait tárja fel. A vers bemutatja az izoláció, a félelem, a bizonytalanság, az élet és halál kérdései, valamint a közösségi élmények és az emberi kapcsolatok fontosságát. A költő egyszerű, mégis mélyen megérintő nyelvezettel mutatja be a közösségi támogatás és az emberi kapcsolatok erejét, amely segít átvészelni a legnehezebb időszakokat is.
Összességben kijelenthetem, hogy a karanténversek születése egy pozitív oldala a járványhelyzetnek, hiszen rengeteg módon segítséget nyújtott számunkra. Elemezve a verseket mindenki megtalálhatja magát benne és úgy gondolom, hogy ezek a versek is csak színesítik az irodalmi hálónkat.
JEGYZETEK
[1] „Magányos voltam,/és videóchaten hívtatok./Elfogyott az ennivalóm,/hoztatok, és letettétek az ajtóm elé./Járvány idején/veszélyeztetett voltam,/és nem látogattatok meg,/én meg dühös voltam,/hiába, hogy/miattam teszitek./Forrásaim kiapadtak,/és azonnali utalással pénzt küldtetek./Nem volt munkám,/és távmunkát adtatok./Nem volt gyógyszerem,/és kiváltottátok./Nem volt jókedvem,/és az erkélyre kiállva énekeltetek,/váltakozó hamissággal,/de aranyos kedéllyel./Nem voltam humoromnál,/és mémeket küldtetek./Magamba zuhantam,/és kedvet csináltatok az olvasáshoz./Elszáradtam,/és a múltbanéző/posztjaitok nyomán/levettem a polcról a régi albumokat,/befotóztam párat,/aztán csak/túráztattam,/túráztattam az emlékezetemet./Süvítő csend lett bennem,/de zenéket javasoltatok,/én meg fürdöttem a jobbnál jobb/koncertekben./Nem tudtam kimozdulni,/de feldobáltátok régi utazós képeiteket,/s én fejben utaztam./Amit eggyel is tettetek e kicsinyek közül,/énvelem tettétek.”
[2] Karanténban létezők,/vírussal telt képmezők,/párhuzamban egyedül,/mibennünk mi menekül?/Ülök, és a fényt nyelem,/Hol jársz, kedves félelem?/milyen belső tájakon/korzózik a fájdalom?/Nem az sajog, ami van,/hanem a bizonytalan,/felhőként türemkedő,/körbetekergő idő./Rajtam célkereszt remeg,/élet, eleresszelek?/Halál, most lelőjelek?/Surrogó előjelek./Ha világban nem vagyok,/a világ bennem gagyog,/gügyög nulla évesen,/álmát néha meglesem./Ki veletek nem lehet,/megosztja az életet./És mikróban pattogat/kibomló kis titkokat.
Az otthoni munkavégzés és tanulás jelentős rugalmasságot követelt meg, de sokak számára kihívást is jelentett a megfelelő munkakörnyezet megteremtése, a motiváció fenntartása és a munka-magánélet egyensúlyának megőrzése. A karantén időszakában a személyes találkozások minimálisra csökkentek. A társadalmi távolságtartás és a kijárási korlátozások miatt a családi és baráti kapcsolatok fenntartása nehezebbé vált. Az emberek új módokat találtak a kapcsolattartásra, mint például a videóhívások, az online események és a közösségi média használata. Ezek a technológiák segítettek áthidalni a fizikai távolságot, de nem pótolhatták teljesen a személyes találkozások élményét. A járvány és a karantén súlyos gazdasági hatásokkal járt világszerte. Számos vállalkozás kényszerült bezárni, és rengetegen veszítették el a munkájukat.
Az államok különböző gazdasági mentőcsomagokat vezettek be a vállalkozások és az egyének támogatására, de a gazdasági helyreállítás hosszú folyamatnak ígérkezett. Bár a karantén időszaka számos nehézséget hozott, néhány pozitív változást is eredményezett. Az emberek sokkal jobban odafigyeltek az egészségükre, több időt töltöttek a családjukkal, és új hobbikat fedeztek fel. A digitális technológiák fejlődése felgyorsult, és sok cég rájött, hogy a távmunkát hatékonyan lehet integrálni a működésükbe. A karantén időszaka jelentős hatást gyakorolt a mentális egészségre is. A bezártság, a bizonytalanság és a jövőtől való félelem sok embernél szorongáshoz, depresszióhoz és egyéb mentális problémákhoz vezetett. A mentális egészség támogatása kiemelt fontosságúvá vált, és sokan fordultak online terápiás szolgáltatásokhoz, önsegítő csoportokhoz és meditációs gyakorlatokhoz.
Személyes tapasztalatból beszélve számomra is nehezebb volt az elfogadás, az alkalmazkodás. A karantén idején számos verset írtam, ezzel is leginkább a mentális egészségemet próbáltam rendben tartani. Úgy gondolom, hogy a versek el tudnak vezetni egy olyan útra, amely során az ember sokkal jobban megismerheti önmagát. Az ön ismeret kifejezetten fontos az emberek számára. Az önismeret az egyik legfontosabb tulajdonság az emberi fejlődésben és boldogulásban. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebb megértést szerezzünk önmagunkról, belső motivációinkról, érzéseinkről és cselekedeteinkről. Az önismeret segít abban, hogy tisztában legyünk saját erősségeinkkel és gyengeségeinkkel, valamint hogy felismerjük a céljainkat és vágyainkat az életben. Az önismeret fejlesztése általában hosszú folyamat, amely magában foglalja az önmagunkra reflektálást, az érzelmi intelligencia fejlesztését és a személyes fejlődésen való munkát. A tudatosság és az önreflexió segít abban, hogy megértsük, mi motivál minket, hogyan reagálunk bizonyos helyzetekben, és hogyan lehetünk hatékonyabbak az élet különböző területein.
Valószínű, hogy hasonlóan vélekedtek nagyon sokan, mint én ezért különböző okokból többen is írtak a karantén idején, ezt feltöltve a világhálóra, ahol megoszthatták másokkal gondolataikat. Na de mik is azok a karanténversek? A "karanténversek" olyan költemények vagy verssorok, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a karantén időszakához, valamint az általa kiváltott érzelmekhez, gondolatokhoz és tapasztalatokhoz. Ezek a versek gyakran tükrözik az egyének vagy a közösségek átélte kihívásokat, az elszigeteltséget, a bizonytalanságot, de lehetnek reményteljesek vagy introspektív jellegűek is. A karanténversek segíthetnek az érzések kifejezésében és feldolgozásában, valamint az emberek kapcsolódását is erősíthetik azáltal, hogy megosztják az átélt élményeket és érzéseket másokkal.
A karanténversek sokféle témát és hangulatot tükrözhetnek, attól függően, hogy az adott költő milyen élményeket és érzéseket szeretne kifejezni. Néhányan ezek közül az írók a bezártság és a magány érzését festik meg, mások a remény és az újrakezdés lehetőségét hangsúlyozzák. A versek gyakran kapcsolódnak a természethez, az időhöz, az emlékekhez és az emberi kapcsolatokhoz. A karanténversek sokfélesége és sokrétűsége érdekében egyes költők az online közösségi médiát is felhasználják a műveik megosztására és terjesztésére. Ez lehetővé teszi számukra, hogy az egész világon elérjék az olvasókat, és hogy az emberek megoszthassák saját élményeiket és reakcióikat a versekre. Az ilyen versek egyaránt lehetnek hosszabb alkotások vagy rövidebb, tömör sorok, amelyek egyszerűen kifejezik az érzéseket és gondolatokat. Sok karanténvers arra összpontosít, hogy az emberek hogyan alkalmazkodnak az új körülményekhez, hogyan találnak megoldásokat a nehézségekre, és hogyan találják meg a szépséget és jelentést a mindennapi élet apró pillanataiban. Ezek a versek nemcsak az egyéni érzelmeket tükrözik, hanem az emberi erőt és ellenálló képességet is, amelyekkel az emberek képesek túljutni a nehéz időszakokon. A karanténversek így nemcsak személyes kifejezések, hanem egyfajta kollektív megnyilvánulások is, amelyek segítenek az embereknek abban, hogy összetartozásukat és közösségi erejüket erősítsék.
Rá is térnék dolgozatom fő témájára, Lackfi János versére. Lackfi a szövegét[1] a Facebook oldalon tette közzé, ezáltal rengeteg emberhez is eljutott. A következőkben a mű egy rövid elemzésére kerül sor. A karantén időszakában született irodalmi művek közül kiemelkednek azok az alkotások, amelyek a közösségi összetartás és az emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Az alábbi vers is ezen művek sorába illeszkedik, bemutatva, hogyan nyújtottak az emberek segítséget egymásnak a járvány idején, amikor a fizikai távolságtartás elengedhetetlen volt. A vers első sorai az egyéni magány érzését írják le: „Magányos voltam, / és videóchaten hívtatok." Ez a kijelentés azonnal felidézi a karantén idején tapasztalt elszigeteltséget, amely sokak számára mindennapossá vált. Az, hogy a magányt egy videóhívás enyhíti, az emberi kapcsolatok fenntartásának új formáját tükrözi, amely a technológia segítségével valósul meg. A vers folytatásában a fizikai és érzelmi támogatás konkrét példáit találjuk: "Elfogyott az ennivalóm, / hoztatok, és letettétek az ajtóm elé." Ezek a sorok egyszerű, mégis mélyen emberi gesztusokat mutatnak be, amelyek a közösségi szolidaritás jelentőségét hangsúlyozzák. Az ennivaló és a pénz adományozása, a gyógyszerek beszerzése mind azt mutatják, hogy az emberek képesek egymásra figyelni és segíteni, még a legnehezebb időkben is. A mentális egészség fontossága a vers több sorában is megjelenik: "Nem volt jókedvem, / és az erkélyre kiállva énekeltetek," valamint "Magamba zuhantam, / és kedvet csináltatok az olvasáshoz." Ezek a sorok azt mutatják, hogy a közösségi támogatás nem csak fizikai szükségletekre terjed ki, hanem a lelki jólét fenntartására is. Az erkélyen való éneklés és a könyvek ajánlása olyan apró gesztusok, amelyek nagy hatással lehetnek a bezártságot és elszigeteltséget érző emberekre. A vers az emlékek felidézésének és a képzelet erejének fontosságát is hangsúlyozza: "Elszáradtam, / és a múltbanéző posztjaitok nyomán / levettem a polcról a régi albumokat." Az emlékek felidézése és a múltbéli képek nézegetése segíthet az egyéneknek megbirkózni a jelen kihívásaival, és erősítheti a közösségi érzést. A vers ezen részei a közösségi média szerepét is kiemelik, amely lehetőséget ad az embereknek arra, hogy megosszák élményeiket és emlékeiket. A vers záró sorai összefoglalják az emberi kapcsolatok és a közösségi támogatás fontosságát: "Nem tudtam kimozdulni, / de feldobáltátok régi utazós képeiteket, / s én fejben utaztam." A fizikai utazás lehetőségének hiánya ellenére a közösségi élmények és emlékek megosztása segít az embereknek abban, hogy "fejben utazhassanak," és így enyhítsék a bezártság érzését. A vers utolsó sora, amely egy bibliai idézet: "Amit eggyel is tettetek e kicsinyek közül, énvelem tettétek," mély erkölcsi üzenetet hordoz. Ez a sor arra emlékeztet, hogy minden egyes segítő gesztus, bármilyen kicsi is, jelentős hatással lehet az egyének életére. A közösségi összetartás és a segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozza, amely a karantén időszakában különösen nagy jelentőséggel bírt. Ez a vers egy erőteljes és érzelmes megfogalmazása annak, hogyan képesek az emberek összetartani és támogatni egymást a nehéz időkben. A karantén időszakában a fizikai távolság ellenére az emberi kapcsolatok és a közösségi szolidaritás ereje képes volt enyhíteni a magányt és a bizonytalanságot. A költő egyszerű, de mélyen megérintő nyelvezettel mutatja be a közösségi támogatás fontosságát és erejét.
Egy másik alkotása, amely szintén a karantén ideje alatt keletkezett az nem más, mint az úgynevezett Karantén- dal.[2] A vers átfogó elemzése a karantén időszakának érzelmi és pszichológiai tapasztalatait tükrözi. Az elszigeteltség, a félelem, a bizonytalanság, valamint az emberi kapcsolatok és a közösség iránti vágy központi szerepet játszanak a versben. A vers nyitó sorai: "Karanténban létezők, / vírussal telt képmezők," az elszigeteltség és a karantén helyzetére utalnak, amelyben a közösségi élet helyét a magány és a bezártság veszi át. A "vírussal telt képmezők" kifejezés vizuálisan és érzelmileg is érzékelteti a járvány jelenlétét, amely minden aspektusát beárnyékolja az életnek. "Ülök, és a fényt nyelem, / Hol jársz, kedves félelem?" – A félelem megszemélyesítése azt sugallja, hogy a költő közeli kapcsolatban van ezzel az érzelemmel, amely állandó társává vált a karantén idején. A "fény nyele" metafora pedig a remény és a túlélési vágy megtestesítője, amely segít a sötét időkben. "Nem az sajog, ami van, / hanem a bizonytalan, / felhőként türemkedő, / körbetekergő idő." – A vers ezen része az ismeretlentől való félelemről és a jövő bizonytalanságáról szól. Az idő mint "felhőként türemkedő, / körbetekergő" entitás jelenik meg, amely feszültséget és nyugtalanságot kelt, és a bizonytalanság állandóságát jelképezi. "Rajtam célkereszt remeg, / élet, eleresszelek? / Halál, most lelőjelek?" – A vers ezen szakasza az élet és halál dilemmáját vizsgálja, miközben a költő a saját halandóságával és az élet értelmével küzd. A célkereszt a halál fenyegetésére és az élet törékenységére utal. "Ha világban nem vagyok, / a világ bennem gagyog, / gügyög nulla évesen, / álmát néha meglesem." – Ez a rész azt sugallja, hogy bár fizikailag elszigetelten létezünk, a belső világunk továbbra is gazdag és aktív. Az emberi képzelet és emlékek élettel töltik meg a bezártságot, és a belső világ ápolása segít túlélni a fizikai izolációt. "Ki veletek nem lehet, / megosztja az életet. / És mikróban pattogat / kibomló kis titkokat." – A közösségi érzés és a távolság ellenére megosztott élmények jelentőségét emeli ki. Az, hogy az emberek megosztják élményeiket, érzéseiket, és még a legegyszerűbb dolgokat is, mint például a mikróban pattogtatott popcorn, közösséget és összetartást teremt. A "Karantén-dal" egy mélyen introspektív és érzelmes vers, amely a karantén időszakának belső és külső tapasztalatait tárja fel. A vers bemutatja az izoláció, a félelem, a bizonytalanság, az élet és halál kérdései, valamint a közösségi élmények és az emberi kapcsolatok fontosságát. A költő egyszerű, mégis mélyen megérintő nyelvezettel mutatja be a közösségi támogatás és az emberi kapcsolatok erejét, amely segít átvészelni a legnehezebb időszakokat is.
Összességben kijelenthetem, hogy a karanténversek születése egy pozitív oldala a járványhelyzetnek, hiszen rengeteg módon segítséget nyújtott számunkra. Elemezve a verseket mindenki megtalálhatja magát benne és úgy gondolom, hogy ezek a versek is csak színesítik az irodalmi hálónkat.
JEGYZETEK
[1] „Magányos voltam,/és videóchaten hívtatok./Elfogyott az ennivalóm,/hoztatok, és letettétek az ajtóm elé./Járvány idején/veszélyeztetett voltam,/és nem látogattatok meg,/én meg dühös voltam,/hiába, hogy/miattam teszitek./Forrásaim kiapadtak,/és azonnali utalással pénzt küldtetek./Nem volt munkám,/és távmunkát adtatok./Nem volt gyógyszerem,/és kiváltottátok./Nem volt jókedvem,/és az erkélyre kiállva énekeltetek,/váltakozó hamissággal,/de aranyos kedéllyel./Nem voltam humoromnál,/és mémeket küldtetek./Magamba zuhantam,/és kedvet csináltatok az olvasáshoz./Elszáradtam,/és a múltbanéző/posztjaitok nyomán/levettem a polcról a régi albumokat,/befotóztam párat,/aztán csak/túráztattam,/túráztattam az emlékezetemet./Süvítő csend lett bennem,/de zenéket javasoltatok,/én meg fürdöttem a jobbnál jobb/koncertekben./Nem tudtam kimozdulni,/de feldobáltátok régi utazós képeiteket,/s én fejben utaztam./Amit eggyel is tettetek e kicsinyek közül,/énvelem tettétek.”
[2] Karanténban létezők,/vírussal telt képmezők,/párhuzamban egyedül,/mibennünk mi menekül?/Ülök, és a fényt nyelem,/Hol jársz, kedves félelem?/milyen belső tájakon/korzózik a fájdalom?/Nem az sajog, ami van,/hanem a bizonytalan,/felhőként türemkedő,/körbetekergő idő./Rajtam célkereszt remeg,/élet, eleresszelek?/Halál, most lelőjelek?/Surrogó előjelek./Ha világban nem vagyok,/a világ bennem gagyog,/gügyög nulla évesen,/álmát néha meglesem./Ki veletek nem lehet,/megosztja az életet./És mikróban pattogat/kibomló kis titkokat.
Lőrincz Renáta
FACEBOOK POSZTOK A HARMADIK ÉVEZRED ELEJÉN
Bevezetés
A harmadik évezred elején a digitális kommunikáció térhódítása drámai módon átalakította az emberek közötti interakciókat és a tartalomfogyasztási szokásokat. Az internet és a közösségi média platformok, mint például a Facebook, új műfajokat és kommunikációs formákat hoztak létre, amelyek alapvetően változtatták meg a mindennapi életünket. A Facebook posztok műfaji kérdésköre a harmadik évezred elején egyre nagyobb figyelmet kapott, mivel a közösségi média platformok, különösen a Facebook, alapvetően átalakították az emberek közötti kommunikációt és az információmegosztás módját. A Facebook posztok, mint egy új digitális műfaj, számos sajátossággal bírnak, amelyek meghatározzák formájukat, tartalmukat és funkciójukat.
Dolgozatomban a Fiatalító Program nevű privát facebook csoport kommunikációs kultúráját, a csoport posztjainak műfaji jellemzőit és ezek társadalmi hatásait igyekszem vizsgálni. Első sorban megnézem, hogy milyen beszédhelyzet alakult ki a csoportban, hogy kik a tagjai, milyen céllal léptek be az adott csoportba és hogy hogyan, milyen stílusban kommunikálnak. Az asszertív kommunikáció jeleit is megfigyelem, valamint igyekszem a posztok, szövegek szerkezetét is megvizsgálni, megállapítani, hogy milyen séma alapján épülnek fel. Kíváncsi vagyok, hogy milyen „arculatú” a csoport, hogy milyen bevonási stratégiákat alkalmaz, hogy milyen pozitív vagy negatív arcot mutat, hogy miként győz meg, vagy éppenséggel tántorít el. A nemi szerepek különbözőségére is kitérek majd, a nyelvhasználatukra és nem utolsó sorban, online csoportról lévén szó, megfigyelem, hogy melyek a leggyakrabban használt emojik, illetve, hogy ezek milyen céllal és milyen érzelmeket fejeznek ki.
A mai világunkban nem meglepő, hogy valaki számos facebook csoport tagja, hogy valaki online közösségekhez tartozik, hogy valaki posztokat fogalmaz meg és tár a nagyvilág elé, vagy ha úgy érzi a kis közössége elé. Az sem meglepő, hogy a véleménynyilvánítás az online térben történik, vagy hogy valaki tapasztalatot kér, tapasztalatcserére vágyik az internet hálójában. Talán azt már nem is kell említeni, hogy mennyi és mekkora veszélyekkel is járhat ez, hogy milyen csapdákat rejt az internet, jusson csak eszünkbe például az adathalászás, a függőségek és az ezekkel járó rettenetes következmények. Dolgozatomban nem térek ki a veszélyekre, de azért hangsúlyoznám ezen a pontos az odafigyelés, az elővigyázatosság, az óvatosság, a meggondolás fontosságát.
Napjainkban egyre több és egyre gyakoribb az interneten keresztül történő pénzcsinálás, az online vásárlások, eladások. Sok az adok-kapok platform, csoport, ahol az emberek cserélgethetnek, eladhatnak és vehetnek dolgokat. Egyre gyakoribb az interneten keresztül történő dolgozás, munkavállalás. Már a facebookon is egyre gyakoribbak az olyan csoportok, ahol emberek azzal keresik a kenyerüket, hogy terméket próbálnak eladni, ahol próbálnak meggyőzni bennünket különböző technikákkal, amik lássuk csak be, sok esetben működnek. De vajon miért van az, hogy ennyire jól tud működni számos csoport? Vajon miért van az, hogy olyan fajta kommunikáció tud működni egy csoporton belül, ami bizalmat, összetartozást tud eredményezni? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatnak engem és ezekre igyekszem valamiképpen választ találni.
Habár én most egy termékeladásos csoportot emelek ki a következőkben, szeretném tisztázni, hogy nem tisztem nekem a termékeket minősíteni, nem azokról fogok véleményt alkotni, én csupán a csoporton belüli kommunikációt, a szöveges posztok műfaji jellemzőit vizsgálom és ezek következményeit figyelem meg.
A Fiatalító Program nevű online csoport bemutatása
A Fiatalító Program nevű privát facebook csoport nagyjából négyéves és máris 10 674 taggal rendelkezik[1], ami véleményem szerint egy jelentős szám, ezért is keltette fel többek között az érdeklődésemet. A 10 674 fős csoportnak 1 adminisztrátora van és 3 moderátora. Névjegyében az áll, hogy: „Jeunesse csapatunk tagjainak hoztuk létre ezt a csoportot, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy a Jeunesse kívülről befelé, illetve belülről kifelé ható termékeinek segítségével hosszú ideig fiatalosan és minőségi életet élhetünk! Célunk, hogy beszámoljunk egymásnak terméktapasztalatainkról és eredményeinkről. Ez az a hely, ahol mindig kérdezhettek is és szakemberek válaszaira is számíthattok! Az akciókról, promóciókról, ingyen termékekről is tájékoztatunk Benneteket!”. Ebből kiderül, hogy a Jeunesse Global cég termékeiről kommunikálnak a csoport tagjai a csoporton belül, tapasztalatokat osztanak meg, beszámolókat tartanak, segítséget nyújtanak és többek között reklámoznak.
Ha csak gyorsan végig görget az ember a csoporton belül, arra lehet figyelmes, hogy rövidebbtől hosszabb posztokig minden játszik, hogy sok képet posztolnak az emberek, nagyon sok kép egy-egy családtagjukról készült, de vannak reklámnak minősülő képek, szövegek is.[2] A Facebook posztok a harmadik évezred elején az önkifejezés és az információmegosztás egyik legfontosabb eszközévé váltak. Ezek a posztok lehetnek személyes jellegűek, mint például élethelyzetek megosztása, fotók és videók közzététele, vagy akár politikai és társadalmi vélemények kifejtése. A posztok gyakran rövidek és közvetlenek, céljuk a figyelemfelkeltés és a gyors információátadás.
Mint ahogy az már manapság lenni szokott egy poszt sem íródik meg úgy, hogy nélkülözve legyenek az emojik. Szinte mindegyik poszt alatt vannak kommentek, rendszerint több tíz, minden posztot lájkoltak jópáran, működik tehát az ilyesfajta kommunikáció is a csoporton belül. Nem lehet olyannal találkozni, hogy valaki feltett például egy kérdést, vagy valaki tanácsot kért és válasz nélkül hagyták volna. Ebben is látom a csoport sikerességét, összetartását, jól működik a csoporton belüli közösség ereje.
A Facebook posztok különböző típusokba sorolhatók, amelyek mindegyike eltérő célt és funkciót szolgál. A személyes posztok keretein belül személyes élményeket, gondolatokat, fényképeket és videókat osztanak meg a tagok. Az információs posztok célja az információmegosztás, például hírek, események, cikkek vagy érdekes tartalmak megosztása. Ezek a posztok gyakran linkeket tartalmaznak és felhívják a figyelmet fontos eseményekre vagy témákra. A véleményposztok a felhasználók személyes véleményét tükrözik különböző témákkal kapcsolatban. A reklám- és promóciós posztok arra szolgálnak, hogy termékek, szolgáltatások vagy események népszerűsítsenek. Ezek a posztok gyakran tartalmaznak marketingüzeneteket és vizuális elemeket. A Fiatalító Program nevű privát facebook csoportban mindegyik poszttípusra találunk példát, ez is mutatja a csoport sokszínűségét.
A posztok műfaji jellemzőinél megemlíteném, hogy lehetőséget adnak az azonnali visszajelzésre, kommentek és reakciók formájában, amely közvetlen párbeszédet tesz lehetővé a felhasználók között. Bizonyos posztok gyorsan elterjedhetnek, és hatalmas elérést generálhatnak, ami különösen fontos a hírek és információk terjedésében. A közösségépítésben is fontos szerepet játszhat egy facebook poszt, lehetővé teheti a közösségek megerősítését, közös érdeklődési körök vagy ügyek mentén.
Beszédhelyzet a Fiatalító Programon belül
Ebben a részben rátérek konkrétan a beszédhelyzetre. Többek között a kommunikációs problémára, arra, hogy milyen igényre, szükségre válaszolnak a csoportban legtöbbször, hogy milyen kérdések megválaszolására kerül sor nagyon gyakran, hogy a mi a csoport célja, mit és hogyan, milyen stílusban kommunikálnak.
Jó néhány posztot végig olvasva, sokszor végig görgetve a csoporton, azt figyeltem meg, hogy nagyon gyakori a Jeunesse Global termékeiről szóló ajánlás, kínálat, ez nem meglepő, hiszen a csoport leírásában is ez szerepel. Nem árulnak zsákbamacskát, hiszen elmondják már az elején, hogy miben, mikben hisznek, hogy miket ajánlanak és kifejtik sokszor, hosszasan, hogy miért. Nagyon gyakori a csoporton belül, hogy valaki feltesz egy kérdést, például: „Üdvözlök mindenkit. Azt szeretném kérdezni, hogy epilepsziás rohamok enyhítésére van e valakinek tapasztalata? Előre is köszönöm, további szép napot!”[3] és választ kap rá komment formájában a csoport tagjaitól, moderátoroktól.
Az is szintén nagyon gyakori, hogy tapasztalatokat osztanak meg poszt formájában, privát üzeneteket tesznek közzé kép formájában[4], amiben leírják, hogy melyik termék milyen hatást ért el és miért ajánlják, miért hálásak, például: „Egy nyugdíjas társam tapasztalatait is szeretném megosztani. A tüdején találtak valamit de még az orvos sem tudta mit. Ahányszor ellenőrzésre ment mindig a duplájára nőtt. Mivel jó barátságban voltunk ajánlottam neki próbálja meg a RESERVET, illetve a ZEN PRIMOT méregtelenítésre. Legutóbb amikor ment a következő ellenőrzésre az orvos csodálkozva nézett rá mert eltűnt ez a "valami". Egy 82 éves emberről van szó. Természetesen közben elkezdte az M (un) is fogyasztani. Jó a közérzete. most egy újabb adag RESERVET rendeltünk neki.” Egy másik példa: „Sziasztok. Megszeretném osztani a tapasztalatomat. Már kb. 5 éve kellett használnom a vérnyomás csökkentõ tablettákat a vérnyomásom miatt. Megoldást kerestem a problémámra, sok mindent kipróbáltam de sajnos eredmény változás nem történt az állapotomban. A párom javaslatára csatlakoztam a Jeunessehez és elkeztem használni a rezervet. Azt tapasztaltuk a doktoromal együtt hogy hónapról hónapra csökken a vérnyomásom. 4 hónap után visszatért a normális vérnyomás 130/80. hozzáteszem 52 éves vagyok. Az orvosom javaslatára abba hagytam a gyógyszer használatát. Természetesen visszajárok ellenőrzésre azóta is, de nincs magas vérnyomás. Most reggelente a gyógyszer helyet megiszom a rezerve adagomat. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Köszönöm Jeunesse hogy gyógyszer mentes életet élhetek. ”
Több olyan esettel is találkoztam, amikor a kérdésfeltevés és a tapasztalatmegosztás összefonódott egy szövegbe, mint például: „Kedves csoporttársaim. Nagy örömmel jelentem, a januárban észlelt pajzsmirigy túlműködésem megszűnt. Ez köszönhető a jeunesse termékeknek, mivel a gyógyszer mellett el kezdtem használni a termékeket. Reservet, Finitit, Zen Primet és Naarat. Nagyon örülök mert lassan elhagyhatom a gyógyszert. Sajnos nem került el viszont a magas vérnyomás! 166-170 -re felugrott és nem nagyon megyen lejjebb. Azt szeretném megkérdezni van e valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata. Most is iszom a Reservet a Bao Lifet és a Naarat. Köszönöm, hogy meg hallgattatok.”, de ebben az esetben sem, és semmilyen esetben sem maradt a kérdés megválaszolatlanul.
Érdekesek a beköszönések és elköszönések egy-egy poszt elején és végén. A gyakori „Sziasztok”, „Üdvözlök mindenkit” mellett találkozni olyanokkal is, mint például: „Kedves ízületi problémákkal küzdők!”, „Kedves olvasó, aki rászánod az időt és megtisztelsz figyelmeddel.. ” vagy, akár olyannal is, mint „Hát nem is tudom hol kezdjem…”. Ezeket leggyakrabban egy tapasztalat, egy beszámoló, egy kérdés követi. Olyan esetekben, amikor hosszabb termékleírásokkal találkozunk, amikor bemutatnak egy-egy terméket, akkor nagyon gyakran egy kérdéssel indítanak, ezekben az esetekben elmarad a „Sziasztok” beköszönés, például: „Mitől ennyire egyedülálló a Reserve és miért nélkülözhetetlen a fogyasztása - különösen most, ezekben a hetekben?”, „Miért jó még, ha a Naära szépségital mellett a Reserve-t vagy a MonaVie-t is fogyasztod?”. Ami az elköszönéseket illeti, találkozhatunk olyannal, mint például „Köszönöm Jeunesse!”, „Mindenkinek csak ajánlani tudom!”, „Köszönöm, hogy meghallgattatok!”, ha pedig tapasztalatmegosztásra buzdítanak egy poszt végén a komment szekcióban akkor „Kérlek oszd meg a poszt alatt hozzászólásban tapasztalatodat” formákkal futhatunk össze, vagy egy kérdéssel, melyek megválaszolásra késztetik az embert, például: „Neked miben segített, hogyan könnyítette meg az életed?”.
Úgy érzékelem, hogy a Fiatalító Program nevű privát facebook csoportban mind a társalgási stílus, mind a professzionális stílus fellelhető. Társalgási stílus alatt gondolok itt a spontán megfogalmazott tapasztalatokra, a természetesen, kötetlenül megíródott posztokra, kommentekre és professzionális stílus alatt azt értem, amikor tárgyilagosan, egyértelműen, pontosan bemutatnak termékeket, amikor szakemberek adnak leírásokat, telítve szakszavakkal, de logikus, következetes szerkesztés formájában.
Asszertív kommunikációt véltem felfedezni a vizsgált online csoportban, a Fiatalító Programban, ugyanis a posztolók saját érzéseiket, szükségleteiket, igényeiket őszintén felvállalva kommunikálnak, teszik mindezt úgy, hogy közben magabiztosak maradnak, és nem azt érik el, hogy a másik fél érzései háttérbe szorulnak, vagy kizáródnak, hanem épp ellenkezőleg, a másik fél igényeit, érzéseit is meghallgatva, megértve figyelnek egymásra. Nincs domináns, mindenekfelett álló személy a csoportban. Természetesen vannak, akik többet kommunikálnak, mint mások, de nem érzékeltetik azt, hogy övék lenne a csoport. Egyik csoporttag sem kerül kellemetlen helyzetbe, számára nem komfortos, hátrányos szituációba, mert a csoport legfőbb célja a problémamegoldás és a segítségnyújtás. Mindezek mellett ott van ugyan egy biznisz rész is, de ez sincs kéretlenül mindenki arcába tolva. Tudják, hiszen szinte egyértelmű, hogy termékvásárlás is, tagsággá válás is a része mindennek, de nem fölényesen ez van lekommunikálva.
Távolságtartó stratégiák és bevonási stratégiákA csoporton belül mind a távolságtartó stratégiák, mind a bevonási stratégiák fellelhetőek. Letagadhatatlan, hogy a függetlenségi stratégiák jelen vannak, hiszen a csoportban egyének vannak, akik kinyilvánítják magukat, véleményüket, úgymond függetlenek, és jelzik a másik autonómiájának elfogadását, mindezt leginkább jelen esetben komment formátumban. A komment szekcióban elő szokott fordulni olyan szituáció is, ahol az egyik fél ajánl valamit, míg egy másiknak mondjuk nem tetszik az ajánlat és mást ajánl helyette, egy másik lehetőséget, választási lehetőséget felkínálva, de semmiképp nem lekezelően, semmiképp nem oly módon, mintha az ő véleménye, tapasztalata lenne csak a helyénvaló. Tiszteletteljesen, udvariasan folynak ezek a „harcok”.
Az udvariasság pedig megteremti a kommunikálók pozitív arcát. A bevonási stratégiák azt jelzik, hogy a beszélők normális, teljesértékű, együttműködő tagjai a társadalomnak, jelen esetben az online társadalomnak, azáltal, hogy együttműködően, segítőkészen kommunikálnak. Ez nyelvileg úgy néz ki ebben az esetben, hogy elfogadják a csoporttagok egymás nézőpontjait, meglátásait, véleményeit és jelzik, hogy ugyanaz a felfogásuk a helyzetről, vagyis segíteni szeretnének. Az odafigyelés, érdeklődés, egyetértés jelzései tehát mind a pozitív arcot mutatják, valamint minden olyan jelzés, ami arra utal, hogy a beszélők valamilyen módon, valamilyen formában összetartoznak. Ezek a jelzések megmutatkozhatnak néhány szóban is akár, mint például: „tudom mire gondolsz”, „átérzem”, „hasonló helyzetben voltam én is”. Mint minden társalgásban, jelen esetben is, az online társalgásban is a két stratégia valamiképp egységesen mutatkozik meg, egyfajta egyensúly valósul meg közöttük és bármely stratégia túlsúlya a másikat veszélyeztetné.
A szöveg szervezése és a meggyőzés
A közölnivalót meg lehet és sok esetben meg is kell szervezni. A szervezés állhat például az elrendezésből, a csoportosításból, különböző gondolatok, érzelmek, tételek csoportosításából stb. A pszichológiai séma az egyik olyan általános szervezési, elrendezési séma, amelyet már számos kommunikációs helyzetben, szituációban sikerrel alkalmaztak és alkalmaznak a mai napig.[5] Azt figyeltem meg, hogy számos posztban, hosszabb leírásokban megfigyelhető ez a pszichológiai séma a Fiatalító Program nevű csoporton belül is. Ez az a fajta vonalvezetés, amely a beszélő és a hallgató pszichés útja a szöveg megértésében, a mostani helyzetben az író és az olvasó pszichés útja a szöveg megértésében.
A pszichológiai sémának öt lépéses utat, útvonalat jelöltek ki. Egyszer a figyelem felkeltése történik, amit a tárgyalt csoport esetében egy kérdés is kiválthat akár, például: „Tudtátok? Az tudtátok, hogy a spirulina cianobakteriumként is ismert?”, majd a szükséglet jelzése és a kielégítés jelzése következik, melyet a kézzelfoghatóvá tétel követ és végezetül a cselekvés konkretizálása történik. Jó néhány posztban felhívjak a figyelmet a szükségletre, lehetőséget kínálnak a beszerzésre, kézzelfoghatóvá tételre, majd cselekvésre buzdítanak, vásárlásra, használatra.
A csoport szerves része a meggyőzés is. A meggyőzés lehetőségét a kommunikációban a beszédpartnerek között a bizalom, az összehangoltság és az alkukészség teremti meg. Egyfajta pszichikus ráhatás a meggyőzés, a tudat átszervezése, valamilyen nézet, elv elfogadtatása, illetve meglévő hibás nézőpont, álláspont megváltoztatása. A meggyőzés háromféle eszközzel valósulhat meg, a befogadó értelméhez és érzelmeihez kell fordulni, a közlő saját személyiségének, jellemének a felhasználásával.[6] Az eszközökhöz jól beilleszthető például a személyes tapasztalat, az érzelmes, közvetlen kommunikáció. Sok múlik az üzenet érvelésének megfogalmazásán, értelmezésén, értékelésén, mert a befogadó megvizsgálja ezeket és ezek szerint dönt, vagy a hitelességen, az őszinteségen, vagy a többi befogadó reakcióinak megismerésén, mert ez a két út vezethet el a meggyőzésig, a ráció és az érzelem.
Nemi szerepek és nyelvhasználat
Nem mehetünk el amellett, hogy a Fiatalító Program nevű online csoport tagjai között találkozunk nőkkel és férfiakkal egyaránt. Igencsak érzékeny kérdésről van szó, amikor a társalgás nemi eltéréseiről beszélünk. Ez az érzékenység, ez az érzékeny mivolt részben a nemi különbségek általános társadalomtudományi és társadalmi értelmezéséből fakad.[7] A helyzetet bonyolítja, hogy sok sztereotípiánk van arra vonatkozóan, hogy hogyan kommunikálnak a nők és hogyan a férfiak. Ilyen sztereotípia például, hogy a nők túlságosan sokat beszélnek, míg a férfiak, ha nem kérdezik őket, nem beszélnek. Sokan gondolják azt is, hogy a nők nem képesek a logikus gondolkodásra, következtetik sok esetben ezt abból, hogy ha valaki elmondja nekik egy problémájukat nem megoldással rukkolnak elő, nem elképzelhető megoldások, helyzetek mellett érvelnek, hanem szimpátiát mutatva elmondják a hasonló problémájukat, ami úgy jön le, mintha összefüggéstelenül csacsognának és egyébről kezdenének el beszélni.
Az valóban megállapítható a Fiatalító Program nevű csoporton belül is, hogy sokkal inkább a nők fűznek kommenteket az olyan posztok alá, amik érzelmesek, amik bensőségesek, de ezt én leginkább annak tulajdonítom, hogy a ők jobban figyelnek az összetartozásra, jobban ráhangolódnak az emberek közötti kapcsolatokra, melyeket a mögöttes érzelmek tartanak fent.
Megfigyelhető a csoporton belül, hogy szinte mindent hosszabban írnak le a nők, legyen szó tapasztalatról, tanácsról, akármiről. Míg a férfiak elintézik két-három szavas kommentekben az ajánlásokat, vagy két-három soros posztban a tapasztalatleírásokat, addig a nők határozottan hosszabban, akár oldalakon át fejtegetik nézeteiket, meglátásaikat, véleményüket, melyekhez sok esetben képet vagy giffet is csatolnak. Sok esetben a férfiak azok, akik árakról beszélnek, akik röviden a „tárgyra térnek”, valóban reklámoznak és eladnak, erre egy jó példa a következő kiírás, melyet a csoport egyik férfi tagja osztott meg: „AKCIÓ Angliában Ha a Smart deliveryből vásárolod meg a RESERVE active packaget (2 db. Reserve), £ 23 kedvezménnyel, akkor ajándékba kapsz meg 1 RVL szérumot (£ 90)! Ne hagyjátok ki!”. A nők számára is fontosak természetesen az árak, ők is kommunikálnak róluk, többek között így: „**Nekem mindig számítanak az ÁRAK! ** Ezért regisztráltam. Szóval egy termékfogyasztónak mindig számítanak az árak! Ez volt az első indokom, hogy megvásároltam a Jeunesse tagságot, hogy kihasználjam az akciós ajánlatokat és a legkedvezőbb áron juthassak a termékekhez, mint fogyasztó. Ha Te is hasonlóképpen gondolkodtál és már Jeunesse disztribútor vagy, akkor kérlek írd meg hozzászólásban annak a terméknek a nevét, ami miatt JNS disztribútor lettél.”
Hogy egy sztereotípia megcáfolására is példát adjak, a csoporton belül leginkább női szerzők azok, akik hosszabb posztokat készítenek, kiemelnek, logikailag felépítenek, meggyőznek.
Érdekes megfigyelni a csoporton belüli emoji mozgásokat. Szinte kivétel nélkül mindegyik posztban és mindegyik kommentben fellelhető legalább egy. A piros szívecske, a pirulós szmájli, a piros felkiáltójel, ebből akár több is egymás mellett figyelem felkeltése gyanánt, az imádkozós vagy hálát adós jelecskék, a könnybe lábadt szemű, szomorú szmájlik azok, amik talán a leggyakoribbak. Ezek nem járnak egyedül, sokan hármat, négyet is egymás mellé tesznek közülük, ezáltal is hatást érve el.
Befejezés
A Facebook posztok a harmadik évezred elején egy új, dinamikus műfajt képviselnek, amely alapvetően változtatta meg a kommunikációt és az információmegosztást. A különböző típusú posztok és formai jellemzőik révén a felhasználók számos módon fejezhetik ki magukat és léphetnek kapcsolatba másokkal. Az interaktivitás, a gyors elérés és a közösségépítés révén a Facebook posztok jelentős társadalmi hatással bírnak, és továbbra is alakítják az online kommunikáció világát.
Végezetül válaszolva arra a kérdésre, hogy miért van az, hogy olyan fajta kommunikáció tud működni egy csoporton belül, ami bizalmat, összetartozást tud eredményezni, azt mondanám, hogy azért, mert célt ér el. A kommunikáció során, jelen esetben egy online csoport kommunikációja során nem csak az a lényeg, hogy minél világosabban, érthetőbben, lényegretörőbben közvetítsenek, adjanak át információkat, nem csak az a cél, hogy tapasztalatot kínáljanak, hanem az is, hogy célt érjenek el. A Fiatalító Program nevű privát facebook csoport kommunikációja, összetartozása, együttműködése során pedig célt ér el, aminek köszönhetően a csoport csak egyre nő és nő, napról napra tagokkal bővül, olyan tagokkal, akik arra vágynak, hogy kommunikálhassanak.
BIBLIOGRÁFIA
Pléh Csaba, A társalgás pszichológiája, Libri, Budapest, 2012, 265–299 o. -
ADAMIK Tamás–JÁSZÓ Anna–ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Budapest, 2004, 239–286 o.
MELLÉKLETEK, KÉPERNYŐFOTÓK
A harmadik évezred elején a digitális kommunikáció térhódítása drámai módon átalakította az emberek közötti interakciókat és a tartalomfogyasztási szokásokat. Az internet és a közösségi média platformok, mint például a Facebook, új műfajokat és kommunikációs formákat hoztak létre, amelyek alapvetően változtatták meg a mindennapi életünket. A Facebook posztok műfaji kérdésköre a harmadik évezred elején egyre nagyobb figyelmet kapott, mivel a közösségi média platformok, különösen a Facebook, alapvetően átalakították az emberek közötti kommunikációt és az információmegosztás módját. A Facebook posztok, mint egy új digitális műfaj, számos sajátossággal bírnak, amelyek meghatározzák formájukat, tartalmukat és funkciójukat.
Dolgozatomban a Fiatalító Program nevű privát facebook csoport kommunikációs kultúráját, a csoport posztjainak műfaji jellemzőit és ezek társadalmi hatásait igyekszem vizsgálni. Első sorban megnézem, hogy milyen beszédhelyzet alakult ki a csoportban, hogy kik a tagjai, milyen céllal léptek be az adott csoportba és hogy hogyan, milyen stílusban kommunikálnak. Az asszertív kommunikáció jeleit is megfigyelem, valamint igyekszem a posztok, szövegek szerkezetét is megvizsgálni, megállapítani, hogy milyen séma alapján épülnek fel. Kíváncsi vagyok, hogy milyen „arculatú” a csoport, hogy milyen bevonási stratégiákat alkalmaz, hogy milyen pozitív vagy negatív arcot mutat, hogy miként győz meg, vagy éppenséggel tántorít el. A nemi szerepek különbözőségére is kitérek majd, a nyelvhasználatukra és nem utolsó sorban, online csoportról lévén szó, megfigyelem, hogy melyek a leggyakrabban használt emojik, illetve, hogy ezek milyen céllal és milyen érzelmeket fejeznek ki.
A mai világunkban nem meglepő, hogy valaki számos facebook csoport tagja, hogy valaki online közösségekhez tartozik, hogy valaki posztokat fogalmaz meg és tár a nagyvilág elé, vagy ha úgy érzi a kis közössége elé. Az sem meglepő, hogy a véleménynyilvánítás az online térben történik, vagy hogy valaki tapasztalatot kér, tapasztalatcserére vágyik az internet hálójában. Talán azt már nem is kell említeni, hogy mennyi és mekkora veszélyekkel is járhat ez, hogy milyen csapdákat rejt az internet, jusson csak eszünkbe például az adathalászás, a függőségek és az ezekkel járó rettenetes következmények. Dolgozatomban nem térek ki a veszélyekre, de azért hangsúlyoznám ezen a pontos az odafigyelés, az elővigyázatosság, az óvatosság, a meggondolás fontosságát.
Napjainkban egyre több és egyre gyakoribb az interneten keresztül történő pénzcsinálás, az online vásárlások, eladások. Sok az adok-kapok platform, csoport, ahol az emberek cserélgethetnek, eladhatnak és vehetnek dolgokat. Egyre gyakoribb az interneten keresztül történő dolgozás, munkavállalás. Már a facebookon is egyre gyakoribbak az olyan csoportok, ahol emberek azzal keresik a kenyerüket, hogy terméket próbálnak eladni, ahol próbálnak meggyőzni bennünket különböző technikákkal, amik lássuk csak be, sok esetben működnek. De vajon miért van az, hogy ennyire jól tud működni számos csoport? Vajon miért van az, hogy olyan fajta kommunikáció tud működni egy csoporton belül, ami bizalmat, összetartozást tud eredményezni? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatnak engem és ezekre igyekszem valamiképpen választ találni.
Habár én most egy termékeladásos csoportot emelek ki a következőkben, szeretném tisztázni, hogy nem tisztem nekem a termékeket minősíteni, nem azokról fogok véleményt alkotni, én csupán a csoporton belüli kommunikációt, a szöveges posztok műfaji jellemzőit vizsgálom és ezek következményeit figyelem meg.
A Fiatalító Program nevű online csoport bemutatása
A Fiatalító Program nevű privát facebook csoport nagyjából négyéves és máris 10 674 taggal rendelkezik[1], ami véleményem szerint egy jelentős szám, ezért is keltette fel többek között az érdeklődésemet. A 10 674 fős csoportnak 1 adminisztrátora van és 3 moderátora. Névjegyében az áll, hogy: „Jeunesse csapatunk tagjainak hoztuk létre ezt a csoportot, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy a Jeunesse kívülről befelé, illetve belülről kifelé ható termékeinek segítségével hosszú ideig fiatalosan és minőségi életet élhetünk! Célunk, hogy beszámoljunk egymásnak terméktapasztalatainkról és eredményeinkről. Ez az a hely, ahol mindig kérdezhettek is és szakemberek válaszaira is számíthattok! Az akciókról, promóciókról, ingyen termékekről is tájékoztatunk Benneteket!”. Ebből kiderül, hogy a Jeunesse Global cég termékeiről kommunikálnak a csoport tagjai a csoporton belül, tapasztalatokat osztanak meg, beszámolókat tartanak, segítséget nyújtanak és többek között reklámoznak.
Ha csak gyorsan végig görget az ember a csoporton belül, arra lehet figyelmes, hogy rövidebbtől hosszabb posztokig minden játszik, hogy sok képet posztolnak az emberek, nagyon sok kép egy-egy családtagjukról készült, de vannak reklámnak minősülő képek, szövegek is.[2] A Facebook posztok a harmadik évezred elején az önkifejezés és az információmegosztás egyik legfontosabb eszközévé váltak. Ezek a posztok lehetnek személyes jellegűek, mint például élethelyzetek megosztása, fotók és videók közzététele, vagy akár politikai és társadalmi vélemények kifejtése. A posztok gyakran rövidek és közvetlenek, céljuk a figyelemfelkeltés és a gyors információátadás.
Mint ahogy az már manapság lenni szokott egy poszt sem íródik meg úgy, hogy nélkülözve legyenek az emojik. Szinte mindegyik poszt alatt vannak kommentek, rendszerint több tíz, minden posztot lájkoltak jópáran, működik tehát az ilyesfajta kommunikáció is a csoporton belül. Nem lehet olyannal találkozni, hogy valaki feltett például egy kérdést, vagy valaki tanácsot kért és válasz nélkül hagyták volna. Ebben is látom a csoport sikerességét, összetartását, jól működik a csoporton belüli közösség ereje.
A Facebook posztok különböző típusokba sorolhatók, amelyek mindegyike eltérő célt és funkciót szolgál. A személyes posztok keretein belül személyes élményeket, gondolatokat, fényképeket és videókat osztanak meg a tagok. Az információs posztok célja az információmegosztás, például hírek, események, cikkek vagy érdekes tartalmak megosztása. Ezek a posztok gyakran linkeket tartalmaznak és felhívják a figyelmet fontos eseményekre vagy témákra. A véleményposztok a felhasználók személyes véleményét tükrözik különböző témákkal kapcsolatban. A reklám- és promóciós posztok arra szolgálnak, hogy termékek, szolgáltatások vagy események népszerűsítsenek. Ezek a posztok gyakran tartalmaznak marketingüzeneteket és vizuális elemeket. A Fiatalító Program nevű privát facebook csoportban mindegyik poszttípusra találunk példát, ez is mutatja a csoport sokszínűségét.
A posztok műfaji jellemzőinél megemlíteném, hogy lehetőséget adnak az azonnali visszajelzésre, kommentek és reakciók formájában, amely közvetlen párbeszédet tesz lehetővé a felhasználók között. Bizonyos posztok gyorsan elterjedhetnek, és hatalmas elérést generálhatnak, ami különösen fontos a hírek és információk terjedésében. A közösségépítésben is fontos szerepet játszhat egy facebook poszt, lehetővé teheti a közösségek megerősítését, közös érdeklődési körök vagy ügyek mentén.
Beszédhelyzet a Fiatalító Programon belül
Ebben a részben rátérek konkrétan a beszédhelyzetre. Többek között a kommunikációs problémára, arra, hogy milyen igényre, szükségre válaszolnak a csoportban legtöbbször, hogy milyen kérdések megválaszolására kerül sor nagyon gyakran, hogy a mi a csoport célja, mit és hogyan, milyen stílusban kommunikálnak.
Jó néhány posztot végig olvasva, sokszor végig görgetve a csoporton, azt figyeltem meg, hogy nagyon gyakori a Jeunesse Global termékeiről szóló ajánlás, kínálat, ez nem meglepő, hiszen a csoport leírásában is ez szerepel. Nem árulnak zsákbamacskát, hiszen elmondják már az elején, hogy miben, mikben hisznek, hogy miket ajánlanak és kifejtik sokszor, hosszasan, hogy miért. Nagyon gyakori a csoporton belül, hogy valaki feltesz egy kérdést, például: „Üdvözlök mindenkit. Azt szeretném kérdezni, hogy epilepsziás rohamok enyhítésére van e valakinek tapasztalata? Előre is köszönöm, további szép napot!”[3] és választ kap rá komment formájában a csoport tagjaitól, moderátoroktól.
Az is szintén nagyon gyakori, hogy tapasztalatokat osztanak meg poszt formájában, privát üzeneteket tesznek közzé kép formájában[4], amiben leírják, hogy melyik termék milyen hatást ért el és miért ajánlják, miért hálásak, például: „Egy nyugdíjas társam tapasztalatait is szeretném megosztani. A tüdején találtak valamit de még az orvos sem tudta mit. Ahányszor ellenőrzésre ment mindig a duplájára nőtt. Mivel jó barátságban voltunk ajánlottam neki próbálja meg a RESERVET, illetve a ZEN PRIMOT méregtelenítésre. Legutóbb amikor ment a következő ellenőrzésre az orvos csodálkozva nézett rá mert eltűnt ez a "valami". Egy 82 éves emberről van szó. Természetesen közben elkezdte az M (un) is fogyasztani. Jó a közérzete. most egy újabb adag RESERVET rendeltünk neki.” Egy másik példa: „Sziasztok. Megszeretném osztani a tapasztalatomat. Már kb. 5 éve kellett használnom a vérnyomás csökkentõ tablettákat a vérnyomásom miatt. Megoldást kerestem a problémámra, sok mindent kipróbáltam de sajnos eredmény változás nem történt az állapotomban. A párom javaslatára csatlakoztam a Jeunessehez és elkeztem használni a rezervet. Azt tapasztaltuk a doktoromal együtt hogy hónapról hónapra csökken a vérnyomásom. 4 hónap után visszatért a normális vérnyomás 130/80. hozzáteszem 52 éves vagyok. Az orvosom javaslatára abba hagytam a gyógyszer használatát. Természetesen visszajárok ellenőrzésre azóta is, de nincs magas vérnyomás. Most reggelente a gyógyszer helyet megiszom a rezerve adagomat. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Köszönöm Jeunesse hogy gyógyszer mentes életet élhetek. ”
Több olyan esettel is találkoztam, amikor a kérdésfeltevés és a tapasztalatmegosztás összefonódott egy szövegbe, mint például: „Kedves csoporttársaim. Nagy örömmel jelentem, a januárban észlelt pajzsmirigy túlműködésem megszűnt. Ez köszönhető a jeunesse termékeknek, mivel a gyógyszer mellett el kezdtem használni a termékeket. Reservet, Finitit, Zen Primet és Naarat. Nagyon örülök mert lassan elhagyhatom a gyógyszert. Sajnos nem került el viszont a magas vérnyomás! 166-170 -re felugrott és nem nagyon megyen lejjebb. Azt szeretném megkérdezni van e valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata. Most is iszom a Reservet a Bao Lifet és a Naarat. Köszönöm, hogy meg hallgattatok.”, de ebben az esetben sem, és semmilyen esetben sem maradt a kérdés megválaszolatlanul.
Érdekesek a beköszönések és elköszönések egy-egy poszt elején és végén. A gyakori „Sziasztok”, „Üdvözlök mindenkit” mellett találkozni olyanokkal is, mint például: „Kedves ízületi problémákkal küzdők!”, „Kedves olvasó, aki rászánod az időt és megtisztelsz figyelmeddel.. ” vagy, akár olyannal is, mint „Hát nem is tudom hol kezdjem…”. Ezeket leggyakrabban egy tapasztalat, egy beszámoló, egy kérdés követi. Olyan esetekben, amikor hosszabb termékleírásokkal találkozunk, amikor bemutatnak egy-egy terméket, akkor nagyon gyakran egy kérdéssel indítanak, ezekben az esetekben elmarad a „Sziasztok” beköszönés, például: „Mitől ennyire egyedülálló a Reserve és miért nélkülözhetetlen a fogyasztása - különösen most, ezekben a hetekben?”, „Miért jó még, ha a Naära szépségital mellett a Reserve-t vagy a MonaVie-t is fogyasztod?”. Ami az elköszönéseket illeti, találkozhatunk olyannal, mint például „Köszönöm Jeunesse!”, „Mindenkinek csak ajánlani tudom!”, „Köszönöm, hogy meghallgattatok!”, ha pedig tapasztalatmegosztásra buzdítanak egy poszt végén a komment szekcióban akkor „Kérlek oszd meg a poszt alatt hozzászólásban tapasztalatodat” formákkal futhatunk össze, vagy egy kérdéssel, melyek megválaszolásra késztetik az embert, például: „Neked miben segített, hogyan könnyítette meg az életed?”.
Úgy érzékelem, hogy a Fiatalító Program nevű privát facebook csoportban mind a társalgási stílus, mind a professzionális stílus fellelhető. Társalgási stílus alatt gondolok itt a spontán megfogalmazott tapasztalatokra, a természetesen, kötetlenül megíródott posztokra, kommentekre és professzionális stílus alatt azt értem, amikor tárgyilagosan, egyértelműen, pontosan bemutatnak termékeket, amikor szakemberek adnak leírásokat, telítve szakszavakkal, de logikus, következetes szerkesztés formájában.
Asszertív kommunikációt véltem felfedezni a vizsgált online csoportban, a Fiatalító Programban, ugyanis a posztolók saját érzéseiket, szükségleteiket, igényeiket őszintén felvállalva kommunikálnak, teszik mindezt úgy, hogy közben magabiztosak maradnak, és nem azt érik el, hogy a másik fél érzései háttérbe szorulnak, vagy kizáródnak, hanem épp ellenkezőleg, a másik fél igényeit, érzéseit is meghallgatva, megértve figyelnek egymásra. Nincs domináns, mindenekfelett álló személy a csoportban. Természetesen vannak, akik többet kommunikálnak, mint mások, de nem érzékeltetik azt, hogy övék lenne a csoport. Egyik csoporttag sem kerül kellemetlen helyzetbe, számára nem komfortos, hátrányos szituációba, mert a csoport legfőbb célja a problémamegoldás és a segítségnyújtás. Mindezek mellett ott van ugyan egy biznisz rész is, de ez sincs kéretlenül mindenki arcába tolva. Tudják, hiszen szinte egyértelmű, hogy termékvásárlás is, tagsággá válás is a része mindennek, de nem fölényesen ez van lekommunikálva.
Távolságtartó stratégiák és bevonási stratégiákA csoporton belül mind a távolságtartó stratégiák, mind a bevonási stratégiák fellelhetőek. Letagadhatatlan, hogy a függetlenségi stratégiák jelen vannak, hiszen a csoportban egyének vannak, akik kinyilvánítják magukat, véleményüket, úgymond függetlenek, és jelzik a másik autonómiájának elfogadását, mindezt leginkább jelen esetben komment formátumban. A komment szekcióban elő szokott fordulni olyan szituáció is, ahol az egyik fél ajánl valamit, míg egy másiknak mondjuk nem tetszik az ajánlat és mást ajánl helyette, egy másik lehetőséget, választási lehetőséget felkínálva, de semmiképp nem lekezelően, semmiképp nem oly módon, mintha az ő véleménye, tapasztalata lenne csak a helyénvaló. Tiszteletteljesen, udvariasan folynak ezek a „harcok”.
Az udvariasság pedig megteremti a kommunikálók pozitív arcát. A bevonási stratégiák azt jelzik, hogy a beszélők normális, teljesértékű, együttműködő tagjai a társadalomnak, jelen esetben az online társadalomnak, azáltal, hogy együttműködően, segítőkészen kommunikálnak. Ez nyelvileg úgy néz ki ebben az esetben, hogy elfogadják a csoporttagok egymás nézőpontjait, meglátásait, véleményeit és jelzik, hogy ugyanaz a felfogásuk a helyzetről, vagyis segíteni szeretnének. Az odafigyelés, érdeklődés, egyetértés jelzései tehát mind a pozitív arcot mutatják, valamint minden olyan jelzés, ami arra utal, hogy a beszélők valamilyen módon, valamilyen formában összetartoznak. Ezek a jelzések megmutatkozhatnak néhány szóban is akár, mint például: „tudom mire gondolsz”, „átérzem”, „hasonló helyzetben voltam én is”. Mint minden társalgásban, jelen esetben is, az online társalgásban is a két stratégia valamiképp egységesen mutatkozik meg, egyfajta egyensúly valósul meg közöttük és bármely stratégia túlsúlya a másikat veszélyeztetné.
A szöveg szervezése és a meggyőzés
A közölnivalót meg lehet és sok esetben meg is kell szervezni. A szervezés állhat például az elrendezésből, a csoportosításból, különböző gondolatok, érzelmek, tételek csoportosításából stb. A pszichológiai séma az egyik olyan általános szervezési, elrendezési séma, amelyet már számos kommunikációs helyzetben, szituációban sikerrel alkalmaztak és alkalmaznak a mai napig.[5] Azt figyeltem meg, hogy számos posztban, hosszabb leírásokban megfigyelhető ez a pszichológiai séma a Fiatalító Program nevű csoporton belül is. Ez az a fajta vonalvezetés, amely a beszélő és a hallgató pszichés útja a szöveg megértésében, a mostani helyzetben az író és az olvasó pszichés útja a szöveg megértésében.
A pszichológiai sémának öt lépéses utat, útvonalat jelöltek ki. Egyszer a figyelem felkeltése történik, amit a tárgyalt csoport esetében egy kérdés is kiválthat akár, például: „Tudtátok? Az tudtátok, hogy a spirulina cianobakteriumként is ismert?”, majd a szükséglet jelzése és a kielégítés jelzése következik, melyet a kézzelfoghatóvá tétel követ és végezetül a cselekvés konkretizálása történik. Jó néhány posztban felhívjak a figyelmet a szükségletre, lehetőséget kínálnak a beszerzésre, kézzelfoghatóvá tételre, majd cselekvésre buzdítanak, vásárlásra, használatra.
A csoport szerves része a meggyőzés is. A meggyőzés lehetőségét a kommunikációban a beszédpartnerek között a bizalom, az összehangoltság és az alkukészség teremti meg. Egyfajta pszichikus ráhatás a meggyőzés, a tudat átszervezése, valamilyen nézet, elv elfogadtatása, illetve meglévő hibás nézőpont, álláspont megváltoztatása. A meggyőzés háromféle eszközzel valósulhat meg, a befogadó értelméhez és érzelmeihez kell fordulni, a közlő saját személyiségének, jellemének a felhasználásával.[6] Az eszközökhöz jól beilleszthető például a személyes tapasztalat, az érzelmes, közvetlen kommunikáció. Sok múlik az üzenet érvelésének megfogalmazásán, értelmezésén, értékelésén, mert a befogadó megvizsgálja ezeket és ezek szerint dönt, vagy a hitelességen, az őszinteségen, vagy a többi befogadó reakcióinak megismerésén, mert ez a két út vezethet el a meggyőzésig, a ráció és az érzelem.
Nemi szerepek és nyelvhasználat
Nem mehetünk el amellett, hogy a Fiatalító Program nevű online csoport tagjai között találkozunk nőkkel és férfiakkal egyaránt. Igencsak érzékeny kérdésről van szó, amikor a társalgás nemi eltéréseiről beszélünk. Ez az érzékenység, ez az érzékeny mivolt részben a nemi különbségek általános társadalomtudományi és társadalmi értelmezéséből fakad.[7] A helyzetet bonyolítja, hogy sok sztereotípiánk van arra vonatkozóan, hogy hogyan kommunikálnak a nők és hogyan a férfiak. Ilyen sztereotípia például, hogy a nők túlságosan sokat beszélnek, míg a férfiak, ha nem kérdezik őket, nem beszélnek. Sokan gondolják azt is, hogy a nők nem képesek a logikus gondolkodásra, következtetik sok esetben ezt abból, hogy ha valaki elmondja nekik egy problémájukat nem megoldással rukkolnak elő, nem elképzelhető megoldások, helyzetek mellett érvelnek, hanem szimpátiát mutatva elmondják a hasonló problémájukat, ami úgy jön le, mintha összefüggéstelenül csacsognának és egyébről kezdenének el beszélni.
Az valóban megállapítható a Fiatalító Program nevű csoporton belül is, hogy sokkal inkább a nők fűznek kommenteket az olyan posztok alá, amik érzelmesek, amik bensőségesek, de ezt én leginkább annak tulajdonítom, hogy a ők jobban figyelnek az összetartozásra, jobban ráhangolódnak az emberek közötti kapcsolatokra, melyeket a mögöttes érzelmek tartanak fent.
Megfigyelhető a csoporton belül, hogy szinte mindent hosszabban írnak le a nők, legyen szó tapasztalatról, tanácsról, akármiről. Míg a férfiak elintézik két-három szavas kommentekben az ajánlásokat, vagy két-három soros posztban a tapasztalatleírásokat, addig a nők határozottan hosszabban, akár oldalakon át fejtegetik nézeteiket, meglátásaikat, véleményüket, melyekhez sok esetben képet vagy giffet is csatolnak. Sok esetben a férfiak azok, akik árakról beszélnek, akik röviden a „tárgyra térnek”, valóban reklámoznak és eladnak, erre egy jó példa a következő kiírás, melyet a csoport egyik férfi tagja osztott meg: „AKCIÓ Angliában Ha a Smart deliveryből vásárolod meg a RESERVE active packaget (2 db. Reserve), £ 23 kedvezménnyel, akkor ajándékba kapsz meg 1 RVL szérumot (£ 90)! Ne hagyjátok ki!”. A nők számára is fontosak természetesen az árak, ők is kommunikálnak róluk, többek között így: „**Nekem mindig számítanak az ÁRAK! ** Ezért regisztráltam. Szóval egy termékfogyasztónak mindig számítanak az árak! Ez volt az első indokom, hogy megvásároltam a Jeunesse tagságot, hogy kihasználjam az akciós ajánlatokat és a legkedvezőbb áron juthassak a termékekhez, mint fogyasztó. Ha Te is hasonlóképpen gondolkodtál és már Jeunesse disztribútor vagy, akkor kérlek írd meg hozzászólásban annak a terméknek a nevét, ami miatt JNS disztribútor lettél.”
Hogy egy sztereotípia megcáfolására is példát adjak, a csoporton belül leginkább női szerzők azok, akik hosszabb posztokat készítenek, kiemelnek, logikailag felépítenek, meggyőznek.
Érdekes megfigyelni a csoporton belüli emoji mozgásokat. Szinte kivétel nélkül mindegyik posztban és mindegyik kommentben fellelhető legalább egy. A piros szívecske, a pirulós szmájli, a piros felkiáltójel, ebből akár több is egymás mellett figyelem felkeltése gyanánt, az imádkozós vagy hálát adós jelecskék, a könnybe lábadt szemű, szomorú szmájlik azok, amik talán a leggyakoribbak. Ezek nem járnak egyedül, sokan hármat, négyet is egymás mellé tesznek közülük, ezáltal is hatást érve el.
Befejezés
A Facebook posztok a harmadik évezred elején egy új, dinamikus műfajt képviselnek, amely alapvetően változtatta meg a kommunikációt és az információmegosztást. A különböző típusú posztok és formai jellemzőik révén a felhasználók számos módon fejezhetik ki magukat és léphetnek kapcsolatba másokkal. Az interaktivitás, a gyors elérés és a közösségépítés révén a Facebook posztok jelentős társadalmi hatással bírnak, és továbbra is alakítják az online kommunikáció világát.
Végezetül válaszolva arra a kérdésre, hogy miért van az, hogy olyan fajta kommunikáció tud működni egy csoporton belül, ami bizalmat, összetartozást tud eredményezni, azt mondanám, hogy azért, mert célt ér el. A kommunikáció során, jelen esetben egy online csoport kommunikációja során nem csak az a lényeg, hogy minél világosabban, érthetőbben, lényegretörőbben közvetítsenek, adjanak át információkat, nem csak az a cél, hogy tapasztalatot kínáljanak, hanem az is, hogy célt érjenek el. A Fiatalító Program nevű privát facebook csoport kommunikációja, összetartozása, együttműködése során pedig célt ér el, aminek köszönhetően a csoport csak egyre nő és nő, napról napra tagokkal bővül, olyan tagokkal, akik arra vágynak, hogy kommunikálhassanak.
BIBLIOGRÁFIA
Pléh Csaba, A társalgás pszichológiája, Libri, Budapest, 2012, 265–299 o. -
ADAMIK Tamás–JÁSZÓ Anna–ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Budapest, 2004, 239–286 o.
MELLÉKLETEK, KÉPERNYŐFOTÓK
JEGYZETEK
[1] 10 674 taggal rendelkezik az utolsó ellenőrzésemkor (2024.06.04.). Csatolok néhány képernyőfotót a csoportról, hogy még inkább hihető legyen a létezése.
[2] Képeket is csatolok példa gyanánt.
[3] Az ilyen és ehhez hasonló példákat mind a Fiatalító Program nevű facebook csoportból idézem.
[4] Ide is beszúrok egy képernyőfotót, melyet a dolgozat végén lehet megtekinteni.
[5] ADAMIK Tamás–JÁSZÓ Anna–ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Budapest, 2004, 239–268 o.
[6] u.o
[7]Pléh Csaba, A társalgás pszichológiája, Libri, Budapest, 2012, 265–299 o.
Szalma Krisztina-Renáta
OKOS ESZKÖZÖKKEL TÁMOGATOTT EVANGELIZÁCIÓ
A BIBLIA NEKED. INTERAKTÍV KIADÁS FIATALOKNAK CÍMET VISELŐ INTERAKTÍV BIBLIÁBAN ÉS LACKFI JÁNOS #JÓÉJTPUSZI CÍMŰ POSZTSOROZATÁBAN
A házi dolgozat margójára
Az okoseszközök segítségével talán minden eddiginél könnyebbé és gyorsabbá vált az örömhír megosztásának a lehetősége. Számos szakmai és laikus honlap, blog, egyházi szervezetek és magánszemélyek szociális média profilja hirdeti, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)
Házi dolgozatomban a Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak című kiadványt, valamint Lackfi János posztolta #jóéjtpuszi verseit szeretném bemutatni. Két olyan alkotást, projektet, amelynek szerzői a digitális eszközök használatával nem csak azt érték el, hogy az örömhír széles tömegekhez jusson el, hanem azt is, hogy a megszólított emberek között támogató, megtartó kapcsolatok jöjjenek létre. A Biblia neked. Interaktív kiadás már az első feladataiban is arra ösztönzi az olvasót, hogy forduljon bátran a legbelsőbb bizalmi köréhez, családjához, barátaihoz a bizonytalanságaival és a bizonyosságaival. Arra pedig, hogy mindez hogyan néz ki a virtuális tér valóságában Lackfi János #jóéjtpuszi posztjai alatt kialakuló párbeszédekben láttam példát.
BIBLIA NEKED. INTERAKTÍV KIADÁS FIATALOKNAK
Bevezető
Gyerekkorom egyik nagy kedvence a Könyvek könyve című, a jövőben játszódó rajzfilmsorozat, amelynek főszereplői a kor technikai vívmányainak köszönhetően a Szentírás olvasásakor visszautazhattak a bibliai időkbe, találkozhattak azokkal az emberekkel, akikről az ige szól, részeseivé válhattak az ő történetüknek. A bibliai kaland által pedig egy olyan tudással gazdagodtak, amelyet a hazatérés után a hétköznapi helyzetekben is alkalmazni tudtak. Húsz évvel később, az egy kötetbe integrált technikai eszköz által támogatott bibliaolvasás utópiája valósággá vált. A Harmat Kiadó és a Kálvin Kiadó közös gondozásában megjelent Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak című kiadvány számos kreatív megoldással segíti olvasóit a Szentírás megértésében, köztük harminc QR-kód, amelyek az interpretációt és személyes reflexiót támogató videókhoz vezetik az olvasót.
Az Interaktív kiadás rövid története
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak a British Youth for Christ munkatársai által szerkesztett Good News Bible - The Youth Edition magyar fordítása. A szerkesztők, Laura Hancock, Bethan Newman, Dan Lodge és Susie Wilson célja egy olyan kötetkompozíció megkonstruálása volt, amely a fiatalok számára is nyilvánvalóvá teszi, hogy a Biblia a ma embere számára is releváns üzenetet hordoz. Annak érdekében pedig, hogy egy olyan kötetet szerkesszenek, amely megszólítja a fiatalokat, őket is bevonták a Youth Edition megalkotásának kreatív folyamatába. Játékos csoporttevékenységeket szerveztek, ahol a résztvevő fiatalok őszintén beszéltek a bibliaolvasás során tapasztalt nehézségeikről és készségesen osztották meg a szerkesztéssel, keretezéssel kapcsolatos ötleteiket. A közös munka eredménye egy Good News Translation (GNT) alapú, színes kiadás, amely számos kreatív megoldással segíti olvasóit a Szentírás megértésében.[1]
A kötet magyar fordítása a revideált új fordítás (RÚF 2014) adaptálásával készült el, a Magyar Bibliatársulat, az Ifjúságépítők és a Youth for Christ (YFC) Magyarország közreműködésével.[2]
A kötet szerkezete
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak egy videóval indít, amely ismerteti a kötet szerkezetét. Tartalomjegyzék következik, majd három oldalnyi önismereti kérdés és feladat, amely segít a személyes értékek, életút tudatosításában. A következő fejezetek a Biblia keletkezéstörténetét és szerkezetét ismertetik, valamint különböző bibliaolvasási stratégiákat ismertetnek. Mindezt a tájékozódást támogató színes illusztrációkkal, személyes és közvetlen hangnemben.
A Szentírás könyvei előtt egy oldalas bevezető található, amely rövid magyarázat és időtengely segítségével konstruálja meg az adott könyv történelmi kontextusát, valamint egy személyesebb gondolatmenet és kreatív feladatok által indítja el a személyes interpretációk megalkotását, az ige saját életre való vonatkoztatását. Ezeket a folyamatokat segíti a szöveg tördelése is: a széles margók, valamint a lapszéli jegyzetelésre, alkotásra buzdító feladatok, szómagyarázatok, kiemelt igeversek, kérdések, illusztrációk.
Az Ószövetséget és az Újszövetséget összekötő fejezet röviden ismerteti a Malakiás Jézusról szóló jövendölése és Jézus születése közti négyszáz év eseményeit, valamint a zsidó társadalmi csoportok dinamikáit. A következő oldalak feladatai elcsendesedésre, majd elmélkedésre hívnak. Az olvasó érdekes feladatok megoldásával fedezhet fel egyes Jézusról szóló ószövetségi próféciákat, és az azok beteljesüléséről szóló újszövetségi igehelyeket.
Az Interaktív kiadás utolsó fejezete, amely A nagy problémák, és amit a Biblia tanít róluk címet viseli, a következő fiatalokat és fiatal felnőtteket foglalkoztató jelenségeket, kérdéseket járja körül, alfejezetekre lebontva: Aggodalom és szorongás, Bölcs döntések, Bullying és bántalmazás, Család, Evangelizáció, Fájdalom és szenvedés, Háború és terrorizmus, Identitás, Közösségi média, Lelki egészség, Másfajta életmód, Önbántalmazás, Összehasonlítgatás, Pornó, Szegénység, Szex és kapcsolatok, Teremtés és környezet, Vizsgák és iskola. A kötetet Videójegyzék és Copyright-oldal zárja.
Honlap
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak című kiadványhoz tartozó biblia-neked.hu honlap gondolattérképszerűen ismerteti a kötet rövid történetét, tartalmát, összegyűjti a könyvben található videókat, továbbá olyan Extra anyagokat ajánl, amelyek még gazdagabbá teszik az olvasási tapasztalatot. A margókról ismerős Alkoss pontokból, Alkoss formákból, Alkoss vonalakból feladatai nem csak lapszegélynyi, de egy teljes oldalnyi teret adnak az igeolvasáshoz kapcsolt kreatív rajzolásnak, alkotásnak. A nyomtatható vidám Piktogramokkal az olvasó személyes ízlésének megfelelően díszítheti az interaktív Bibliáját. Ugyanakkor ezek a kivágható és kötetbe ragasztható hangulatszavak és emotikonok egy reflexív olvasói attitűdöt ösztönöznek. Az Idővonal segíti a bibliai történetek közti tájékozódást. És vannak Poszterek is! Nem sok, de pont annyi, amennyi saját poszter, vagy más, hitet, személyes Isten-kapcsolatot kifejező alkotás elkészítésére inspirál.
Összegzés
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak kötet magas színvonalú és megfelelő mennyiségű írott és audiovizuális információval, valamint izgalmas és kreatív feladattal keretezi a Szentírás revideált új fordítását (RÚF 2014) ahhoz, hogy a fiatal olvasó biztos lépésekkel induljon el a Szentírás olvasásának az útján. Továbbá, a kötet keretezése indirekt módon, több bibliaolvasási technikára is megtanítja az olvasóját, melyeket a továbbiakban a személyes preferenciáin alapuló szelekció függvényében alkalmazhat tovább és egészíthet ki más forrásokból, kialakítva ez által saját bibliaolvasási stratégiáját.
Források
Győri Anna szerk. Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak. Harmat Kiadó. Kálvin Kiadó. Budapest. 2018.
https://biblia-neked.hu/kezdolap/
https://www.biblesociety.org.uk/landing/youth-bible/
LACKFI JÁNOS #jóéjtpuszi
Valahol 2020-ban Lackfi János posztolta az első #jóéjtpuszi-t.[3] Az ötletet, hogy a Facebook oldalán beszéljen a hitéletéről egy jó barátja, Müller Márk #napifrankó bejegyzései adták. Az író, költő, műfordító, fiú, férj, édesapa, nagyapa, keresztény szerző a romkat.ro-nak adott interjúban így emlékezik vissza erre az időszakra: „Elkezdtem tehát leírni azokat a gondolatokat, amik imádság vagy szentségimádás vagy szentírásolvasás közben jöttek. Persze igyekeztem a magam módján fogalmazni, tovább mondani, értelmezni a magam szája íze szerint… És kiderült, hogy rengetegen érdeklődnek ezek iránt a jegyzetek iránt, hívők sok-sok egyházból, no meg olyanok is, akik távol vannak a vallástól, mégis békét találnak egy-egy ilyen apró olvasmányban.”[4]
Az esti rendszerességgel megjelenő posztok alatt idővel a személyes Isten-élményekről és olvasási tapasztalatokról szóló kommentek és párbeszédek között egyre gyakrabban bukkant fel a szerzőnek címzett kérdés: mikor tarthatják az olvasók kezükben a könyvet?[5]Így hát, olvasói kérésre a #jóéjtpuszi posztok válogatott verseiből két verseskötet is született, a Harmat Kiadó gondozásában, 2021-ben és 2022-ben.
A kötetek poétikai kódjára reflektálva a második #jóéjtpuszi kötet 2022. június 1-jei bemutatóján, a budapesti Párbeszéd Házában a szerző elmondta: „Egyfelől úgy érzem, Isten szíveket nyitogat, szomjúságot ad a jóra. Másfelől az irodalomnak is van egyfajta sodrása a neten, rászoktak az emberek a napi szellemi táplálékra. És talán az is számít, hogy én harcba dobok olyan radikálisabb irodalmi eszközöket is, amelyet a lelkiségi írók nem annyira szoktak használni – szürreális képeket, a mai valóság bulvárelemeit, abszurd humort, szlenget, merész filmes vágásokat, hangeffekteket, élőbeszédszerű lüktetést. Valahogy muszáj érzékeltetni, milyen vulkanikusan, ellenállhatatlanul, őrülten szeret az Isten, nem csak amolyan hittankönyvi egykedvűséggel”[6]
Összességében elmondható, hogy a #jóéjtpuszi versek több nyelvi regisztert megszólaltató polifón hangja sokak számára érthető nyelven közvetíti az örömhírt.
Források
Baranyai Béla, Csatlakoztassátok rá lelketeket a kegyelemre – Bemutatták Lackfi János #Jóéjtpuszi 2 című kötetét, Magyar Kurír, 2022. június 2.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/csatlakoztassatok-ra-lelketeket-kegyelemre-bemutattak-lackfi-janos-joejtpuszi-2-cimu-kotetet
Bodó Márta, Serbán Mária, Szerelmi hullámvasúton Istennel – interjú Lackfi János költővel, romkat.ro, 2019. november 03.
https://romkat.ro/2019/11/03/szerelmi-hullamvasuton-istennel/
LACKFI JÁNOS: #JÓÉJTPUSZI - Színpadi beszélgetés a szerzővel a 92. Ünnepi Könyvhéten, Harmat Kiadó, 2021. szeptember 10,
https://www.youtube.com/watch?v=arf5g2imEnA&t=1689s
Pál Edit Éva, Juj, de művelt nép vagyunk!, uh.ro, 2022. június 17.
https://uh.ro/juj-de-muvelt-nep-vagyunk/
JEGYZETEK
[1] https://www.biblesociety.org.uk/landing/youth-bible/
[2] https://biblia-neked.hu/kezdolap/
[3] Pál Edit Éva, Juj, de művelt nép vagyunk!, uh.ro, 2022. június 17.
https://uh.ro/juj-de-muvelt-nep-vagyunk/
[4] Bodó Márta, Serbán Mária, Szerelmi hullámvasúton Istennel – interjú Lackfi János költővel, romkat.ro, 2019. november 03.
https://romkat.ro/2019/11/03/szerelmi-hullamvasuton-istennel/
[5] LACKFI JÁNOS: #JÓÉJTPUSZI - Színpadi beszélgetés a szerzővel a 92. Ünnepi Könyvhéten, Harmat Kiadó, 2021. szeptember 10,
https://www.youtube.com/watch?v=arf5g2imEnA&t=1689s
[6] Baranyai Béla, Csatlakoztassátok rá lelketeket a kegyelemre – Bemutatták Lackfi János #Jóéjtpuszi 2 című kötetét, Magyar Kurír, 2022. június 2.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/csatlakoztassatok-ra-lelketeket-kegyelemre-bemutattak-lackfi-janos-joejtpuszi-2-cimu-kotetet
Az okoseszközök segítségével talán minden eddiginél könnyebbé és gyorsabbá vált az örömhír megosztásának a lehetősége. Számos szakmai és laikus honlap, blog, egyházi szervezetek és magánszemélyek szociális média profilja hirdeti, hogy „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16)
Házi dolgozatomban a Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak című kiadványt, valamint Lackfi János posztolta #jóéjtpuszi verseit szeretném bemutatni. Két olyan alkotást, projektet, amelynek szerzői a digitális eszközök használatával nem csak azt érték el, hogy az örömhír széles tömegekhez jusson el, hanem azt is, hogy a megszólított emberek között támogató, megtartó kapcsolatok jöjjenek létre. A Biblia neked. Interaktív kiadás már az első feladataiban is arra ösztönzi az olvasót, hogy forduljon bátran a legbelsőbb bizalmi köréhez, családjához, barátaihoz a bizonytalanságaival és a bizonyosságaival. Arra pedig, hogy mindez hogyan néz ki a virtuális tér valóságában Lackfi János #jóéjtpuszi posztjai alatt kialakuló párbeszédekben láttam példát.
BIBLIA NEKED. INTERAKTÍV KIADÁS FIATALOKNAK
Bevezető
Gyerekkorom egyik nagy kedvence a Könyvek könyve című, a jövőben játszódó rajzfilmsorozat, amelynek főszereplői a kor technikai vívmányainak köszönhetően a Szentírás olvasásakor visszautazhattak a bibliai időkbe, találkozhattak azokkal az emberekkel, akikről az ige szól, részeseivé válhattak az ő történetüknek. A bibliai kaland által pedig egy olyan tudással gazdagodtak, amelyet a hazatérés után a hétköznapi helyzetekben is alkalmazni tudtak. Húsz évvel később, az egy kötetbe integrált technikai eszköz által támogatott bibliaolvasás utópiája valósággá vált. A Harmat Kiadó és a Kálvin Kiadó közös gondozásában megjelent Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak című kiadvány számos kreatív megoldással segíti olvasóit a Szentírás megértésében, köztük harminc QR-kód, amelyek az interpretációt és személyes reflexiót támogató videókhoz vezetik az olvasót.
Az Interaktív kiadás rövid története
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak a British Youth for Christ munkatársai által szerkesztett Good News Bible - The Youth Edition magyar fordítása. A szerkesztők, Laura Hancock, Bethan Newman, Dan Lodge és Susie Wilson célja egy olyan kötetkompozíció megkonstruálása volt, amely a fiatalok számára is nyilvánvalóvá teszi, hogy a Biblia a ma embere számára is releváns üzenetet hordoz. Annak érdekében pedig, hogy egy olyan kötetet szerkesszenek, amely megszólítja a fiatalokat, őket is bevonták a Youth Edition megalkotásának kreatív folyamatába. Játékos csoporttevékenységeket szerveztek, ahol a résztvevő fiatalok őszintén beszéltek a bibliaolvasás során tapasztalt nehézségeikről és készségesen osztották meg a szerkesztéssel, keretezéssel kapcsolatos ötleteiket. A közös munka eredménye egy Good News Translation (GNT) alapú, színes kiadás, amely számos kreatív megoldással segíti olvasóit a Szentírás megértésében.[1]
A kötet magyar fordítása a revideált új fordítás (RÚF 2014) adaptálásával készült el, a Magyar Bibliatársulat, az Ifjúságépítők és a Youth for Christ (YFC) Magyarország közreműködésével.[2]
A kötet szerkezete
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak egy videóval indít, amely ismerteti a kötet szerkezetét. Tartalomjegyzék következik, majd három oldalnyi önismereti kérdés és feladat, amely segít a személyes értékek, életút tudatosításában. A következő fejezetek a Biblia keletkezéstörténetét és szerkezetét ismertetik, valamint különböző bibliaolvasási stratégiákat ismertetnek. Mindezt a tájékozódást támogató színes illusztrációkkal, személyes és közvetlen hangnemben.
A Szentírás könyvei előtt egy oldalas bevezető található, amely rövid magyarázat és időtengely segítségével konstruálja meg az adott könyv történelmi kontextusát, valamint egy személyesebb gondolatmenet és kreatív feladatok által indítja el a személyes interpretációk megalkotását, az ige saját életre való vonatkoztatását. Ezeket a folyamatokat segíti a szöveg tördelése is: a széles margók, valamint a lapszéli jegyzetelésre, alkotásra buzdító feladatok, szómagyarázatok, kiemelt igeversek, kérdések, illusztrációk.
Az Ószövetséget és az Újszövetséget összekötő fejezet röviden ismerteti a Malakiás Jézusról szóló jövendölése és Jézus születése közti négyszáz év eseményeit, valamint a zsidó társadalmi csoportok dinamikáit. A következő oldalak feladatai elcsendesedésre, majd elmélkedésre hívnak. Az olvasó érdekes feladatok megoldásával fedezhet fel egyes Jézusról szóló ószövetségi próféciákat, és az azok beteljesüléséről szóló újszövetségi igehelyeket.
Az Interaktív kiadás utolsó fejezete, amely A nagy problémák, és amit a Biblia tanít róluk címet viseli, a következő fiatalokat és fiatal felnőtteket foglalkoztató jelenségeket, kérdéseket járja körül, alfejezetekre lebontva: Aggodalom és szorongás, Bölcs döntések, Bullying és bántalmazás, Család, Evangelizáció, Fájdalom és szenvedés, Háború és terrorizmus, Identitás, Közösségi média, Lelki egészség, Másfajta életmód, Önbántalmazás, Összehasonlítgatás, Pornó, Szegénység, Szex és kapcsolatok, Teremtés és környezet, Vizsgák és iskola. A kötetet Videójegyzék és Copyright-oldal zárja.
Honlap
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak című kiadványhoz tartozó biblia-neked.hu honlap gondolattérképszerűen ismerteti a kötet rövid történetét, tartalmát, összegyűjti a könyvben található videókat, továbbá olyan Extra anyagokat ajánl, amelyek még gazdagabbá teszik az olvasási tapasztalatot. A margókról ismerős Alkoss pontokból, Alkoss formákból, Alkoss vonalakból feladatai nem csak lapszegélynyi, de egy teljes oldalnyi teret adnak az igeolvasáshoz kapcsolt kreatív rajzolásnak, alkotásnak. A nyomtatható vidám Piktogramokkal az olvasó személyes ízlésének megfelelően díszítheti az interaktív Bibliáját. Ugyanakkor ezek a kivágható és kötetbe ragasztható hangulatszavak és emotikonok egy reflexív olvasói attitűdöt ösztönöznek. Az Idővonal segíti a bibliai történetek közti tájékozódást. És vannak Poszterek is! Nem sok, de pont annyi, amennyi saját poszter, vagy más, hitet, személyes Isten-kapcsolatot kifejező alkotás elkészítésére inspirál.
Összegzés
A Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak kötet magas színvonalú és megfelelő mennyiségű írott és audiovizuális információval, valamint izgalmas és kreatív feladattal keretezi a Szentírás revideált új fordítását (RÚF 2014) ahhoz, hogy a fiatal olvasó biztos lépésekkel induljon el a Szentírás olvasásának az útján. Továbbá, a kötet keretezése indirekt módon, több bibliaolvasási technikára is megtanítja az olvasóját, melyeket a továbbiakban a személyes preferenciáin alapuló szelekció függvényében alkalmazhat tovább és egészíthet ki más forrásokból, kialakítva ez által saját bibliaolvasási stratégiáját.
Források
Győri Anna szerk. Biblia neked. Interaktív kiadás fiataloknak. Harmat Kiadó. Kálvin Kiadó. Budapest. 2018.
https://biblia-neked.hu/kezdolap/
https://www.biblesociety.org.uk/landing/youth-bible/
LACKFI JÁNOS #jóéjtpuszi
Valahol 2020-ban Lackfi János posztolta az első #jóéjtpuszi-t.[3] Az ötletet, hogy a Facebook oldalán beszéljen a hitéletéről egy jó barátja, Müller Márk #napifrankó bejegyzései adták. Az író, költő, műfordító, fiú, férj, édesapa, nagyapa, keresztény szerző a romkat.ro-nak adott interjúban így emlékezik vissza erre az időszakra: „Elkezdtem tehát leírni azokat a gondolatokat, amik imádság vagy szentségimádás vagy szentírásolvasás közben jöttek. Persze igyekeztem a magam módján fogalmazni, tovább mondani, értelmezni a magam szája íze szerint… És kiderült, hogy rengetegen érdeklődnek ezek iránt a jegyzetek iránt, hívők sok-sok egyházból, no meg olyanok is, akik távol vannak a vallástól, mégis békét találnak egy-egy ilyen apró olvasmányban.”[4]
Az esti rendszerességgel megjelenő posztok alatt idővel a személyes Isten-élményekről és olvasási tapasztalatokról szóló kommentek és párbeszédek között egyre gyakrabban bukkant fel a szerzőnek címzett kérdés: mikor tarthatják az olvasók kezükben a könyvet?[5]Így hát, olvasói kérésre a #jóéjtpuszi posztok válogatott verseiből két verseskötet is született, a Harmat Kiadó gondozásában, 2021-ben és 2022-ben.
A kötetek poétikai kódjára reflektálva a második #jóéjtpuszi kötet 2022. június 1-jei bemutatóján, a budapesti Párbeszéd Házában a szerző elmondta: „Egyfelől úgy érzem, Isten szíveket nyitogat, szomjúságot ad a jóra. Másfelől az irodalomnak is van egyfajta sodrása a neten, rászoktak az emberek a napi szellemi táplálékra. És talán az is számít, hogy én harcba dobok olyan radikálisabb irodalmi eszközöket is, amelyet a lelkiségi írók nem annyira szoktak használni – szürreális képeket, a mai valóság bulvárelemeit, abszurd humort, szlenget, merész filmes vágásokat, hangeffekteket, élőbeszédszerű lüktetést. Valahogy muszáj érzékeltetni, milyen vulkanikusan, ellenállhatatlanul, őrülten szeret az Isten, nem csak amolyan hittankönyvi egykedvűséggel”[6]
Összességében elmondható, hogy a #jóéjtpuszi versek több nyelvi regisztert megszólaltató polifón hangja sokak számára érthető nyelven közvetíti az örömhírt.
Források
Baranyai Béla, Csatlakoztassátok rá lelketeket a kegyelemre – Bemutatták Lackfi János #Jóéjtpuszi 2 című kötetét, Magyar Kurír, 2022. június 2.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/csatlakoztassatok-ra-lelketeket-kegyelemre-bemutattak-lackfi-janos-joejtpuszi-2-cimu-kotetet
Bodó Márta, Serbán Mária, Szerelmi hullámvasúton Istennel – interjú Lackfi János költővel, romkat.ro, 2019. november 03.
https://romkat.ro/2019/11/03/szerelmi-hullamvasuton-istennel/
LACKFI JÁNOS: #JÓÉJTPUSZI - Színpadi beszélgetés a szerzővel a 92. Ünnepi Könyvhéten, Harmat Kiadó, 2021. szeptember 10,
https://www.youtube.com/watch?v=arf5g2imEnA&t=1689s
Pál Edit Éva, Juj, de művelt nép vagyunk!, uh.ro, 2022. június 17.
https://uh.ro/juj-de-muvelt-nep-vagyunk/
JEGYZETEK
[1] https://www.biblesociety.org.uk/landing/youth-bible/
[2] https://biblia-neked.hu/kezdolap/
[3] Pál Edit Éva, Juj, de művelt nép vagyunk!, uh.ro, 2022. június 17.
https://uh.ro/juj-de-muvelt-nep-vagyunk/
[4] Bodó Márta, Serbán Mária, Szerelmi hullámvasúton Istennel – interjú Lackfi János költővel, romkat.ro, 2019. november 03.
https://romkat.ro/2019/11/03/szerelmi-hullamvasuton-istennel/
[5] LACKFI JÁNOS: #JÓÉJTPUSZI - Színpadi beszélgetés a szerzővel a 92. Ünnepi Könyvhéten, Harmat Kiadó, 2021. szeptember 10,
https://www.youtube.com/watch?v=arf5g2imEnA&t=1689s
[6] Baranyai Béla, Csatlakoztassátok rá lelketeket a kegyelemre – Bemutatták Lackfi János #Jóéjtpuszi 2 című kötetét, Magyar Kurír, 2022. június 2.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/csatlakoztassatok-ra-lelketeket-kegyelemre-bemutattak-lackfi-janos-joejtpuszi-2-cimu-kotetet
Tomsa Johanna
TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLETTSÉG, ONLINE PLATFORMOK ÉS KÖZÖSSÉGI MÉDIA A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY IDŐSZAKÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN
Technológiai fejlettség
„A tudomány a társadalomtudományok vizsgálati tárgyaként jelentős változásokon ment keresztül az 1960-as évek óta: a tekintélyes (és morális) tudósok felfedezéseiből álló átlátható és lehatárolható tevékenységből kusza, döntési mechanizmusok, szerteágazó harcok és egyezkedések színterévé vált.”1 A kuszaság, az átláthatatlanság, a komplexitás mellett egy aspektus mondhatni állandó eleme a tudományról való gondolkodásnak. A tudomány fogalmának asszociációs hálójában a pozitív értékek vannak túlsúlyban, és leginkább úgy határozódik meg a tudomány, a tudományos munkák helye a világban, mint olyan mozgatóerők, amelyek előre lendítik a társadalmat. Kérdés, hogy a tudomány valóban mindig az ember kiteljesedését szolgálja, és mindig előre viszi az emberiséget? Ez a kérdés bármelyik korszakban aktualitásként hangozhat el, akár a jelenlegi mindennapi életünkre nézve is meghatározó kérdésfelvetés lehet, sőt, ha visszatekintünk az elmúlt pár évre, amikor a koronavírus-járvány gyökerestül felforgatta minden rendszer működését, sokkalta erőteljesebbé válik a kérdés relevanciája. Természetesen nem sarkítható a témakör egyetlen kérdésre, itt csupán azt kísérlem meg, hogy a maga árnyaltságában közelítsem meg ezt a komplex témakört. Először azt tekintem át röviden, hogy a mediatizált világ milyen változásokat eredményez, a média és az online platformok térhódítása, amely minden szálon a tudomány és a technológia fejlődéséhez kapcsolódik, hogyan befolyásolja az információszerzés és -közlés, a kapcsolattartás, a kultúra, a művészet, tulajdonképpen az élet számos szegmensét, főként a koronavírus-járvány időszakát tekintve. Azt követően pedig egy konkrét példa mentén mutatok rá az imént felsorolt tényezőkre, azt vizsgálom, hogy miként vonódik be az online szféra a kulturális közeg berkeibe, pontosabban azt vázolom fel, hogy a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, 2019 szeptemberétől, 2021 augusztusáig, hogyan nyilvánult meg az online terekben, milyen kommunikációs stratégiákkal működött.
„A világszerte 2,1 milliárd internethasználó közül, a 15 éves kor fölöttiek 82 százaléka (1,2 milliárd felhasználó) használ közösségi média eszközöket (közösségi hálózathoz csatlakozik, blogot ír vagy olvas, stb.) az Internet World Stats adatai szerint. Ez az arány jelentős elmozdulást jelent a 2008-as, 75 százalékhoz képest (Social Networking Watch 2011). A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook több, mint 800 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és csak 2011-ben 200 millió új taggal bővült (Socialbakers 2012). A legnépszerűbb mikroblog szolgáltatón, a Twitteren 100 millió aktív felhasználó van jelen (akik legalább naponta egy alkalommal bejelentkeznek az oldalra). Ezzel egy időben a YouTube videomegosztó oldalon több, mint 24 órányi videótartalmat töltenek fel minden percben, és 2 milliárd megtekintést számláltak a platformon 2010-ben (Metekohy 2010).”2 Ez a rövid összegzés elegendő ahhoz, hogy érzékelhető legyen a témakör kiterjettsége és az azzal járó komplexitása. Három fogalom mentén – előmenetel, szabadság, korlát – lehetne egy pillantást vetni arra az aktuális helyzetre, amely meghatározza napjainkat. Mediatizált világban élünk, ennek számtalan lenyomatát érzékelhetjünk, a mából visszatekintve pedig reflexíven viszonyulhatunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket a koronavírus-járvány elterjedése okozott, azokhoz a radikális átkeretezésekhez, amelyek által ki kellett mozdulnunk a komfortzónánkból, a jól betaposott útról le kellett térnünk, és kérdés, hogy ha a tudomány jelenleg nem lenne ennyire fejlett, hogy biztosítani tudja, ki-ki a házába kényszerülve is képes legyen elvégezni a munkáját, teendőit, képes legyen tanulni, tanítani, akkor mi segítette volna előmenetelünket? Erről számol be az Európai Bizottság is, a Digitális megoldások a világjárvány idején című cikkében, „különösen a járványügyi korlátozások időszakában a társadalmi és gazdasági tevékenységek túlnyomó része a digitális szférába helyeződött át, és a polgárok és vállalkozások számára elengedhetetlenné vált az internet és a konnektivitás. Ebben a rendkívüli időszakban a széles sávú hálózatoknak és a digitális infrastruktúrának köszönhetően folytathattuk a tanulást és a munkát, és a digitális szférában kapcsolatot tudtunk tartani szeretteinkkel.”3 Az informatika fejlettsége, az internet elérhetősége tette lehetővé, hogy napokon, heteken, hónapokon keresztül sokan végezhessék munkájukat a négy fal között, a diákok tanulhassanak otthonaikból, a tanárok taníthassanak az iskolán, egyetemen kívül, valamint a szülők, nagyszülők láthassák gyermekeiket, unokáikat több kilométer távolságból. Ez a néhány példa elegendő arra, hogy rádöbbenjünk, mekkora előnyt jelentett az elmúlt időszakban a tudomány fejlettsége, fizikai korlátok legyőzése vált lehetővé az informatika tudományának köszönhetően. „Az internetes platformok eddig is feltartóztathatatlannak tűntek, de a koronavírus-járvány, úgy tűnik, még jobban felgyorsította előretörésüket. Egyrészt a jelenlegi helyzet kezelése szinte lehetetlen lenne a platformok használata nélkül, másrészt olyan új alkalmazások is megjelentek, amelyeket kifejezetten a járványhelyzet megoldására fejlesztettek. Eközben azok a platformok, amelyek tényleges fizikai kontaktussal járó tranzakciókat közvetítenek (mint a szálláskiadás és a személyszállítás), ugyanúgy válságba kerültek, mint az iparágak, amelyekben tevékenykednek. A kép tehát elsőre vegyesnek tűnik, de összességében a platformok egészen biztosan az egyik nyertesei lesznek a jelenlegi járványnak, és a járvány a szabályozásukban is maradandó változásokat fog okozni.”4 Azonban a történet megvizsgálása egy másik szemszögből, rávilágít arra, hogy a számos pozitívum mellett, ez az online, virtuális tér, amit a fejlett informatika kialakított, negatív hatásokat is rejt magában. Az online tér, ha segít is abban, hogy teendőinket elvégezzük, a kiteljesedést biztosan nem teremtheti meg, a szabadság kevésbé, sokkal inkább a korlátok jellemzik. Kétségtelen, a tudomány fejlettsége a javunkat szolgálja, de főként a technológiai fejlettség olykor káros hatásainak észrevétele pontosan annyira lényeges, mint előnyeit konstatálni.
Online platformok és közösségi média
„A platformok felemelkedése egyértelműen összefüggésben van egy irányítási (információs, kontroll-) válsággal. […] A 21. század elején az internet megjelenése, majd méretének növekedése újra válságba sodorta az információkezelést és a lassan webre költöző gazdaságot. Erre a válságra új mechanizmus, egy új irányítási módszer született: a platform. Miben nyilvánult meg ez a válság? Elsősorban abban, hogy egyszerűen túl sok adat és információ lett hozzáférhető, túl sok dokumentum, ember, erőforrás lett elérhető mindenki számára az interneten keresztül, túl sok ember kapcsolódott össze, akik túl sok interakcióba léptek egymással, amely interakciókat lehetetlen volt már a régi módszerekkel kontrollálni.”5 Tulajdonképpen a koronavírus-járvány ideje egy újabb irányítási válságot hoz felszínre, így a média és az online platformok térhódítása korábban nem látott mértékben szivárg be, és gyökeresen változtatja meg a kulturális intézmények, a színházak kommunikációját is. A virtuális tér adta lehetőségek új távlatokat nyitnak meg a közönséggel való kommunikációban, és elindítanak egy olyan folyamatot, amelyben a közterületi reklámok, a plakátok kultúrája leáldozóban van. A hagyományos kommunikációs eszközök már kisebb közönséget szólítanak meg, a műsorfüzetekre, színlapokra kevesebb hangsúly tevődik, így válhat a legfontosabb kommunikációs felületté az internet, az online platformok. Ebben a működésben válnak jelentőssé a közösségi oldalak, amelyek általános meghatározásban „a felhasználók közötti kapcsolat létrejöttét és fenntartását segítik elő. Ezen alkalmazásokkal a résztvevők képesek személyes profilokat létrehozni (amelyek akár fényképeket, videókat, hangfájlokat vagy blogokat is tartalmazhatnak, tehát szinte bármilyen típusú információ megtalálható rajtuk), ismerősöket meghívni a részvételre, másik felhasználó profilját böngészni vagy képesek egymásnak üzeneteket is küldeni.”6
A Tamási Áron Színház online jelenléte
A Tamási Áron Színház (következőkben TASZ) online kommunikációja két platformon vizsgálható, az egyik a színház honlapja, a másik pedig egy közösségi oldal, a Facebook. Manapság egy gazdag tartalommal ellátott honlap mellett is fontos kommunikációs tér a Facebook, hiszen egyrészt a színház közönsége nagy részét megtalálja ott, másrészt a tartalmak könnyű továbbadhatósága, a megosztások lehetősége elvezethet egy sikeresebb üzenetátadáshoz, és akár a közönség is bekapcsolódhat a kommunikációba. Tehát egy saját média megteremtésére jelenleg a Facebook mutatkozik alkalmasnak, illetve lényeges lehet az is, ami megfigyelhető a TASZ esetében, hogy a honlapot összekapcsolja a Facebook oldallal, beépítve linkeket. A két platform összevetése megmutatja, hogy az online kommunikáció a Facebookon aktívabb, viszont fontosnak vélem megvizsgálni, hogy milyen tartalmak helyezkednek el a két virtuális tér halmazának metszéspontján, és melyek azok az üzenetek, amelyek egyik, vagy másik oldalra korlátozódnak.
2019 szeptemberében több bejegyzés hirdeti az új évad kezdetét, a TASZ honlapján olvasható hosszabb leírás linkje, az új évadról, megtalálható a Facebookon is, viszont itt a bejegyzés fölött, egy tömör mondatban összefoglalja a közlemény lényegét, egy következő bejegyzés pedig egy plakát, amelyen látható a szeptemberi és októberi repertoár. A honlap viszonylatában az egyik többlet, amelyet a színház alkalmazhat, az a Facebook biztosította lehetőség, hogy létrehozhatják eseményként a soron következő előadást, ami egy alternatívát nyújt az érdeklődések számának követésében. A TASZ él ezzel a lehetőséggel, ezáltal is egy újabb esélyt teremtve arra, hogy virtuális kommunikációba kerüljön a közönséggel. Fontos kiemelni, hogy a terjedelmesebb szövegek, amelyek a honlapon is megjelennek, 2019 – ben a bemutatásra kerülő előadásokról, fesztiválokról, vendégszereplésekről szóló tájékoztatók, a Facebook oldalon csak link formájában találhatóak meg, egy rövid, összefoglalásnak minősülő felvezetéssel társítva. Ebből a szempontból a színház követi azt az elvárást, amely a Facebook felhasználók körében fontos, mégpedig az informatív jelleg, illetve 2019 – ben megfigyelhető az is, hogy szem előtt tartják azt a felismerést, hogy a közösségi médiában nemcsak az információátadás lényeges, hanem az élményről való beszámolás is, pontosabban az előadás atmoszférájának megmutatása. Ennek okán, az egyes előadásokról képeket lehet megtalálni az oldalon, és ez az online kommunikáció hatásos formája lehet, abban az értelemben, hogy a megszólítandó közönség érzelmi érintettségét válthatja ki. Szintén a Facebookon tájékozódhat a közönség az egyes előadásokról írott recenziók, kritikák között, mivel itt osztja meg a színház ezeket az írásokat, és a képekhez hasonlóan ezek is összekapcsolhatják az érdeklődőket a színházzal, hiszen ezeket olvasva támpontokat, vagy új perspektívákat fedezhetnek fel. A fentiekben körvonalazódott, hogy a Facebook világában elengedhetetlenek a vizuális elemek, a fotókon túlmenően a TASZ kiaknázza annak a lehetőségét is, hogy rövid videókkal, a filmek világából ismert előzetesek technikájával élve, felkeltse a közönség érdeklődését az előadások iránt. 2019 szeptemberétől, az év végéig egyetlen ilyen videó található az oldalon, így ennek a fajta kommunikációnak az összehasonlító vizsgálata az elkövetkező évekkel érdekes változást mutathat. A közérdekű közleményekről, a felhívásokról természetesen a honlapon és a Facebook oldalon is tájékoztatást kap a közönség, például a szeptemberben induló évadról bővebben olvashatnak az érdeklődők a TASZ honlapon, viszont a Facebook is közli ennek a leírásnak a linkjét, a következő szöveggel: „A 2019/2020 – as évad előadásaira szeptember 5 – től, csütörtöktől válthatók jegyek a Központi Jegyirodában, valamint a www.biletmaster.ro weboldalon”.
Általánosságban elmondható, 2020 – ban is jelen van az a koncepció, hogy az előadásokat Facebook esemény formájában is hirdetik, valamint az évadban játszandó darabok listáját plakátként közzéteszik. Azonban már 2020 elején megfigyelhető, hogy a vizuális kommunikáció aránya növekedést mutat, egy előadás kapcsán, a színészek, karakterek bőrébe bújva készítenek videókat, megmutatva valamilyen jellegzetességet, pár másodpercben, az adott előadásról, ezáltal pedig felkelthetik a közönség érdeklődését, vagy akár emlékeztetőként is funkcionálhatnak ezek a videók. Továbbá, az egyes előadásokról egyre több olyan videót töltenek fel a Facebook oldalra, amely kedvfokozóként működhet, akárcsak az előadásokról készült fotók. 2020. március 1 – e fordulatként tartható számon, mivel ekkor jelentette be a színház, a honlapon és Facebookon egyaránt, hogy a koronavírus miatt be kell zárniuk, ez a fordulat pedig érzékelhető az online kommunikáció terén is. A kialakult helyzet elsősorban olyan tartalmakat hív elő, amelyekre az eddigiekben nem volt szükség, másodsorban pedig megváltoztatja a kommunikáció milyenségét is. A színház bezárása miatt rendszeres tájékoztatást közölnek, mindkét oldalon, a jegyvisszaváltás lehetőségéről, illetve arról, hogy ez hogyan valósítható meg: „Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy a március folyamán elmaradt előadásokra vásárolt jegyeiket hétköznaponként 11 és 13 óra között tudják visszaváltani a Központi Jegyirodában. Az online kiváltott jegyek árát a Biletmaster jegyértékesítő rendszer automatikusan visszautalja a vásárlók bankszámlájára”. Ebben az időszakban különösképp a Facebook biztosította a folyamatos kommunikációt és kapcsolattartást a közönséggel, mivel az oldal funkciói lehetővé tették, hogy a népszerű előadásaik felvételeit megtekintésre kínálják, válságrepertoár cím alatt. Valóban a Facebook lett az a tér, ahol valamilyen formában eljutott a színház a közönséghez, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a válságrepertoár reklámozása ott valósult meg igazán, a TASZ honlapján csupán egy – egy közlemény található a lejátszandó előadásokról. Érzékelhető egy másfajta elmozdulás is a kommunikációban, mivel a vírushelyzet előtt kevésbé használták ki a kapcsolattartás lehetőségeit a közönséggel, leginkább az egyirányú kommunikáció jellemezte, kevés reakcióval, ettől a ponttól kezdődően viszont megjelenik a reakció, a kommentben felmerülő kérdésekre válaszolnak. Látható tehát, ebben a helyzetben átértékelődik a kommunikáció, fontosabbá válik a közönséggel való kapcsolattartás. A streamháznak nevezett válságrepertoárról folyamatos tájékoztatókat közölnek, illetve június 4 – e egy újabb fordulatot hoz, mivel áttérnek szabadtéri előadások megszervezésére, a Székely Nemzeti Múzeum kertjében, és erről is folyamatos tájékoztatást nyújtanak: „20:30 – kor kezdődik a Sütemények Királynője! A nézőinket 20:00 – kor már elkezdjük beengedni a nézőtérre”. A közönség számára ezek új szituációk, így figyelnek arra, hogy ne hagyják kételyek között őket, sőt a köszönetnyilvánításra is hangsúlyt fektetnek, vagy akár egy bejegyzést arról is közzétesznek, hogy az előadáson résztvevők öltözzenek fel, az időjárásra való tekintettel. A közönséggel való online kapcsolattartás intenzívebbé válása abban is megmutatkozik, hogy március 27 – én, a Színház világnapján számos videót tesznek közzé, amelyben a színészek olyan szövegrészleteket osztanak meg, amelyeket fontosnak tartanak a kialakult helyzetben, ennek elérhetősége pedig a Facebookra korlátozódik. Ehhez hasonlóan, április 11 – én, a magyar költészet napján, a színészek videókban szavalnak, tehát érzékelhető a közönséggel való folyamatos kapcsolattartás igénye.
2021 – ben a Műsor című műsor teret biztosított egy nyíltabb kommunikációnak, olyan szempontból, hogy a közönség kérdéseket tehetett fel a színészeknek, és ezek a Műsorban megválaszolásra kerültek. Egyértelmű, hogy a Műsor létrehozásának ötletét és talk show
jellegét a vírus okozta helyzet, a beszűkített lehetőségek váltották ki, ami viszont érdekes ezen a ponton, hogy megjelenik egy célirányos kommunikáció, megneveznek olyan nézőket, akiket kifejezetten érdekelhet a Műsor. A változás abban is észlelhető, hogy tájékoztatják a közönséget időközönként arról, hogy milyen munkálatok folynak a háttérben, akkor, amikor éppen nem valósulhat meg a színész és a néző találkozása az offline térben. A vírushelyzet kiváltotta bizonytalanságban a közlemények aránya növekedik, értesítik a nézőket, hogy az egyes előadások hogyan fognak zajlani, valamint ha online térben lesznek, akkor a csatlakozáshoz szükséges információkat is pontosan közlik, és emlékeztető jellegű bejegyzéseket is közzétesznek: „Ma este 19 órai kezdettel ONLINE az Eventimen! Jegyek:”. A fentiekben elmondottak alapján érzékelhető, hogy a vírushelyzet alatt kiemelkedően fontossá válik a folyamatos reflektálás a nézőre.
A TASZ online kommunikációjáról elmondható, hogy a Facebook felületét aktívabban használja a közönséggel való kapcsolattartásban, annak ellenére, hogy számos átfedés van a színház honlapjával, a Facebook az, ahol egy nyíltabb kommunikáció zajlik. Látható az is, hogy a rövidebb tartalmaknak a Facebook oldal ad teret, például ott közlik leginkább a jegyárusítással kapcsolatos információkat, továbbá az előadásokról szóló cikkeket, kritikákat, recenziókat is itt olvashatják az érdeklődők. Lényeges kiemelni, hogy a TASZ honlap háromnyelvű, a közlemények elérhetőek magyar, román és angol nyelven, a Facebook oldalon is jelennek meg román nyelvű bejegyzések, noha arányában tekintve kevesebb. Fontos belátni, az online kommunikációnak folyamatos munka révén lehet eredménye, mivel egy folyamatról van szó, melyben mindig át és újra kell gondolni a lehetséges interakciók skáláját.
Konklúzió
„A közösségi média jobban fókuszál a párbeszédekre, interaktívabb és gyorsabb, mint a klasszikus médiafelületek”7, ez az aspektus kirajzolódott a Tamási Áron Színház online jelenlétének vizsgálatából is, illetve a tudományról, a technológiai fejlettségről való árnyalt gondolkodás szükségessége is előtérbe került. A bevezetőben megjelölt kérdéssel kapcsolatban nem lehet egy határozott következtetésre jutni, hiszen a téma vizsgálata az adott perspektívából láthatóvá teszi, hogy a tudomány, az információs technológia fejlettsége számos előnnyel szolgál, ugyanakkor adott esetben ennek hátulütői is lehetnek. Mindig lesznek érvek és ellenérvek, mindenkinél más-más kerül előtérbe, aminek függvényében kategorizál, kritizál, vagy dicsér, ezért álláspontom szerint a fontosabb az, hogy árnyalt, több aspektusból figyelő tekintete legyen az embernek. Tudomány nélkül egyértelműen nem fejlődne a társadalom, így azokat a negatív hatásokat, amelyek olykor felléphetnek, az egyénnek kell megpróbálnia kiküszöbölnie, és meg kell találni azt az egyensúlyt, amelyben az ember és a józan értelem nem szakad el egymástól, még akkor sem, ha politikai, vagy bármilyen más befolyás alá kerül a tudomány világa.
BIBLIOGRÁFIA
Digitális megoldások a világjárvány idején.
[online] https://commission.europa.eu/strategy- and-policy/coronavirus-response/digital-solutions-during-pandemic_hu
MARKOS-KUJBUS Éva – GÁTI Mirkó: A közösségi média mint online stratégiai eszköz. Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 18. Országos Konferencia, Miskolc, 2012.
[online]
https://www.researchgate.net/publication/270959181_A_kozossegi_media_mint_online_strat egiai_eszkoz
SZABARI Vera: Bourdieu és „a tudomány”. Replika Társdadalomtudományi folyóirat, 67. sz., 2009, 79−97.
ZŐDI Zsolt: A platform mint elméleti konstrukció és mint narratív keret – A platformfogalom kialakulásának történetei. In: Az internetes platformok kora (szerk. TÖRÖK Bernát – ZŐDI Zsolt). Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022.
ZŐDI Zsolt: A koronavírus és az internetes platformok.
[online] https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2020/04/13/a-koronavirus-es-az-internetes- platformok/
JEGYZETEK
1 SZABARI Vera: Bourdieu és „a tudomány”. Replika Társdadalomtudományi folyóirat, 67. sz., 2009, 79.
2 MARKOS-KUJBUS Éva – GÁTI Mirkó: A közösségi média mint online stratégiai eszköz. Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 18. Országos Konferencia, Miskolc, 2012. [online] https://www.researchgate.net/publication/270959181_A_kozossegi_media_mint_online_strategiai_eszkoz
3 Digitális megoldások a világjárvány idején. [online] https://commission.europa.eu/strategy-and- policy/coronavirus-response/digital-solutions-during-pandemic_hu
4 ZŐDI Zsolt: A koronavírus és az internetes platformok. [online] https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2020/04/13/a-koronavirus-es-az-internetes-platformok/
5 ZŐDI Zsolt: A platform mint elméleti konstrukció és mint narratív keret – A platformfogalom kialakulásának történetei. In: Az internetes platformok kora (szerk. TÖRÖK Bernát – ZŐDI Zsolt). Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 18.
6 Uo.
7 Uo.
„A tudomány a társadalomtudományok vizsgálati tárgyaként jelentős változásokon ment keresztül az 1960-as évek óta: a tekintélyes (és morális) tudósok felfedezéseiből álló átlátható és lehatárolható tevékenységből kusza, döntési mechanizmusok, szerteágazó harcok és egyezkedések színterévé vált.”1 A kuszaság, az átláthatatlanság, a komplexitás mellett egy aspektus mondhatni állandó eleme a tudományról való gondolkodásnak. A tudomány fogalmának asszociációs hálójában a pozitív értékek vannak túlsúlyban, és leginkább úgy határozódik meg a tudomány, a tudományos munkák helye a világban, mint olyan mozgatóerők, amelyek előre lendítik a társadalmat. Kérdés, hogy a tudomány valóban mindig az ember kiteljesedését szolgálja, és mindig előre viszi az emberiséget? Ez a kérdés bármelyik korszakban aktualitásként hangozhat el, akár a jelenlegi mindennapi életünkre nézve is meghatározó kérdésfelvetés lehet, sőt, ha visszatekintünk az elmúlt pár évre, amikor a koronavírus-járvány gyökerestül felforgatta minden rendszer működését, sokkalta erőteljesebbé válik a kérdés relevanciája. Természetesen nem sarkítható a témakör egyetlen kérdésre, itt csupán azt kísérlem meg, hogy a maga árnyaltságában közelítsem meg ezt a komplex témakört. Először azt tekintem át röviden, hogy a mediatizált világ milyen változásokat eredményez, a média és az online platformok térhódítása, amely minden szálon a tudomány és a technológia fejlődéséhez kapcsolódik, hogyan befolyásolja az információszerzés és -közlés, a kapcsolattartás, a kultúra, a művészet, tulajdonképpen az élet számos szegmensét, főként a koronavírus-járvány időszakát tekintve. Azt követően pedig egy konkrét példa mentén mutatok rá az imént felsorolt tényezőkre, azt vizsgálom, hogy miként vonódik be az online szféra a kulturális közeg berkeibe, pontosabban azt vázolom fel, hogy a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, 2019 szeptemberétől, 2021 augusztusáig, hogyan nyilvánult meg az online terekben, milyen kommunikációs stratégiákkal működött.
„A világszerte 2,1 milliárd internethasználó közül, a 15 éves kor fölöttiek 82 százaléka (1,2 milliárd felhasználó) használ közösségi média eszközöket (közösségi hálózathoz csatlakozik, blogot ír vagy olvas, stb.) az Internet World Stats adatai szerint. Ez az arány jelentős elmozdulást jelent a 2008-as, 75 százalékhoz képest (Social Networking Watch 2011). A világ legnagyobb közösségi hálózata, a Facebook több, mint 800 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és csak 2011-ben 200 millió új taggal bővült (Socialbakers 2012). A legnépszerűbb mikroblog szolgáltatón, a Twitteren 100 millió aktív felhasználó van jelen (akik legalább naponta egy alkalommal bejelentkeznek az oldalra). Ezzel egy időben a YouTube videomegosztó oldalon több, mint 24 órányi videótartalmat töltenek fel minden percben, és 2 milliárd megtekintést számláltak a platformon 2010-ben (Metekohy 2010).”2 Ez a rövid összegzés elegendő ahhoz, hogy érzékelhető legyen a témakör kiterjettsége és az azzal járó komplexitása. Három fogalom mentén – előmenetel, szabadság, korlát – lehetne egy pillantást vetni arra az aktuális helyzetre, amely meghatározza napjainkat. Mediatizált világban élünk, ennek számtalan lenyomatát érzékelhetjünk, a mából visszatekintve pedig reflexíven viszonyulhatunk azokhoz a változásokhoz, amelyeket a koronavírus-járvány elterjedése okozott, azokhoz a radikális átkeretezésekhez, amelyek által ki kellett mozdulnunk a komfortzónánkból, a jól betaposott útról le kellett térnünk, és kérdés, hogy ha a tudomány jelenleg nem lenne ennyire fejlett, hogy biztosítani tudja, ki-ki a házába kényszerülve is képes legyen elvégezni a munkáját, teendőit, képes legyen tanulni, tanítani, akkor mi segítette volna előmenetelünket? Erről számol be az Európai Bizottság is, a Digitális megoldások a világjárvány idején című cikkében, „különösen a járványügyi korlátozások időszakában a társadalmi és gazdasági tevékenységek túlnyomó része a digitális szférába helyeződött át, és a polgárok és vállalkozások számára elengedhetetlenné vált az internet és a konnektivitás. Ebben a rendkívüli időszakban a széles sávú hálózatoknak és a digitális infrastruktúrának köszönhetően folytathattuk a tanulást és a munkát, és a digitális szférában kapcsolatot tudtunk tartani szeretteinkkel.”3 Az informatika fejlettsége, az internet elérhetősége tette lehetővé, hogy napokon, heteken, hónapokon keresztül sokan végezhessék munkájukat a négy fal között, a diákok tanulhassanak otthonaikból, a tanárok taníthassanak az iskolán, egyetemen kívül, valamint a szülők, nagyszülők láthassák gyermekeiket, unokáikat több kilométer távolságból. Ez a néhány példa elegendő arra, hogy rádöbbenjünk, mekkora előnyt jelentett az elmúlt időszakban a tudomány fejlettsége, fizikai korlátok legyőzése vált lehetővé az informatika tudományának köszönhetően. „Az internetes platformok eddig is feltartóztathatatlannak tűntek, de a koronavírus-járvány, úgy tűnik, még jobban felgyorsította előretörésüket. Egyrészt a jelenlegi helyzet kezelése szinte lehetetlen lenne a platformok használata nélkül, másrészt olyan új alkalmazások is megjelentek, amelyeket kifejezetten a járványhelyzet megoldására fejlesztettek. Eközben azok a platformok, amelyek tényleges fizikai kontaktussal járó tranzakciókat közvetítenek (mint a szálláskiadás és a személyszállítás), ugyanúgy válságba kerültek, mint az iparágak, amelyekben tevékenykednek. A kép tehát elsőre vegyesnek tűnik, de összességében a platformok egészen biztosan az egyik nyertesei lesznek a jelenlegi járványnak, és a járvány a szabályozásukban is maradandó változásokat fog okozni.”4 Azonban a történet megvizsgálása egy másik szemszögből, rávilágít arra, hogy a számos pozitívum mellett, ez az online, virtuális tér, amit a fejlett informatika kialakított, negatív hatásokat is rejt magában. Az online tér, ha segít is abban, hogy teendőinket elvégezzük, a kiteljesedést biztosan nem teremtheti meg, a szabadság kevésbé, sokkal inkább a korlátok jellemzik. Kétségtelen, a tudomány fejlettsége a javunkat szolgálja, de főként a technológiai fejlettség olykor káros hatásainak észrevétele pontosan annyira lényeges, mint előnyeit konstatálni.
Online platformok és közösségi média
„A platformok felemelkedése egyértelműen összefüggésben van egy irányítási (információs, kontroll-) válsággal. […] A 21. század elején az internet megjelenése, majd méretének növekedése újra válságba sodorta az információkezelést és a lassan webre költöző gazdaságot. Erre a válságra új mechanizmus, egy új irányítási módszer született: a platform. Miben nyilvánult meg ez a válság? Elsősorban abban, hogy egyszerűen túl sok adat és információ lett hozzáférhető, túl sok dokumentum, ember, erőforrás lett elérhető mindenki számára az interneten keresztül, túl sok ember kapcsolódott össze, akik túl sok interakcióba léptek egymással, amely interakciókat lehetetlen volt már a régi módszerekkel kontrollálni.”5 Tulajdonképpen a koronavírus-járvány ideje egy újabb irányítási válságot hoz felszínre, így a média és az online platformok térhódítása korábban nem látott mértékben szivárg be, és gyökeresen változtatja meg a kulturális intézmények, a színházak kommunikációját is. A virtuális tér adta lehetőségek új távlatokat nyitnak meg a közönséggel való kommunikációban, és elindítanak egy olyan folyamatot, amelyben a közterületi reklámok, a plakátok kultúrája leáldozóban van. A hagyományos kommunikációs eszközök már kisebb közönséget szólítanak meg, a műsorfüzetekre, színlapokra kevesebb hangsúly tevődik, így válhat a legfontosabb kommunikációs felületté az internet, az online platformok. Ebben a működésben válnak jelentőssé a közösségi oldalak, amelyek általános meghatározásban „a felhasználók közötti kapcsolat létrejöttét és fenntartását segítik elő. Ezen alkalmazásokkal a résztvevők képesek személyes profilokat létrehozni (amelyek akár fényképeket, videókat, hangfájlokat vagy blogokat is tartalmazhatnak, tehát szinte bármilyen típusú információ megtalálható rajtuk), ismerősöket meghívni a részvételre, másik felhasználó profilját böngészni vagy képesek egymásnak üzeneteket is küldeni.”6
A Tamási Áron Színház online jelenléte
A Tamási Áron Színház (következőkben TASZ) online kommunikációja két platformon vizsgálható, az egyik a színház honlapja, a másik pedig egy közösségi oldal, a Facebook. Manapság egy gazdag tartalommal ellátott honlap mellett is fontos kommunikációs tér a Facebook, hiszen egyrészt a színház közönsége nagy részét megtalálja ott, másrészt a tartalmak könnyű továbbadhatósága, a megosztások lehetősége elvezethet egy sikeresebb üzenetátadáshoz, és akár a közönség is bekapcsolódhat a kommunikációba. Tehát egy saját média megteremtésére jelenleg a Facebook mutatkozik alkalmasnak, illetve lényeges lehet az is, ami megfigyelhető a TASZ esetében, hogy a honlapot összekapcsolja a Facebook oldallal, beépítve linkeket. A két platform összevetése megmutatja, hogy az online kommunikáció a Facebookon aktívabb, viszont fontosnak vélem megvizsgálni, hogy milyen tartalmak helyezkednek el a két virtuális tér halmazának metszéspontján, és melyek azok az üzenetek, amelyek egyik, vagy másik oldalra korlátozódnak.
2019 szeptemberében több bejegyzés hirdeti az új évad kezdetét, a TASZ honlapján olvasható hosszabb leírás linkje, az új évadról, megtalálható a Facebookon is, viszont itt a bejegyzés fölött, egy tömör mondatban összefoglalja a közlemény lényegét, egy következő bejegyzés pedig egy plakát, amelyen látható a szeptemberi és októberi repertoár. A honlap viszonylatában az egyik többlet, amelyet a színház alkalmazhat, az a Facebook biztosította lehetőség, hogy létrehozhatják eseményként a soron következő előadást, ami egy alternatívát nyújt az érdeklődések számának követésében. A TASZ él ezzel a lehetőséggel, ezáltal is egy újabb esélyt teremtve arra, hogy virtuális kommunikációba kerüljön a közönséggel. Fontos kiemelni, hogy a terjedelmesebb szövegek, amelyek a honlapon is megjelennek, 2019 – ben a bemutatásra kerülő előadásokról, fesztiválokról, vendégszereplésekről szóló tájékoztatók, a Facebook oldalon csak link formájában találhatóak meg, egy rövid, összefoglalásnak minősülő felvezetéssel társítva. Ebből a szempontból a színház követi azt az elvárást, amely a Facebook felhasználók körében fontos, mégpedig az informatív jelleg, illetve 2019 – ben megfigyelhető az is, hogy szem előtt tartják azt a felismerést, hogy a közösségi médiában nemcsak az információátadás lényeges, hanem az élményről való beszámolás is, pontosabban az előadás atmoszférájának megmutatása. Ennek okán, az egyes előadásokról képeket lehet megtalálni az oldalon, és ez az online kommunikáció hatásos formája lehet, abban az értelemben, hogy a megszólítandó közönség érzelmi érintettségét válthatja ki. Szintén a Facebookon tájékozódhat a közönség az egyes előadásokról írott recenziók, kritikák között, mivel itt osztja meg a színház ezeket az írásokat, és a képekhez hasonlóan ezek is összekapcsolhatják az érdeklődőket a színházzal, hiszen ezeket olvasva támpontokat, vagy új perspektívákat fedezhetnek fel. A fentiekben körvonalazódott, hogy a Facebook világában elengedhetetlenek a vizuális elemek, a fotókon túlmenően a TASZ kiaknázza annak a lehetőségét is, hogy rövid videókkal, a filmek világából ismert előzetesek technikájával élve, felkeltse a közönség érdeklődését az előadások iránt. 2019 szeptemberétől, az év végéig egyetlen ilyen videó található az oldalon, így ennek a fajta kommunikációnak az összehasonlító vizsgálata az elkövetkező évekkel érdekes változást mutathat. A közérdekű közleményekről, a felhívásokról természetesen a honlapon és a Facebook oldalon is tájékoztatást kap a közönség, például a szeptemberben induló évadról bővebben olvashatnak az érdeklődők a TASZ honlapon, viszont a Facebook is közli ennek a leírásnak a linkjét, a következő szöveggel: „A 2019/2020 – as évad előadásaira szeptember 5 – től, csütörtöktől válthatók jegyek a Központi Jegyirodában, valamint a www.biletmaster.ro weboldalon”.
Általánosságban elmondható, 2020 – ban is jelen van az a koncepció, hogy az előadásokat Facebook esemény formájában is hirdetik, valamint az évadban játszandó darabok listáját plakátként közzéteszik. Azonban már 2020 elején megfigyelhető, hogy a vizuális kommunikáció aránya növekedést mutat, egy előadás kapcsán, a színészek, karakterek bőrébe bújva készítenek videókat, megmutatva valamilyen jellegzetességet, pár másodpercben, az adott előadásról, ezáltal pedig felkelthetik a közönség érdeklődését, vagy akár emlékeztetőként is funkcionálhatnak ezek a videók. Továbbá, az egyes előadásokról egyre több olyan videót töltenek fel a Facebook oldalra, amely kedvfokozóként működhet, akárcsak az előadásokról készült fotók. 2020. március 1 – e fordulatként tartható számon, mivel ekkor jelentette be a színház, a honlapon és Facebookon egyaránt, hogy a koronavírus miatt be kell zárniuk, ez a fordulat pedig érzékelhető az online kommunikáció terén is. A kialakult helyzet elsősorban olyan tartalmakat hív elő, amelyekre az eddigiekben nem volt szükség, másodsorban pedig megváltoztatja a kommunikáció milyenségét is. A színház bezárása miatt rendszeres tájékoztatást közölnek, mindkét oldalon, a jegyvisszaváltás lehetőségéről, illetve arról, hogy ez hogyan valósítható meg: „Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy a március folyamán elmaradt előadásokra vásárolt jegyeiket hétköznaponként 11 és 13 óra között tudják visszaváltani a Központi Jegyirodában. Az online kiváltott jegyek árát a Biletmaster jegyértékesítő rendszer automatikusan visszautalja a vásárlók bankszámlájára”. Ebben az időszakban különösképp a Facebook biztosította a folyamatos kommunikációt és kapcsolattartást a közönséggel, mivel az oldal funkciói lehetővé tették, hogy a népszerű előadásaik felvételeit megtekintésre kínálják, válságrepertoár cím alatt. Valóban a Facebook lett az a tér, ahol valamilyen formában eljutott a színház a közönséghez, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a válságrepertoár reklámozása ott valósult meg igazán, a TASZ honlapján csupán egy – egy közlemény található a lejátszandó előadásokról. Érzékelhető egy másfajta elmozdulás is a kommunikációban, mivel a vírushelyzet előtt kevésbé használták ki a kapcsolattartás lehetőségeit a közönséggel, leginkább az egyirányú kommunikáció jellemezte, kevés reakcióval, ettől a ponttól kezdődően viszont megjelenik a reakció, a kommentben felmerülő kérdésekre válaszolnak. Látható tehát, ebben a helyzetben átértékelődik a kommunikáció, fontosabbá válik a közönséggel való kapcsolattartás. A streamháznak nevezett válságrepertoárról folyamatos tájékoztatókat közölnek, illetve június 4 – e egy újabb fordulatot hoz, mivel áttérnek szabadtéri előadások megszervezésére, a Székely Nemzeti Múzeum kertjében, és erről is folyamatos tájékoztatást nyújtanak: „20:30 – kor kezdődik a Sütemények Királynője! A nézőinket 20:00 – kor már elkezdjük beengedni a nézőtérre”. A közönség számára ezek új szituációk, így figyelnek arra, hogy ne hagyják kételyek között őket, sőt a köszönetnyilvánításra is hangsúlyt fektetnek, vagy akár egy bejegyzést arról is közzétesznek, hogy az előadáson résztvevők öltözzenek fel, az időjárásra való tekintettel. A közönséggel való online kapcsolattartás intenzívebbé válása abban is megmutatkozik, hogy március 27 – én, a Színház világnapján számos videót tesznek közzé, amelyben a színészek olyan szövegrészleteket osztanak meg, amelyeket fontosnak tartanak a kialakult helyzetben, ennek elérhetősége pedig a Facebookra korlátozódik. Ehhez hasonlóan, április 11 – én, a magyar költészet napján, a színészek videókban szavalnak, tehát érzékelhető a közönséggel való folyamatos kapcsolattartás igénye.
2021 – ben a Műsor című műsor teret biztosított egy nyíltabb kommunikációnak, olyan szempontból, hogy a közönség kérdéseket tehetett fel a színészeknek, és ezek a Műsorban megválaszolásra kerültek. Egyértelmű, hogy a Műsor létrehozásának ötletét és talk show
jellegét a vírus okozta helyzet, a beszűkített lehetőségek váltották ki, ami viszont érdekes ezen a ponton, hogy megjelenik egy célirányos kommunikáció, megneveznek olyan nézőket, akiket kifejezetten érdekelhet a Műsor. A változás abban is észlelhető, hogy tájékoztatják a közönséget időközönként arról, hogy milyen munkálatok folynak a háttérben, akkor, amikor éppen nem valósulhat meg a színész és a néző találkozása az offline térben. A vírushelyzet kiváltotta bizonytalanságban a közlemények aránya növekedik, értesítik a nézőket, hogy az egyes előadások hogyan fognak zajlani, valamint ha online térben lesznek, akkor a csatlakozáshoz szükséges információkat is pontosan közlik, és emlékeztető jellegű bejegyzéseket is közzétesznek: „Ma este 19 órai kezdettel ONLINE az Eventimen! Jegyek:”. A fentiekben elmondottak alapján érzékelhető, hogy a vírushelyzet alatt kiemelkedően fontossá válik a folyamatos reflektálás a nézőre.
A TASZ online kommunikációjáról elmondható, hogy a Facebook felületét aktívabban használja a közönséggel való kapcsolattartásban, annak ellenére, hogy számos átfedés van a színház honlapjával, a Facebook az, ahol egy nyíltabb kommunikáció zajlik. Látható az is, hogy a rövidebb tartalmaknak a Facebook oldal ad teret, például ott közlik leginkább a jegyárusítással kapcsolatos információkat, továbbá az előadásokról szóló cikkeket, kritikákat, recenziókat is itt olvashatják az érdeklődők. Lényeges kiemelni, hogy a TASZ honlap háromnyelvű, a közlemények elérhetőek magyar, román és angol nyelven, a Facebook oldalon is jelennek meg román nyelvű bejegyzések, noha arányában tekintve kevesebb. Fontos belátni, az online kommunikációnak folyamatos munka révén lehet eredménye, mivel egy folyamatról van szó, melyben mindig át és újra kell gondolni a lehetséges interakciók skáláját.
Konklúzió
„A közösségi média jobban fókuszál a párbeszédekre, interaktívabb és gyorsabb, mint a klasszikus médiafelületek”7, ez az aspektus kirajzolódott a Tamási Áron Színház online jelenlétének vizsgálatából is, illetve a tudományról, a technológiai fejlettségről való árnyalt gondolkodás szükségessége is előtérbe került. A bevezetőben megjelölt kérdéssel kapcsolatban nem lehet egy határozott következtetésre jutni, hiszen a téma vizsgálata az adott perspektívából láthatóvá teszi, hogy a tudomány, az információs technológia fejlettsége számos előnnyel szolgál, ugyanakkor adott esetben ennek hátulütői is lehetnek. Mindig lesznek érvek és ellenérvek, mindenkinél más-más kerül előtérbe, aminek függvényében kategorizál, kritizál, vagy dicsér, ezért álláspontom szerint a fontosabb az, hogy árnyalt, több aspektusból figyelő tekintete legyen az embernek. Tudomány nélkül egyértelműen nem fejlődne a társadalom, így azokat a negatív hatásokat, amelyek olykor felléphetnek, az egyénnek kell megpróbálnia kiküszöbölnie, és meg kell találni azt az egyensúlyt, amelyben az ember és a józan értelem nem szakad el egymástól, még akkor sem, ha politikai, vagy bármilyen más befolyás alá kerül a tudomány világa.
BIBLIOGRÁFIA
Digitális megoldások a világjárvány idején.
[online] https://commission.europa.eu/strategy- and-policy/coronavirus-response/digital-solutions-during-pandemic_hu
MARKOS-KUJBUS Éva – GÁTI Mirkó: A közösségi média mint online stratégiai eszköz. Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 18. Országos Konferencia, Miskolc, 2012.
[online]
https://www.researchgate.net/publication/270959181_A_kozossegi_media_mint_online_strat egiai_eszkoz
SZABARI Vera: Bourdieu és „a tudomány”. Replika Társdadalomtudományi folyóirat, 67. sz., 2009, 79−97.
ZŐDI Zsolt: A platform mint elméleti konstrukció és mint narratív keret – A platformfogalom kialakulásának történetei. In: Az internetes platformok kora (szerk. TÖRÖK Bernát – ZŐDI Zsolt). Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022.
ZŐDI Zsolt: A koronavírus és az internetes platformok.
[online] https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2020/04/13/a-koronavirus-es-az-internetes- platformok/
JEGYZETEK
1 SZABARI Vera: Bourdieu és „a tudomány”. Replika Társdadalomtudományi folyóirat, 67. sz., 2009, 79.
2 MARKOS-KUJBUS Éva – GÁTI Mirkó: A közösségi média mint online stratégiai eszköz. Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 18. Országos Konferencia, Miskolc, 2012. [online] https://www.researchgate.net/publication/270959181_A_kozossegi_media_mint_online_strategiai_eszkoz
3 Digitális megoldások a világjárvány idején. [online] https://commission.europa.eu/strategy-and- policy/coronavirus-response/digital-solutions-during-pandemic_hu
4 ZŐDI Zsolt: A koronavírus és az internetes platformok. [online] https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2020/04/13/a-koronavirus-es-az-internetes-platformok/
5 ZŐDI Zsolt: A platform mint elméleti konstrukció és mint narratív keret – A platformfogalom kialakulásának történetei. In: Az internetes platformok kora (szerk. TÖRÖK Bernát – ZŐDI Zsolt). Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 18.
6 Uo.
7 Uo.
Varga Eszter
HA GARCÍA MÁRQUEZ LEGSZEBB VÍZIHULLÁJA SÍRNI TUDNA, A CHATGPT KORÁBAN MEGTENNÉ.
EGY MÉDIAORGÁNUM TÉVES IRODALMI ELEMZÉSÉNEK MARGÓJÁRA
A harmadik évezred elején aktuálissá válik a hitelesség kérdése – talán idegtépőbben, mint máskor. Abban az időben, amikor a Chatgpt pillanatok alatt ír verseket, elemez irodalmi klasszikusokat, fejt ki véleményeket, sőt az AI legújabb programjaival kapcsolatba lépve generál festményeket, ír zeneműveket – újra kell értelmeznünk a mű, a művész és a műelemző kritikus fogalmát, hatáskörét és hitelességét. Az alkotás, akárcsak a kritikai értelmezés mesterséges intelligencia általi megteremtése zavarbaejtő, továbbá esztétikai, etikai és jogi kérdéseket vet fel éppúgy az alkotó, mint a műkedvelő fogyasztó részéről. Napjainkban, a harmadik évezred elején olyan műfajok vannak kibontakozóban, amelyekről eddig nem is álmodtunk – ezek nem más, mint a mesterséges intelligencia által generált – nyomokban emberi mintázatokat tartalmazó és utánzó – művek és kritiká(i)k.
Jelen dolgozatban azzal igyekszem foglalkozni, amely fiatal, pályakezdő bölcsészként és magyartanárként leginkább aggaszt a harmadik évezred elején megjelenő szövegek kapcsán: a szakmaiatlanság és hiteltelenség, valamint az AI használatának olyan következményei, amelyek az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás végét jelenthetik. Dolgozatomban azt igyekszem bizonyítani, hogy a ChatGPT használata az érettségi előtt álló diákok körében – de általánosan véve: minden diák életében – veszélyt jelent a kritikus gondolkodásra, irodalomértésre és a kreatív írásra. Számtalanszor hallom manapság magyarórákat elhagyó, épp szünetben pihenő diákok szájából a következőket: „ezt könnyedén megírja helyettünk a gpt”, „túl sok idő ezzel foglalkozni, kérdezd meg inkább a ChatGPT-t”. Legyen az verselemzés, vagy kreatív írással kapcsolatos házi feladat, az első egyre inkább jellemző reakciója a diákoknak ez. Az internetes médiaorgánumok azonban, akárcsak a diákok körében hőn ámított ChatGPT, félrevezetőek – ha nem kezeljük őket kritikusan, könnyedén átverhetik az irodalom berkeiben még kezdő, naiv tájékozódót. Dolgozatomban a kritika, az esszé és az értekezés, műfajának határmezsgyéjén született új műfajt vizsgálom: azt a műfajt, amely egy irodalmi mű elemzését a mesterséges intelligencia révén különböző médiaorgánumokból „tákolja” vagy ollózza össze, amelynek általában semmi köze a valósághoz (az adott műhöz). Ez a műfaj tehát az értekezés új műfajaként hódít teret magának az interneten a harmadik évezred elején, miközben az irodalomolvasást, irodalomértést, olvasói élményt és egyéni interpretációt fenyegető jelenségként lép fel.
Egy bölcsész böngészési nehézségei
Az igazat megvallva, nem olyan egyszerű olyan médiaorgánumot találni, amiről egyértelműen kimondható, hogy tévesen elemez irodalmi műveket, irodalomtörténeti vagy – elméleti tényezőket. Ezt részben a keresgélés során annak tudtam be, hogy lényegében az irodalmi értelmezések egy olyan spektrumon mozognak, amelynek az egyik felén a teljesen szubjektív értelmezések állnak – amelyek számára főként a személyes könyvblogok adnak mediális helyet – a spektrum másik végén pedig az érettségire felkészítő rövid videók, összegzők és értelmezések állnak. A kutatásból eleve kizártam azokat a nyelvészeti és irodalmi oldalakat, illetve böngészőket, amelyekről tudom, hogy megbízható szakirodalmak felé vezetnek: például a LibGen-t (Library Genesis), a Google Scholar-t, a MEK-et (mek.oszk.hu-t) és a Matarkát az irodalom terén, a Nyest-et (Nyelv és tudomány) a nyelvészet terén, illetve azokat a helyesírás ellenőrző, helyesírást elemző programokat, és ezeket taglaló cikkeket is, mint amiket az e-nyelv.hu, a helyesírás.hu vagy a helyesírás.mta.hu webes felületeken találhatunk. Így tehát maradt a spektrum már említett két oldala: a szubjektív könyvtapasztalatot, értelmezést és értékelést képviselő könyvblogok mediális egyvelege, illetve a klasszikus magyar vagy világirodalmat értelmező oldalak.
A különböző könyvblogokkal, olvasónaplókkal az a gond, hogy ezekbe elég nehéz belekötni szakmai szempontok alapján, tudva azt, hogy ezek személyes olvasási tapasztalatra épülnek – és valószínűleg egy irodalmat tanító tanár sem belőlük fog elsősorban szempontokat meríteni az órájához, úgy ahogy egy érettségire készülő diák sem fog ezen olvasónapló-szerű oldalak értelmezései mögé bújni. Ezek a cikkek és bejegyzések (akár olyan közösségi média felületeken, mint az Instagram, a Tublr vagy a Facebook) tehát részben támadhatóak is meg nem is. Ha vehemensen támadhatónak mondanánk, akkor saját magunkat hazudtolnánk meg bölcsészként, hiszen a mű és a befogadása, a szerző-mű-olvasó metszéspontjában valóban egyedi olvasatokat eredményez – ezt nem cáfolhatjuk. Az olvasási élmény, úgy ahogy minden más élmény, személyes és egyedi az ember számára. A mű leképződése az olvasóban; az, hogy mit vált ki egy mű az olvasóból; a szöveg találkozása az egyéni háttérrel és tapasztalatokkal; és az, hogy egyáltalán tetszik-e egy irodalmi mű, vagy sem valakinek – mind az egyéni befogadáson és a sajátos irodalmi ízlésen múlik.
Az ilyen típusú bejegyzések és cikkek tehát, nem mondhatóak teljes mértékben szakmailag támadhatónak (ugyanígy az olvasókörökhöz hasonló talkshow-ok, hanganyagok, vagy podcastek sem). Ha egy blogger nem mondja azt egy Jókai regényről, hogy az egy romantikus vers, vagy egy kétszintes történelmi dráma, akkor nem tud elkövetni óriási értelmezési „hibát” – de a keresési tapasztalat alapján, nagyon kevés bloggerre jellemző az, aki például a műfajt belekeveri az értelmezésébe. Ezek az értelmezések és elemzések inkább arról szólnak, hogy miért tetszett és miért nem tetszett egy-egy olvasmány – azon kívül, hogy ezzel a valamilyen szintű manipulációval hozzásegítenek egy adott mű eladásához, a példányszám növekedéséhez, vagy egy mű híresebbé válásához, az az irodalomértelmezés/irodalomértés területén nem okoz nagy kárt – esetleg az irodalomszociológia területén válik érdekessé és vizsgálhatóvá. Az egyik ilyen személyes könyvblog oldal, amelyet találtam a „Zakkant olvas[1]” nevezetű, melynek működtetője a következőképp mutatkozik be: „Helló, Anett vagyok. Ez a blog a könyves élményeimről szól. Könyvekről, amiket szerettem. Könyvekről, amiket olvastam valamikor. Könyvekről, amiket utáltam és félbehagytam. Könyvekről, amik megváltoztatták az életem.” Már Anett leírásából kiderül, hogy mire számíthat a weboldalra tévedő olvasó: beszélgetésre, élménymegosztásra, talán egy kis közös biblioterápiára, de semmiképp sem irodalomelméleti vagy -történeti kritikára. Ezek alapján tehát Anettékkel és a spektrum ezen oldalával szakmailag nem állhatunk vitába – az általunk felvetett szempontok (pl. irodalomkritikai/-elméleti/-történeti hitelesség) alapján ezek az oldalak „ártatlanok”[2].
A spektrum másik oldalán már inkább azok az elemzések helyezkednek el, amelyek nem csak olvasási élmény megosztásával foglalkoznak, hanem egy-egy mű műfaji értelmezésével, kánonba és kontextusba való elhelyezéssel, filozófiai, történelmi, pszichológiai és szociológiai vetületek értelmezésével is foglalkoznak. Sőt olykor a szerzői mű összerakásával, egy-egy mű szerzői életművében való elhelyezésével, a szerzők életének feltárásával és elemzésével is találkozunk. Minden esetre a spektrum ezen oldalán már mi, bölcsészek is labdába (vagy weboldalba) rúghatunk. Főleg olyan platformok esetében, amelyek nem csak a mű cselekményét taglalják fejezetről fejezetre, vagy motívumról motívumra – mert természetesen vannak ilyenek is. Ezekről általánosan azt lehetne elmondani, hogy nagyon felületesek. Talán azért is nem mennek bele mélyebb értelmezésekbe, mert félnek annak lehetőségétől, hogy pontatlanul állítanak valamit. A következőkben ezekről a felületekről szeretnék néhány szót szólni, majd a dolgozat végére beemelni egy konkrét oldalt, amely egy-egy cikken belül olyan „irodalmi értelmezéseket” ajánl fel az olvasónak, amelyek egyáltalán nem állják meg a helyüket abban az állítólagos irodalmi térben, ahová be lettek harangozva a platform „ígéretes” profilja által.
Melyek azok az oldalak, amelyeket elsőként megnyit egy 9-12-es diák, ahhoz, hogy elvégezze a verselemzési, műelemzési, esetleg kreatív írásos házi feladatát? A mi diákéveinkben talán a Wikipédia nyerte volna el erre a kérdésre a választ, ma már úgy néz ki a ChatGPT jóval lekörözte szegény Wikipédiát.
Elsőéves korunk óta azt halljuk a bölcsészkaron is, hogy a Wikipediát bölcsészként (!) (ilyenkor minden tanár nyomatékkal látja el a bölcsész szót) – de egyébként szakemberként is minden más területen – csak egy dologra használhatjuk: tájékozódásra. Néhány hivatkozást találunk ugyanis a Wikipedia cikkek alatt, amelyek közül, ha ügyesen választunk, megvan rá az esély, hogy igazat/hiteleset is olvashatunk az adott tárgyról/személyről/jelenségről, entitásról. Másra, pontosabban az egyes szerzőkről és szövegekről való informálódásra, szigorúan tilos a használata. De nem csak a bölcsész, a józan eszű laikus emberi is szkeptikussá válik, ha belegondol, hogy ezt a médiumot, ezt a felületet bárki használhatja, szerkesztheti és bárki megoszthat rajta olyan dolgokat a nagyközönséggel, amelyek szakmailag nem feltétlenül hitelesek, vagy épp haszontalanok, felületesek.
A ChatGPT sem „okosabb”, már csak abból a tényből kifolyólag, hogy ez a program a Wikipédiát és más Wikipédia-szerű oldalakat fésül át pillanatok alatt, szelektál, másol és összeilleszt egy a laikus ember számára hitelesnek tűnő magyar mondatot, magyarázatot. A gond azonban azzal van, hogy ezek az oldalak mellé, még átfésül olyan szövegeket is, mint például a fentebb említett Anetté és még sok más bloggeré – és ezeket is beleolvasztja (és még ki tudja, honnan, mit másol össze) a válaszadás során. Ettől fogva a válasza már nem lehet tudományos és szakmabelileg elfogadható válasz – arról nem is beszélve, hogy a forrásait soha nem jelöli meg, nem tudjuk, hogy miért azt a választ adta, és azt sem tudjuk, hogy honnan „vette kölcsön” ezt a választ. Aztán elolvasunk bölcsészként egy olyan értelmezést, amit a „Greelane” oldalán találunk és imádkozunk egyet a GPT-hez, hogy nyúlt volna inkább hozzá az Anett-féle olvasónaplóhoz, mint az utóbb említett webes felülethez.
Egy konkrét példa elemzése:
García Márquez „A világ legszebb vízihullája” című novellájának „irodalmi értelmezése” a GREELANE[3] oldalán.
https://www.greelane.com/hu/hum%C3%A1n-t%C3%A1rgyak/irodalom/analysis-handsomest-drowned-man-in-world-2990480?fbclid=IwAR2_mlXyFGbQvs4as-fBayTm_mHKL5ZmUDX3VHUNXFQM8bngHx6UxjbuCjM
Ennek a fejezetnek a története a ChatGPT-vel és egy általam nemrég olvasott és értelmezett Márquez novellával kezdődött. A következő egyszerű kérdést tettem fel a GPT-nek: Ki írta „A világ legszebb vízihullája” című novellát és mit tudsz róla? A kérdésem direkt volt kétértelmű, mert kíváncsi voltam arra, hogy vajon csak a szerző életére fogok választ kapni, vagy a műre is kitér - egyszóval próbára akartam tenni a GPT szövegértési kompetenciáját. Nem csalódtam, a válaszban mindkettőre kitért (persze, így kevesebb a lehetősége annak, hogy tévedjen – azt a sémát követi, mint a horoszkópos leírások: az általános igazságok megadására törekszik, így mindenki azt olvassa ki belőle, amit akar, s amit a magáénak érez) és a következő megoldást kaptam tőle:
Jelen dolgozatban azzal igyekszem foglalkozni, amely fiatal, pályakezdő bölcsészként és magyartanárként leginkább aggaszt a harmadik évezred elején megjelenő szövegek kapcsán: a szakmaiatlanság és hiteltelenség, valamint az AI használatának olyan következményei, amelyek az emberi kreativitás és kritikus gondolkodás végét jelenthetik. Dolgozatomban azt igyekszem bizonyítani, hogy a ChatGPT használata az érettségi előtt álló diákok körében – de általánosan véve: minden diák életében – veszélyt jelent a kritikus gondolkodásra, irodalomértésre és a kreatív írásra. Számtalanszor hallom manapság magyarórákat elhagyó, épp szünetben pihenő diákok szájából a következőket: „ezt könnyedén megírja helyettünk a gpt”, „túl sok idő ezzel foglalkozni, kérdezd meg inkább a ChatGPT-t”. Legyen az verselemzés, vagy kreatív írással kapcsolatos házi feladat, az első egyre inkább jellemző reakciója a diákoknak ez. Az internetes médiaorgánumok azonban, akárcsak a diákok körében hőn ámított ChatGPT, félrevezetőek – ha nem kezeljük őket kritikusan, könnyedén átverhetik az irodalom berkeiben még kezdő, naiv tájékozódót. Dolgozatomban a kritika, az esszé és az értekezés, műfajának határmezsgyéjén született új műfajt vizsgálom: azt a műfajt, amely egy irodalmi mű elemzését a mesterséges intelligencia révén különböző médiaorgánumokból „tákolja” vagy ollózza össze, amelynek általában semmi köze a valósághoz (az adott műhöz). Ez a műfaj tehát az értekezés új műfajaként hódít teret magának az interneten a harmadik évezred elején, miközben az irodalomolvasást, irodalomértést, olvasói élményt és egyéni interpretációt fenyegető jelenségként lép fel.
Egy bölcsész böngészési nehézségei
Az igazat megvallva, nem olyan egyszerű olyan médiaorgánumot találni, amiről egyértelműen kimondható, hogy tévesen elemez irodalmi műveket, irodalomtörténeti vagy – elméleti tényezőket. Ezt részben a keresgélés során annak tudtam be, hogy lényegében az irodalmi értelmezések egy olyan spektrumon mozognak, amelynek az egyik felén a teljesen szubjektív értelmezések állnak – amelyek számára főként a személyes könyvblogok adnak mediális helyet – a spektrum másik végén pedig az érettségire felkészítő rövid videók, összegzők és értelmezések állnak. A kutatásból eleve kizártam azokat a nyelvészeti és irodalmi oldalakat, illetve böngészőket, amelyekről tudom, hogy megbízható szakirodalmak felé vezetnek: például a LibGen-t (Library Genesis), a Google Scholar-t, a MEK-et (mek.oszk.hu-t) és a Matarkát az irodalom terén, a Nyest-et (Nyelv és tudomány) a nyelvészet terén, illetve azokat a helyesírás ellenőrző, helyesírást elemző programokat, és ezeket taglaló cikkeket is, mint amiket az e-nyelv.hu, a helyesírás.hu vagy a helyesírás.mta.hu webes felületeken találhatunk. Így tehát maradt a spektrum már említett két oldala: a szubjektív könyvtapasztalatot, értelmezést és értékelést képviselő könyvblogok mediális egyvelege, illetve a klasszikus magyar vagy világirodalmat értelmező oldalak.
A különböző könyvblogokkal, olvasónaplókkal az a gond, hogy ezekbe elég nehéz belekötni szakmai szempontok alapján, tudva azt, hogy ezek személyes olvasási tapasztalatra épülnek – és valószínűleg egy irodalmat tanító tanár sem belőlük fog elsősorban szempontokat meríteni az órájához, úgy ahogy egy érettségire készülő diák sem fog ezen olvasónapló-szerű oldalak értelmezései mögé bújni. Ezek a cikkek és bejegyzések (akár olyan közösségi média felületeken, mint az Instagram, a Tublr vagy a Facebook) tehát részben támadhatóak is meg nem is. Ha vehemensen támadhatónak mondanánk, akkor saját magunkat hazudtolnánk meg bölcsészként, hiszen a mű és a befogadása, a szerző-mű-olvasó metszéspontjában valóban egyedi olvasatokat eredményez – ezt nem cáfolhatjuk. Az olvasási élmény, úgy ahogy minden más élmény, személyes és egyedi az ember számára. A mű leképződése az olvasóban; az, hogy mit vált ki egy mű az olvasóból; a szöveg találkozása az egyéni háttérrel és tapasztalatokkal; és az, hogy egyáltalán tetszik-e egy irodalmi mű, vagy sem valakinek – mind az egyéni befogadáson és a sajátos irodalmi ízlésen múlik.
Az ilyen típusú bejegyzések és cikkek tehát, nem mondhatóak teljes mértékben szakmailag támadhatónak (ugyanígy az olvasókörökhöz hasonló talkshow-ok, hanganyagok, vagy podcastek sem). Ha egy blogger nem mondja azt egy Jókai regényről, hogy az egy romantikus vers, vagy egy kétszintes történelmi dráma, akkor nem tud elkövetni óriási értelmezési „hibát” – de a keresési tapasztalat alapján, nagyon kevés bloggerre jellemző az, aki például a műfajt belekeveri az értelmezésébe. Ezek az értelmezések és elemzések inkább arról szólnak, hogy miért tetszett és miért nem tetszett egy-egy olvasmány – azon kívül, hogy ezzel a valamilyen szintű manipulációval hozzásegítenek egy adott mű eladásához, a példányszám növekedéséhez, vagy egy mű híresebbé válásához, az az irodalomértelmezés/irodalomértés területén nem okoz nagy kárt – esetleg az irodalomszociológia területén válik érdekessé és vizsgálhatóvá. Az egyik ilyen személyes könyvblog oldal, amelyet találtam a „Zakkant olvas[1]” nevezetű, melynek működtetője a következőképp mutatkozik be: „Helló, Anett vagyok. Ez a blog a könyves élményeimről szól. Könyvekről, amiket szerettem. Könyvekről, amiket olvastam valamikor. Könyvekről, amiket utáltam és félbehagytam. Könyvekről, amik megváltoztatták az életem.” Már Anett leírásából kiderül, hogy mire számíthat a weboldalra tévedő olvasó: beszélgetésre, élménymegosztásra, talán egy kis közös biblioterápiára, de semmiképp sem irodalomelméleti vagy -történeti kritikára. Ezek alapján tehát Anettékkel és a spektrum ezen oldalával szakmailag nem állhatunk vitába – az általunk felvetett szempontok (pl. irodalomkritikai/-elméleti/-történeti hitelesség) alapján ezek az oldalak „ártatlanok”[2].
A spektrum másik oldalán már inkább azok az elemzések helyezkednek el, amelyek nem csak olvasási élmény megosztásával foglalkoznak, hanem egy-egy mű műfaji értelmezésével, kánonba és kontextusba való elhelyezéssel, filozófiai, történelmi, pszichológiai és szociológiai vetületek értelmezésével is foglalkoznak. Sőt olykor a szerzői mű összerakásával, egy-egy mű szerzői életművében való elhelyezésével, a szerzők életének feltárásával és elemzésével is találkozunk. Minden esetre a spektrum ezen oldalán már mi, bölcsészek is labdába (vagy weboldalba) rúghatunk. Főleg olyan platformok esetében, amelyek nem csak a mű cselekményét taglalják fejezetről fejezetre, vagy motívumról motívumra – mert természetesen vannak ilyenek is. Ezekről általánosan azt lehetne elmondani, hogy nagyon felületesek. Talán azért is nem mennek bele mélyebb értelmezésekbe, mert félnek annak lehetőségétől, hogy pontatlanul állítanak valamit. A következőkben ezekről a felületekről szeretnék néhány szót szólni, majd a dolgozat végére beemelni egy konkrét oldalt, amely egy-egy cikken belül olyan „irodalmi értelmezéseket” ajánl fel az olvasónak, amelyek egyáltalán nem állják meg a helyüket abban az állítólagos irodalmi térben, ahová be lettek harangozva a platform „ígéretes” profilja által.
Melyek azok az oldalak, amelyeket elsőként megnyit egy 9-12-es diák, ahhoz, hogy elvégezze a verselemzési, műelemzési, esetleg kreatív írásos házi feladatát? A mi diákéveinkben talán a Wikipédia nyerte volna el erre a kérdésre a választ, ma már úgy néz ki a ChatGPT jóval lekörözte szegény Wikipédiát.
Elsőéves korunk óta azt halljuk a bölcsészkaron is, hogy a Wikipediát bölcsészként (!) (ilyenkor minden tanár nyomatékkal látja el a bölcsész szót) – de egyébként szakemberként is minden más területen – csak egy dologra használhatjuk: tájékozódásra. Néhány hivatkozást találunk ugyanis a Wikipedia cikkek alatt, amelyek közül, ha ügyesen választunk, megvan rá az esély, hogy igazat/hiteleset is olvashatunk az adott tárgyról/személyről/jelenségről, entitásról. Másra, pontosabban az egyes szerzőkről és szövegekről való informálódásra, szigorúan tilos a használata. De nem csak a bölcsész, a józan eszű laikus emberi is szkeptikussá válik, ha belegondol, hogy ezt a médiumot, ezt a felületet bárki használhatja, szerkesztheti és bárki megoszthat rajta olyan dolgokat a nagyközönséggel, amelyek szakmailag nem feltétlenül hitelesek, vagy épp haszontalanok, felületesek.
A ChatGPT sem „okosabb”, már csak abból a tényből kifolyólag, hogy ez a program a Wikipédiát és más Wikipédia-szerű oldalakat fésül át pillanatok alatt, szelektál, másol és összeilleszt egy a laikus ember számára hitelesnek tűnő magyar mondatot, magyarázatot. A gond azonban azzal van, hogy ezek az oldalak mellé, még átfésül olyan szövegeket is, mint például a fentebb említett Anetté és még sok más bloggeré – és ezeket is beleolvasztja (és még ki tudja, honnan, mit másol össze) a válaszadás során. Ettől fogva a válasza már nem lehet tudományos és szakmabelileg elfogadható válasz – arról nem is beszélve, hogy a forrásait soha nem jelöli meg, nem tudjuk, hogy miért azt a választ adta, és azt sem tudjuk, hogy honnan „vette kölcsön” ezt a választ. Aztán elolvasunk bölcsészként egy olyan értelmezést, amit a „Greelane” oldalán találunk és imádkozunk egyet a GPT-hez, hogy nyúlt volna inkább hozzá az Anett-féle olvasónaplóhoz, mint az utóbb említett webes felülethez.
Egy konkrét példa elemzése:
García Márquez „A világ legszebb vízihullája” című novellájának „irodalmi értelmezése” a GREELANE[3] oldalán.
https://www.greelane.com/hu/hum%C3%A1n-t%C3%A1rgyak/irodalom/analysis-handsomest-drowned-man-in-world-2990480?fbclid=IwAR2_mlXyFGbQvs4as-fBayTm_mHKL5ZmUDX3VHUNXFQM8bngHx6UxjbuCjM
Ennek a fejezetnek a története a ChatGPT-vel és egy általam nemrég olvasott és értelmezett Márquez novellával kezdődött. A következő egyszerű kérdést tettem fel a GPT-nek: Ki írta „A világ legszebb vízihullája” című novellát és mit tudsz róla? A kérdésem direkt volt kétértelmű, mert kíváncsi voltam arra, hogy vajon csak a szerző életére fogok választ kapni, vagy a műre is kitér - egyszóval próbára akartam tenni a GPT szövegértési kompetenciáját. Nem csalódtam, a válaszban mindkettőre kitért (persze, így kevesebb a lehetősége annak, hogy tévedjen – azt a sémát követi, mint a horoszkópos leírások: az általános igazságok megadására törekszik, így mindenki azt olvassa ki belőle, amit akar, s amit a magáénak érez) és a következő megoldást kaptam tőle:
A mágikus realizmus bár betalált, a novella abszolút nem arról szól, amit ChatGPT írt róla. A novellában ugyanis semmilyen képeslapokat gyűjtő kolumbiai kisfiúról, semmiféle postáról, vízesésről nincs szó. Arról meg nem is beszélve, hogy milyen elvetemült írna arról novellát, hogy egy csalódott bélyeggyűjtő kisfiút, azzal szeretne feldobni a szerető közössége, hogy megalkotnak számára egy vízihullát (bár mondjuk ez a szürrealisták számára kecsegtető téma lehet). Minden esetre egy fantáziadús, fogalmilag egészen jól megszerkesztett választ kapunk, akkor is, ha ennek abszolút semmi köze a valósághoz. A történet röviden arról szól, hogy a Karib-tenger egyik szigetére egy szerdai nap egy szerdai vízihullát sodor a víz. A testet eleinte gyerekek pillantják meg, akik a parton játszanak, majd az egész falu tudomást vesz róla, az asszonyok letisztítják a tengeri növényektől a testét, és közben igyekeznek kitalálni, hogy ki lehetett ez a csodálatos alak. Senki nem ismeri fel. A test egzotikumától később a férfiak is meglepődnek, majd ők is isteníteni kezdik azt, amihez eddig foghatót nem is láttak. A novella a vízihulla eltemetésére készülő közösséget mutatja be, s valójában az egyének és személyiségek közösséggé válását hangsúlyozza. Olyan közös érzéki mozgástérbe kerülnek a falu asszonyai és férfiai – miközben próbálják kitalálni, hogy éltében ki is lehetett, milyen is lehetett ez a vízihulla – amelyben egy közösséggé, egymás testvéreivé válnak. Olyanokká, akiket a vízihullára való rátalálás, identitás-adás/mindenféle ráolvasás, istenítés, és a temetésre való közös felkészülés egyesít. Az általuk talált vízihulla gyökeresen megváltoztatja a karib-tengeri falulakók életét.
A ChatGPT-nek végül is annyit köszönhettem, hogy felkeltette a kíváncsiságom: meg akartam találni azt az oldalt/oldalakat, amit ő is valószínűleg megtalált akkor, amikor feltettem neki ezt a kérdést. Utána akartam nézni és meg akartam találni legalább egy forrását. A keresgélés során találtam rá a GREELANE oldalára. Ez az oldal Tudomány, Technika, Matematika[4] mellett egy Bölcsészettudományok füllel is rendelkezik, s ez a címszó alatt klasszikus világirodalmi művekhez ad „irodalmi értelmezéseket”, köztük García Márquez „A világ legszebb vízihullája” című novellájához is, amit már a címbeli megfeleltetésnél eltéveszt, arról nem is beszélve, hogy a szerző nevét sem írja helyesen. Itt az olvasó „Marquez” „A világ legszebb vízbefúlt embere” című novellájáról olvashat (teljesen jó, ahhoz képest, hogy ilyen nem is létezik). Az alcím sem túl bíztató: „A novella megindító mese az átalakulásról”. Átalakulásról lehet szó a novella kapcsán, de a novella egyébként nem is megindító, és nem is mese. A mese és a novella két egymástól teljesen különböző műfaj, az egyetlen műfaji sajátosság, amiben megegyeznek, az az, hogy minkettő prózai alkotás – ez pedig éppen annyira teszi jogosan őket egyenlővé, mint az elefántot és a zsiráfot az, hogy mindketten elevenszülők. Az elemzés amellett, hogy felületes és helyenként teljesen mellébeszél, nincs tisztában a mágikus-realizmussal, műfaji sajátosságokkal, Márquez sajátos írásművészetével sem. Olyan állításokat találunk, amelyek képzavarosak és fogalmilag semmi értelmük, pl. „A testet ápoló nők eleinte lenyűgözik azt a férfit, akiről azt képzelik, hogy ő valaha volt.”[5] vagy „A történetben egy vízbe fulladt férfi holtteste mossa el egy távoli kisvárosban az óceán mellett.”. Mit mos el egy vízbe fulladt férfi holtteste? A helyesírások, félregépelések, a szavak helytelen képzése, ragozása, toldalékolása teljesen megtöri az olvasás folyamatát. Emellett olyan értelmezési lehetőséget nyújt, és olyan univerzális társadalmi következtetéseket von le belőle, aminek semmi köze sem a novellához, sem az élethez, sem pedig a társadalomhoz. Mégis kísérletezik vele: „Ám egy fontos átalakulás megy végbe, amikor a nők azt fontolgatják, hogyan kell a vízbe fulladt férfi nehéz testét a földön húzni, mert olyan nagy. Ahelyett, hogy látnák hatalmas erejének előnyeit, azon kezdenek gondolkodni, hogy hatalmas teste szörnyű terhet jelenthetett az életben, mind fizikailag, mind társadalmilag.” Olyan hatást kelt ez a fajta értelmezés, mintha a novellát nem egészében értelmezné, hanem mondatonként ajánlana fel valamilyen – egyébként irodalomelméletileg megalapozatlan – értelmezési megoldást. Ez alapján az elemzés minden mondatába bele lehetne kötni, de az egy hosszabb dolgozat célkitűzése lenne. Itt most egyetlen egy mondatot emelnék ki s cáfolnám annak igazságtartalmát: „[A falu asszonyai] Még a szomszédos városok segítségét is igénybe kell venniük, hogy virágot szerezzenek.” Először is, kis karib-tengeri szigetről beszélve nem is esik szó városokról a történetben, csak falvakról. Másodszor, a szomszéd faluból azért hoznak virágot, mert a sajátjuk annyira tengerparti környezethez illeszkedett, hogy nem terem ott virág. Harmadszor itt nem a csoportos erőfeszítésről, vagy (meg)terheltségről van szó, hanem a közösséggé alakulásról és a közös elbúcsúzás cselekedetében történő közösségi egyesülésről, kollektív tapasztalatról. A vízihulla teste egy percig sem teher, hanem egzotikum és epifánia. A novellát egyébként sok értelmezési szempontból meg lehet közelíteni: a pszichoanalízis Jung-i változatával, a mélylélektannal, Jung archetípusainak elemzésével a történetben. A tudattalan felületi rétegeinek lebontása például nagyon szépen megmutatkozik akkor, amikor az asszonyok bontják le ennek az érdekes „talánynak”, az embernek, az emberi tudatnak, a vízihullának a növényekből és bőrből összefonódó rétegeit, hártyáit. A történet során ugyanígy értelmezést nyerhet a kollektív tudattalan testet öltése, a metafizikai horror, a mély víz, mint a tudattalan archetípusa, a megnyilatkozó szent, személyes női és férfi vágyak, a gyermeki tiszta tudat, a szent (az egyetlen és hasonlíthatatlan) archetípusa, a megtérés stb. Mindemellett annak remek példája/példázata ez a történet, hogy úgy teremtődik meg egy közösség, hogy nem egymásra néznek, hanem együtt, közösen Valamire néznek. A felsorolt értelmezési lehetőségekből sajnos egyel sem találkozunk a cikk olvasása folytán. A bejegyzés írója csak a virágokat, a virág motívumát emeli ki (azt is helytelenül), amely ebben a történetben egyáltalán nem számottevő.
A ChatGPT-nek végül is annyit köszönhettem, hogy felkeltette a kíváncsiságom: meg akartam találni azt az oldalt/oldalakat, amit ő is valószínűleg megtalált akkor, amikor feltettem neki ezt a kérdést. Utána akartam nézni és meg akartam találni legalább egy forrását. A keresgélés során találtam rá a GREELANE oldalára. Ez az oldal Tudomány, Technika, Matematika[4] mellett egy Bölcsészettudományok füllel is rendelkezik, s ez a címszó alatt klasszikus világirodalmi művekhez ad „irodalmi értelmezéseket”, köztük García Márquez „A világ legszebb vízihullája” című novellájához is, amit már a címbeli megfeleltetésnél eltéveszt, arról nem is beszélve, hogy a szerző nevét sem írja helyesen. Itt az olvasó „Marquez” „A világ legszebb vízbefúlt embere” című novellájáról olvashat (teljesen jó, ahhoz képest, hogy ilyen nem is létezik). Az alcím sem túl bíztató: „A novella megindító mese az átalakulásról”. Átalakulásról lehet szó a novella kapcsán, de a novella egyébként nem is megindító, és nem is mese. A mese és a novella két egymástól teljesen különböző műfaj, az egyetlen műfaji sajátosság, amiben megegyeznek, az az, hogy minkettő prózai alkotás – ez pedig éppen annyira teszi jogosan őket egyenlővé, mint az elefántot és a zsiráfot az, hogy mindketten elevenszülők. Az elemzés amellett, hogy felületes és helyenként teljesen mellébeszél, nincs tisztában a mágikus-realizmussal, műfaji sajátosságokkal, Márquez sajátos írásművészetével sem. Olyan állításokat találunk, amelyek képzavarosak és fogalmilag semmi értelmük, pl. „A testet ápoló nők eleinte lenyűgözik azt a férfit, akiről azt képzelik, hogy ő valaha volt.”[5] vagy „A történetben egy vízbe fulladt férfi holtteste mossa el egy távoli kisvárosban az óceán mellett.”. Mit mos el egy vízbe fulladt férfi holtteste? A helyesírások, félregépelések, a szavak helytelen képzése, ragozása, toldalékolása teljesen megtöri az olvasás folyamatát. Emellett olyan értelmezési lehetőséget nyújt, és olyan univerzális társadalmi következtetéseket von le belőle, aminek semmi köze sem a novellához, sem az élethez, sem pedig a társadalomhoz. Mégis kísérletezik vele: „Ám egy fontos átalakulás megy végbe, amikor a nők azt fontolgatják, hogyan kell a vízbe fulladt férfi nehéz testét a földön húzni, mert olyan nagy. Ahelyett, hogy látnák hatalmas erejének előnyeit, azon kezdenek gondolkodni, hogy hatalmas teste szörnyű terhet jelenthetett az életben, mind fizikailag, mind társadalmilag.” Olyan hatást kelt ez a fajta értelmezés, mintha a novellát nem egészében értelmezné, hanem mondatonként ajánlana fel valamilyen – egyébként irodalomelméletileg megalapozatlan – értelmezési megoldást. Ez alapján az elemzés minden mondatába bele lehetne kötni, de az egy hosszabb dolgozat célkitűzése lenne. Itt most egyetlen egy mondatot emelnék ki s cáfolnám annak igazságtartalmát: „[A falu asszonyai] Még a szomszédos városok segítségét is igénybe kell venniük, hogy virágot szerezzenek.” Először is, kis karib-tengeri szigetről beszélve nem is esik szó városokról a történetben, csak falvakról. Másodszor, a szomszéd faluból azért hoznak virágot, mert a sajátjuk annyira tengerparti környezethez illeszkedett, hogy nem terem ott virág. Harmadszor itt nem a csoportos erőfeszítésről, vagy (meg)terheltségről van szó, hanem a közösséggé alakulásról és a közös elbúcsúzás cselekedetében történő közösségi egyesülésről, kollektív tapasztalatról. A vízihulla teste egy percig sem teher, hanem egzotikum és epifánia. A novellát egyébként sok értelmezési szempontból meg lehet közelíteni: a pszichoanalízis Jung-i változatával, a mélylélektannal, Jung archetípusainak elemzésével a történetben. A tudattalan felületi rétegeinek lebontása például nagyon szépen megmutatkozik akkor, amikor az asszonyok bontják le ennek az érdekes „talánynak”, az embernek, az emberi tudatnak, a vízihullának a növényekből és bőrből összefonódó rétegeit, hártyáit. A történet során ugyanígy értelmezést nyerhet a kollektív tudattalan testet öltése, a metafizikai horror, a mély víz, mint a tudattalan archetípusa, a megnyilatkozó szent, személyes női és férfi vágyak, a gyermeki tiszta tudat, a szent (az egyetlen és hasonlíthatatlan) archetípusa, a megtérés stb. Mindemellett annak remek példája/példázata ez a történet, hogy úgy teremtődik meg egy közösség, hogy nem egymásra néznek, hanem együtt, közösen Valamire néznek. A felsorolt értelmezési lehetőségekből sajnos egyel sem találkozunk a cikk olvasása folytán. A bejegyzés írója csak a virágokat, a virág motívumát emeli ki (azt is helytelenül), amely ebben a történetben egyáltalán nem számottevő.
Azt a diákot, aki ilyen vagy ehhez hasonló médiatartalmakon keresztül próbál informálódni irodalmi művekről, azt a fentebb tárgyalt oldalak nem csak hogy félrevezetik, de megvonják tőle egy irodalmi mű értelmezési lehetőségét, nem sarkallják kritikus gondolkodásra, nem világítanak rá egy-egy irodalmi mű esztétikai érdemeire, a szerzőről is helytelen vagy felületes leírást adnak számára. Emellett ez az általam kiemelt oldal még helyesírás és fogalmazási kompetenciákban sem mutat fel követhető példát. Egy szó mint száz, egy ilyen térben a diák irodalmi, szövegértési, szövegírási kompetenciái nem hogy fejlődnek, de megvan a lehetőség arra is, hogy visszafejlődjenek.
JEGYZETEK
[1] http://www.zakkantolvas.hu/search/label/book%20tag (otolsó megnyitás dátuma 2024.05.28.)
[2] Ezt csak halkan merem kijelenteni, mert végig kellene nézni az összeset ahhoz, hogy ezeket kollektíve ártatlannak nevezzük.
[3] https://www.greelane.com/hu/humanities-4133358 (utolsó megnyitás dátuma 2024.05.28.)
[4] A bölcsészettudomány zavaros értelmezései alapján lehet érdemes volna megvizsgálni a matematika, technika, tudomány füleket is ezen az oldalon, mert megvan az esély arra, hogy ezek esetében is éppoly téves, pontatlan és félrevezető tartalmakat találnánk, mint egy-egy klasszikus irodalmi mű elemzésénél.
[5] A következőkben félkövérrel kiemelt szövegrészeket a Greelane oldaláról idézem: https://www.greelane.com/hu/hum%C3%A1n-t%C3%A1rgyak/irodalom/analysis-handsomest-drowned-man-in-world-2990480?fbclid=IwAR2_mlXyFGbQvs4as-fBayTm_mHKL5ZmUDX3VHUNXFQM8bngHx6UxjbuCjM
[1] http://www.zakkantolvas.hu/search/label/book%20tag (otolsó megnyitás dátuma 2024.05.28.)
[2] Ezt csak halkan merem kijelenteni, mert végig kellene nézni az összeset ahhoz, hogy ezeket kollektíve ártatlannak nevezzük.
[3] https://www.greelane.com/hu/humanities-4133358 (utolsó megnyitás dátuma 2024.05.28.)
[4] A bölcsészettudomány zavaros értelmezései alapján lehet érdemes volna megvizsgálni a matematika, technika, tudomány füleket is ezen az oldalon, mert megvan az esély arra, hogy ezek esetében is éppoly téves, pontatlan és félrevezető tartalmakat találnánk, mint egy-egy klasszikus irodalmi mű elemzésénél.
[5] A következőkben félkövérrel kiemelt szövegrészeket a Greelane oldaláról idézem: https://www.greelane.com/hu/hum%C3%A1n-t%C3%A1rgyak/irodalom/analysis-handsomest-drowned-man-in-world-2990480?fbclid=IwAR2_mlXyFGbQvs4as-fBayTm_mHKL5ZmUDX3VHUNXFQM8bngHx6UxjbuCjM
