WASS ALBERTRŐL |
Józsa István
születésének 110.
|
ÉVFORDULÓJÁN |
|
Wass Albert írói helyét keresi az elméletírás. Az író státusza tisztázatlan – az állítólagos náci szimpátia miatt. |
1.
-- A Szabad Tér kiadó – mondja Somlai Zsuzsa, a kiadó munkatársa -- összesen három Wass Alberttel kapcsolatos könyvet adott ki: egy róla szólót, a Wass Albert igazságát, a memoárkötetét – Voltam – és a Wass Albert titkait – levelezések. Wass Albert regényeket mi nem publikáltunk.
A róla szólókönyvben Raffay Ernő , Vekov Károly történészek , továbbá Takaró Mihály irodalmár működtek közre.
-- Ne magyarázzuk már! – mondja Szutor Ágnes, a Kráter Műhely Egyesület igazgatója.
2.
Káli Király István íróval, az egykori Mentor Könyvkiadó igazgatójával beszélgetünk Wass Albert utóéletéről, életműve kortárs fogadtatásáról.
J.I. -- Hitler pályája elején nagyon népszerű volt, rajongott érte ország—világ. Elhitette mindenkivel, hogy az a szebb jövő, amit ő hirdet. És legfőképpen azt, hogy ez a jövő: működik. Az oroszok a nagy forradalom óta más jövőt akartak, ígértek, de a világ már tudta, hogy ez a jövő – nem működik. Párizsban a franciák virágesővel fogadták a bevonuló náci hadsereget. Csatlaklozott Horthy Magyarországa, Antonescu Romániája. Még Ukrajnában is tárt karokkal várták a hitlerista hadsereget, mert – ennivalót hoztak. Végre. Észak-Erdély akkor a Monarchiához tartozott -- gróf Wass Albert a „Wehrmacht” tisztje lett.
-- A Szabad Tér kiadó – mondja Somlai Zsuzsa, a kiadó munkatársa -- összesen három Wass Alberttel kapcsolatos könyvet adott ki: egy róla szólót, a Wass Albert igazságát, a memoárkötetét – Voltam – és a Wass Albert titkait – levelezések. Wass Albert regényeket mi nem publikáltunk.
A róla szólókönyvben Raffay Ernő , Vekov Károly történészek , továbbá Takaró Mihály irodalmár működtek közre.
-- Ne magyarázzuk már! – mondja Szutor Ágnes, a Kráter Műhely Egyesület igazgatója.
2.
Káli Király István íróval, az egykori Mentor Könyvkiadó igazgatójával beszélgetünk Wass Albert utóéletéről, életműve kortárs fogadtatásáról.
J.I. -- Hitler pályája elején nagyon népszerű volt, rajongott érte ország—világ. Elhitette mindenkivel, hogy az a szebb jövő, amit ő hirdet. És legfőképpen azt, hogy ez a jövő: működik. Az oroszok a nagy forradalom óta más jövőt akartak, ígértek, de a világ már tudta, hogy ez a jövő – nem működik. Párizsban a franciák virágesővel fogadták a bevonuló náci hadsereget. Csatlaklozott Horthy Magyarországa, Antonescu Romániája. Még Ukrajnában is tárt karokkal várták a hitlerista hadsereget, mert – ennivalót hoztak. Végre. Észak-Erdély akkor a Monarchiához tartozott -- gróf Wass Albert a „Wehrmacht” tisztje lett.
|
„A kolozsvári népbíróság 1946. március 13-án távollétében halálra ítélte – apjával együtt – „háborús bűnökért és gyilkosságért”. Az író és családja szerint hamisan vádolták azzal, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok egyik egységét Omboztelkén, majd később Vasasszentgothárdon is, felbujtotta egy román ortodox pópa és családja, magyar szolgálójuk, néhány helyi román lakos és a helyi zsidó kereskedő kivégzésére.
A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kellő megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal-alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt.” [1] |
J.I. -- A fasiszta, náci szimpátia miatt mindegyik kultúra kitörli az illető nevét, írói, művészi, tudományos tevékenysége ellenére, vagy inkább azzal együtt. Dohnányi Ernőnek / Ernst von Dohnányinak a nevét is tilos volt kimondani. Wass Albertről ellentmondásos vélemények – szakvélemények – születnek ma is. A jogászok elvégezték, végzik munkájukat, az irodalmárok nem? Wass Albert egyrészt Romániában „persona non grata”? 2014 júniusában a csíksomlyói búcsún rajtaütésszerűen megjelent „a Securitate”, a rendőrség, és Wass Albert-köteteket koboztak el a könyvstandokról.
|
„Wass Albert-köteteket koboztak el rendőrök a csíksomlyói búcsún 2014. június 11. 08:49, utolsó frissítés: 13:02 A rendőrök eltávolíttatták a szombati csíksomlyói búcsú árusainak standjairól a Wass Albert által írt könyveket - közölte kedden a Székelyhon.ro portál. A könyvek kiadója hatalommal való visszaélésnek minősítette a történteket. A beszámoló szerint a Hargita megyei rendőrség gazdasági osztályának munkatársai ellenőrizték azokat az árusokat, akik a csíksomlyói búcsúra vezető út mellett állították fel standjaikat. Arra hivatkozva vetették le a standokról Wass Albert köteteit, hogy az írót jogerős ítélettel háborús bűnösnek nyilvánították az országban, és 2002 óta kormányrendelet tiltja a fasiszta, rasszista, illetve idegengyűlölő szimbólumok használatát, és az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a népszerűsítését. A Székelyhon.ro szerint volt olyan árus, aki ezután elővigyázatosságból a Nyirő József-köteteket is levette standjáról. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrkapitányság szóvivője a portálnak elmondta, egy árustól el is koboztak húsz "rasszista feliratú" pólót és tíz könyvet. A szóvivő az MTI megkeresésére pontosította: Wass Albert-köteteket foglaltak le kollégái, "további vizsgálatok elvégzése céljából". Hozzátette, a vizsgálatok végén az ügyészség fog dönteni a könyvek kérdéséről. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a vizsgálatot a könyvek erdélyi kiadójára is kiterjesztik. A Székelyhon kérdésére Szabó Károly, a székelyudvarhelyi könyvtár munkatársa megerősítette, valóban létezik könyvekre vonatkozó tiltólista, de az olyan kiadásokat tartalmaz, mint például Adolf Hitler Mein Kampfja. A korábban könyvtárigazgatói tisztséget is betöltő Szabó Károly szerint ha egy író felkerül a tiltólistára, értesítik a könyvtárakat, hogy a műveit raktáron kell tárolni, és csak kutatási célokra szabad kiadni. A könyvtáros hozzátette, nincs tudomása arról, hogy Wass Albert is felkerült volna a tiltólistára. A marosvásárhelyi Mentor kiadó 1999-ben kezdte el Wass Albert műveinek a kiadását, és - amint a kiadó honlapján látható - 2012-ig 44 Wass Albert-kötetet jelentetett meg. A Mentor kiadó albumot is jelentetett meg Wass Albert nyomában Erdélyben címmel. Ezek a könyvek bármelyik erdélyi könyvesbolt kínálatában megtalálhatók. Káli Király István, a Mentor kiadó főszerkesztője a Székelyhonnak határozottan cáfolta, hogy az író tiltólistára került volna. Szerinte a csíksomlyói incidens a "túlbuzgó ellenőrök" rovására írható. A kiadóvezető az eljárást hatalommal való visszaélésnek minősítette. Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Azzal vádolták őt a korabeli hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író szobrát, könyvei némelyike azonban román fordításban is megjelent.” [2]
|
J.I. -– „A csíksomlyói eset” után a Wass Albert-köteteket áruló könyvárusok ellen indult valamilyen jogi, rendőrségi eljárás?
K.K.I. -- Tudtommal, nem. Elkobozták a könyveket az árusoktól, amelyet soha vissza nem kaptak. Ismerek olyan könyvforgalmazót, akinek közel 4000 lei kára származott belőle.
J.I. -– A Mentor vagy más könyvkiadó ellen?
K.K.I. -- A Mentor Kiadót fennállása alatt soha nem zaklatták a Wass Albert-kiadványok okán.
J.I. -– Esetleg a vásárlók ellen? Tiltott szerző könyve, netán könyvei a házban...
Úgy emlékszem, csak a kézdivásárhelyi „terroristák”-tól kérték számon, vették le a polcról Wass Albert könyveit. Akkor a román média, sajnos, még a kiegyensúlyozattabb intézményei is, nagy cécót kerítettek a tény köré, hogy a fiúknál, Uram bocsáss!, a „háborús bűnös” Wass Albert könyvei is ott voltak a polcon, mintegy ezzel óhajtván igazolni példátlan elvetemültségüket. Holott bűnösségük megállapítására, kimondottan a cselekedeteik alapján, csak az igazságszolgáltatás arra hívatott szerveinek lett volna joga. Minden fajta szélsőséget elítélek, de azzal példálózni ügyükben, hogy Wass Albert könyveit olvasták, enyhén szólva túlkapásnak tartottam.
J.I. -– Más hasonló eset történt valaha?
K.K.I. -- Nem tudok róla, hogy az utóbbi 20 évben történt volna. De lehet, hogy igen, csak elkerülte a figyelmemet.
K.K.I. -- Tudtommal, nem. Elkobozták a könyveket az árusoktól, amelyet soha vissza nem kaptak. Ismerek olyan könyvforgalmazót, akinek közel 4000 lei kára származott belőle.
J.I. -– A Mentor vagy más könyvkiadó ellen?
K.K.I. -- A Mentor Kiadót fennállása alatt soha nem zaklatták a Wass Albert-kiadványok okán.
J.I. -– Esetleg a vásárlók ellen? Tiltott szerző könyve, netán könyvei a házban...
Úgy emlékszem, csak a kézdivásárhelyi „terroristák”-tól kérték számon, vették le a polcról Wass Albert könyveit. Akkor a román média, sajnos, még a kiegyensúlyozattabb intézményei is, nagy cécót kerítettek a tény köré, hogy a fiúknál, Uram bocsáss!, a „háborús bűnös” Wass Albert könyvei is ott voltak a polcon, mintegy ezzel óhajtván igazolni példátlan elvetemültségüket. Holott bűnösségük megállapítására, kimondottan a cselekedeteik alapján, csak az igazságszolgáltatás arra hívatott szerveinek lett volna joga. Minden fajta szélsőséget elítélek, de azzal példálózni ügyükben, hogy Wass Albert könyveit olvasták, enyhén szólva túlkapásnak tartottam.
J.I. -– Más hasonló eset történt valaha?
K.K.I. -- Nem tudok róla, hogy az utóbbi 20 évben történt volna. De lehet, hogy igen, csak elkerülte a figyelmemet.
|
„Bár Magyarországon Wass Albert és művei nem voltak ismeretlenek halála előtt sem, azonban a kultuszban gyakran hangoztatott közhellyel ellentétben az áttörést nem a rendszerváltás hozta, hanem az író halála. Ezt látszik alátámasztani az, hogy a szövegkiadások száma 1998-tól ugrik meg észrevehetően, s míg a korábbi évtizedekben átlagosan 10 kötet jelent meg a szerzőtől egy dekád alatt (többnyire alacsony példányszámban, külföldön), addig 1998-tól 2008-ig közel 130. A kiadás ilyen hirtelen felfutását számos tényező együttállása okozta, melyek közül a jogi, a politikai és a gazdasági együttesen határozzák meg a később kialakuló kultikus teret. Bár a Kráter Kiadónak már a kilencvenes években lehetősége volt a Wass-szövegek kiadására, mégis csupán két kötetet adott ki 1993-ban, illetve 1997-ben. A Mentor Kiadó is két kötetet jelentetett meg a szerző életében, halála után azonban hozzájutott az életmű kiadásának jogához, s még abban az évben meg is kezdte annak kiadását. A kiadó 1998–1999-ben nyolc Wass-kötetet jelentetett meg, ami egyrészt az eladhatóságot jelzi, másrészt népszerűséget implikál, vagyis lehetőséget a jövőbeli eladásokra. Nyilván nem független ettől, hogy a Kráter 2000-től a kiadói jogokat már 1989 óta birtokló Szász Lóránttal kötött szerződés után gőzerővel veti magát a kiadásba, s ettől kezdve a két kiadó mintegy egymással versengve jelenteti meg a köteteket. Eközben jogi vitát folytatnak a szerzői jog birtoklásáról, melynek csupán egy 2004-es legfelsőbb bírósági döntés vet véget, mely mindkét kiadó számára biztosítja a kiadás lehetőségét. A szövegek kiadásának gazdasági motiváltsága azért döntő fontosságú, mert egyfelől a két kiadó emiatt nagy példányszámban adja ki és terjeszti a köteteket, ami pozitív visszacsatolásként növeli a népszerűséget, másfelől megindul egyfajta marketingkampány, mely a kultusz kialakulásának fontos eleme.” [3]
|
J.I. -– Miért és hogy kezdett Magyarországon a Kráter könyvkiadó, Erdélyben a Mentor Kiadó Wass Albert-művek kiadásába?
K.K.I. -- Hogy a Kráter Műhely Egyesület miért és hogyan kezdte el kiadni Wass Albert műveit, arra a kiadó illetékese tudna válaszolni.
Ami a Mentort illeti, mi magának a szerzőnek a felkérésére tettük. Wass Albert öt fia 1996 augusztusában – először és talán utoljára – együtt eljöttek Erdélybe, hogy kiadót keressenek az édesapjuk műveinek. Gróf Bethlen Anikó, rokonságban lévén a családdal, a Mentor Kiadót ajánlotta nekik. Bartha József holtmarosi tiszteletes, aki az Európában élő legkisebb fiú, Wass Endre sógora, hívott fel, hogy a Wass-fiúk szeretnének találkozni velem. Így került sor augusztus 11-én a holtmarosi beszélgetésre, amelyen az urak tájékoztattak, hogy apjuk roppant keserűséggel veszi tudomásul a tényt: művei kiadásával, az általa kötött kiadási szerződések ellenére, senki nem foglalkozik, azért küldte őket Erdélybe, hogy keressenek valakit, aki a kiadást felvállalja, az író nem kér semmi honoráriumot érte, csak annyi az óhaja, hogy a bevételből keletkezett nyereséget az erdélyi kultúra fejlesztésére fordítsák. Megértettem az óhajukat, elvben elfogadtam, hogy próbából kiadjuk a kétkötetes Kard és kasza című regényt, de én nem voltam döntési joggal felruházva, hiszen akkoriban a kiadásra kerülő művekről a Mentornál egy 5 tagú kiadói tanács – Gálfalvi György, Kovács Andrés Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla és Vida Gábor – határozott. Még azon a héten a tanács eldöntötte, hogy amennyiben a szerző megelőlegezi a kiadás költségeit, a kiadó vállalja a regény megjelentetését. Én külön kértem a szerzőt, hogy küldjön ehhez egy saját kézzel írt felhatalmazást, ami szeptember 19-én érkezett meg, akkor fogtunk neki az érdemi munkának, Láng Zsolt vállalta a szerkesztést, a kiadó munkatársai átbuktak a fejükön, ennek köszönhetően december 11-re megjelent a közel 1000 oldalas regény. A szerző nagyon elégedett volt, ezért újabb kéréssel fordult hozzánk, ennek következményeként jelent meg a következő év, 1997 júliusában a Farkasverem, majd decemberben az Adjátok vissza a hegyeimet!
1998 februárjában megtörtént a sajnálatos baleset, a szerző az örökkévalóságba távozott, de még előtte átadta a kiadás jogát a fiai által létrehozott Czegei Wass Alapítványnak, ezt a jogot az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárába is bejegyezték, így, amikor márciusban megkeresett Wass Endre, hogy az alapítvány felkérésére vállaljuk-e a teljes életmű kiadását, a szerző által megszabott feltételekkel, ami a jótékonykodást illeti, a kiadói tanács úgy látta, nincs akadálya a kiadási szerződés aláírásának, amely egész Európára biztosította a Mentor Kiadónak a kiadás és a terjesztés jogát, beleértve az esetleges fordításokét is. Így történhetett, hogy 1998 augusztusában megjelent az életmű-sorozat első darabja, a Mire a fák megnőnek című regény, amelynek egy irodalmi műsorral egybekötött bemutatóján a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében több mint 600 érdeklődő vett részt.
J.I. -– Wass Albert Romániában a tiltott szerzők listáján szerepel? Ön ismeri a „tiltott szerzők listáját”? A Wass Albert-sorozat előtt tudták? Tanulmányozták, megvizsgálták az esetet?
K.K.I. -- Tudtommal Wass Albert neve semmiféle tiltott listán nem szerepelt és nem szerepel. A kiadást megelőzően nem tanulmányoztuk ezt a listát. Kimondottan csak a kiadás feltételeihez tartottuk magunkat, azt természetesen ellenőriztük, tehát tudtuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok illetékes szervei semmilyen szempontból nem találták bűnösnek a szerzőt, noha alapos vizsgálatnak, átvilágításnak vetették alá, hiszen egyik fia, Wass Huba dandártábornoki rangban az Államok hadseregének vezető tisztje volt, fontos hadműveletek tervezője, később, már nyugdíjba vonulása után, visszahívták, ő lett a NATO békéltető csoportjának egyik vezetője Kasmír ügyében.
J.I. -– Vagy ha egyszer Magyarországon is, akkor hát... Erdélyben is? Ismerték, követték a könyvkiadók egymás tevékenységét?
K.K.I. -- Mi a Mentor Kiadónál azt tudtuk, amit a szerző üzent, majd később a jogutódok állítottak: hiába volt minden addig megkötött szerződés, Wass Albert művei nem, vagy csak nagyon ritkán kerültek kiadásra. A jogutódok másolatot adtak valamennyi, a szerző által kötött, előző kiadási szerződésről, tájékoztattak arról is, hogy az elmúlt 10 évben ezek alapján tíznél kevesebb műve került kiadásra. Mivel a Czegei Wass Alapítvány kiadási jogát igazoló dokumentumok teljesen egyértelműek voltak, nem láttuk akadályát a sorozat elindításának, ami 1998 augusztusában meg is történt. Tehát először Erdélyben, s csak utána Magyarországon is! Csak a Mentor Kiadó életmű-sorozatának elindítása, a sorozat harmadik kötetének megjelenése után, 1999-ben kezdte el a Kráter Műhely Egyesület is a maga sorozatának kiadását, a szerzőnek a Szász Loránddal 1989-ben, egy szállodai levélpapíron kötött szerződése alapján.
J.I. -– Ma Wass Albert-műveket kiadni tulajdonképpen mérhetetlen vállalás a könyvkiadók részéről. Sőt vállalások sora. A Mentor Kiadó tisztázta, felmérte mindezt? Esetleg – feladatának tartott valamilyen vállalást? Egyes elméletírók szerint a Kráter kiadó „szabja meg a kánont”. Kánon... Hát valamely kánon kiépítése elsősorban és mindenekfelett a Mentor lehetőságe, sőt feladata volt – lett volna...
K.K.I. -- Valóban nem volt könnyű vállalkozás, a kiadó komoly szellemi és anyagi áldozatot hozott a teljes életmű megjelentetésére. Az első kötetek az értékesítésből kitermelték a befektetett szellemi és anyagi áldozatot, ezeknek köszönhetően sikerült teljesítenünk Wass Albert óhaját az erdélyi magyar kultúrát illetően, hiszen a belőlük származó jövedelmet a kiadó az írott magyar kultúra nem piacos, de nagy értéket képviselő műveinek kiadására fordította. A népszerű és olvasmányosabb Wass Albert-művek még eltartották önmagukat, de mivel a Mentor a teljes életmű kiadására vállalkozott, a sorozat vége felé már sok olyan írást voltunk kénytelenek a vállalásunk teljesítése érdekében megjelentetni, amelyekre az olvasóknak csak egy igen szűk köre tartott igényt, ezért még a befektetés sem térült meg a kiadásukkal.
Arról pedig, hogy ki „szabta, szabja meg a kánont”, nem bocsátkozom senkivel vitába, csupán eszébe juttatom az „érdekelteknek”, az „ítélőknek”, hogy illene figyelembe venni az egyik, illetve a másik oldalon kiadott művek sorát. Ugyanis a Kráter Műhely Egyesületnek csak az addig már megjelent művek kiadására szólt a joga, míg a Mentor Kiadónak a teljes életműre, beleértve azokat az írásokat is, amelyeket 2009 márciusában Gálfalvi Ágnes munkatársammal az Alapítvány floridai, Fort Myers-i székhelyén, a 26 nagy doboz magyar, angol és német nyelvű kézirat-hagyaték átfésülése és átolvasása után, tizenegy napos, reggeltől estig tartó munkával, mi azonosítottunk, másoltunk le és hoztunk haza, hogy kiadásukat előkészítsük. A „kánon-megszabáskor” arról az értelmezhetetlen és minősíthetetlen intézkedésről is illene beszélni, amit a magyar igazságszolgáltatás művelt a Mentor Kiadóval, amikor egy nem jogerős ítélet ürügyén, a Kráter Műhely Egyesületet – a „magunk gyermekét” – segítendő, négy évig megtiltotta kiadványaink forgalmazását Magyarországon.
A kánon-építéséről pedig csak annyit: amint azt a sorozat első darabjának, a kiadó nevében írt utószavában megfogalmaztam, a Mentor kiadói tanácsa 1998-ban éppen abból a megfontolásból, tartozás-érzetből indította el az életmű kiadását, hogy segítsen megtalálni Wass Albert helyét a magyar irodalmi kánonban. A többi az értő irodalmárok dolga (nem mintha a tanács akkori tagjai nem lettek volna a legértőbb irodalmárok!)
K.K.I. -- Hogy a Kráter Műhely Egyesület miért és hogyan kezdte el kiadni Wass Albert műveit, arra a kiadó illetékese tudna válaszolni.
Ami a Mentort illeti, mi magának a szerzőnek a felkérésére tettük. Wass Albert öt fia 1996 augusztusában – először és talán utoljára – együtt eljöttek Erdélybe, hogy kiadót keressenek az édesapjuk műveinek. Gróf Bethlen Anikó, rokonságban lévén a családdal, a Mentor Kiadót ajánlotta nekik. Bartha József holtmarosi tiszteletes, aki az Európában élő legkisebb fiú, Wass Endre sógora, hívott fel, hogy a Wass-fiúk szeretnének találkozni velem. Így került sor augusztus 11-én a holtmarosi beszélgetésre, amelyen az urak tájékoztattak, hogy apjuk roppant keserűséggel veszi tudomásul a tényt: művei kiadásával, az általa kötött kiadási szerződések ellenére, senki nem foglalkozik, azért küldte őket Erdélybe, hogy keressenek valakit, aki a kiadást felvállalja, az író nem kér semmi honoráriumot érte, csak annyi az óhaja, hogy a bevételből keletkezett nyereséget az erdélyi kultúra fejlesztésére fordítsák. Megértettem az óhajukat, elvben elfogadtam, hogy próbából kiadjuk a kétkötetes Kard és kasza című regényt, de én nem voltam döntési joggal felruházva, hiszen akkoriban a kiadásra kerülő művekről a Mentornál egy 5 tagú kiadói tanács – Gálfalvi György, Kovács Andrés Ferenc, Láng Zsolt, Markó Béla és Vida Gábor – határozott. Még azon a héten a tanács eldöntötte, hogy amennyiben a szerző megelőlegezi a kiadás költségeit, a kiadó vállalja a regény megjelentetését. Én külön kértem a szerzőt, hogy küldjön ehhez egy saját kézzel írt felhatalmazást, ami szeptember 19-én érkezett meg, akkor fogtunk neki az érdemi munkának, Láng Zsolt vállalta a szerkesztést, a kiadó munkatársai átbuktak a fejükön, ennek köszönhetően december 11-re megjelent a közel 1000 oldalas regény. A szerző nagyon elégedett volt, ezért újabb kéréssel fordult hozzánk, ennek következményeként jelent meg a következő év, 1997 júliusában a Farkasverem, majd decemberben az Adjátok vissza a hegyeimet!
1998 februárjában megtörtént a sajnálatos baleset, a szerző az örökkévalóságba távozott, de még előtte átadta a kiadás jogát a fiai által létrehozott Czegei Wass Alapítványnak, ezt a jogot az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárába is bejegyezték, így, amikor márciusban megkeresett Wass Endre, hogy az alapítvány felkérésére vállaljuk-e a teljes életmű kiadását, a szerző által megszabott feltételekkel, ami a jótékonykodást illeti, a kiadói tanács úgy látta, nincs akadálya a kiadási szerződés aláírásának, amely egész Európára biztosította a Mentor Kiadónak a kiadás és a terjesztés jogát, beleértve az esetleges fordításokét is. Így történhetett, hogy 1998 augusztusában megjelent az életmű-sorozat első darabja, a Mire a fák megnőnek című regény, amelynek egy irodalmi műsorral egybekötött bemutatóján a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében több mint 600 érdeklődő vett részt.
J.I. -– Wass Albert Romániában a tiltott szerzők listáján szerepel? Ön ismeri a „tiltott szerzők listáját”? A Wass Albert-sorozat előtt tudták? Tanulmányozták, megvizsgálták az esetet?
K.K.I. -- Tudtommal Wass Albert neve semmiféle tiltott listán nem szerepelt és nem szerepel. A kiadást megelőzően nem tanulmányoztuk ezt a listát. Kimondottan csak a kiadás feltételeihez tartottuk magunkat, azt természetesen ellenőriztük, tehát tudtuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok illetékes szervei semmilyen szempontból nem találták bűnösnek a szerzőt, noha alapos vizsgálatnak, átvilágításnak vetették alá, hiszen egyik fia, Wass Huba dandártábornoki rangban az Államok hadseregének vezető tisztje volt, fontos hadműveletek tervezője, később, már nyugdíjba vonulása után, visszahívták, ő lett a NATO békéltető csoportjának egyik vezetője Kasmír ügyében.
J.I. -– Vagy ha egyszer Magyarországon is, akkor hát... Erdélyben is? Ismerték, követték a könyvkiadók egymás tevékenységét?
K.K.I. -- Mi a Mentor Kiadónál azt tudtuk, amit a szerző üzent, majd később a jogutódok állítottak: hiába volt minden addig megkötött szerződés, Wass Albert művei nem, vagy csak nagyon ritkán kerültek kiadásra. A jogutódok másolatot adtak valamennyi, a szerző által kötött, előző kiadási szerződésről, tájékoztattak arról is, hogy az elmúlt 10 évben ezek alapján tíznél kevesebb műve került kiadásra. Mivel a Czegei Wass Alapítvány kiadási jogát igazoló dokumentumok teljesen egyértelműek voltak, nem láttuk akadályát a sorozat elindításának, ami 1998 augusztusában meg is történt. Tehát először Erdélyben, s csak utána Magyarországon is! Csak a Mentor Kiadó életmű-sorozatának elindítása, a sorozat harmadik kötetének megjelenése után, 1999-ben kezdte el a Kráter Műhely Egyesület is a maga sorozatának kiadását, a szerzőnek a Szász Loránddal 1989-ben, egy szállodai levélpapíron kötött szerződése alapján.
J.I. -– Ma Wass Albert-műveket kiadni tulajdonképpen mérhetetlen vállalás a könyvkiadók részéről. Sőt vállalások sora. A Mentor Kiadó tisztázta, felmérte mindezt? Esetleg – feladatának tartott valamilyen vállalást? Egyes elméletírók szerint a Kráter kiadó „szabja meg a kánont”. Kánon... Hát valamely kánon kiépítése elsősorban és mindenekfelett a Mentor lehetőságe, sőt feladata volt – lett volna...
K.K.I. -- Valóban nem volt könnyű vállalkozás, a kiadó komoly szellemi és anyagi áldozatot hozott a teljes életmű megjelentetésére. Az első kötetek az értékesítésből kitermelték a befektetett szellemi és anyagi áldozatot, ezeknek köszönhetően sikerült teljesítenünk Wass Albert óhaját az erdélyi magyar kultúrát illetően, hiszen a belőlük származó jövedelmet a kiadó az írott magyar kultúra nem piacos, de nagy értéket képviselő műveinek kiadására fordította. A népszerű és olvasmányosabb Wass Albert-művek még eltartották önmagukat, de mivel a Mentor a teljes életmű kiadására vállalkozott, a sorozat vége felé már sok olyan írást voltunk kénytelenek a vállalásunk teljesítése érdekében megjelentetni, amelyekre az olvasóknak csak egy igen szűk köre tartott igényt, ezért még a befektetés sem térült meg a kiadásukkal.
Arról pedig, hogy ki „szabta, szabja meg a kánont”, nem bocsátkozom senkivel vitába, csupán eszébe juttatom az „érdekelteknek”, az „ítélőknek”, hogy illene figyelembe venni az egyik, illetve a másik oldalon kiadott művek sorát. Ugyanis a Kráter Műhely Egyesületnek csak az addig már megjelent művek kiadására szólt a joga, míg a Mentor Kiadónak a teljes életműre, beleértve azokat az írásokat is, amelyeket 2009 márciusában Gálfalvi Ágnes munkatársammal az Alapítvány floridai, Fort Myers-i székhelyén, a 26 nagy doboz magyar, angol és német nyelvű kézirat-hagyaték átfésülése és átolvasása után, tizenegy napos, reggeltől estig tartó munkával, mi azonosítottunk, másoltunk le és hoztunk haza, hogy kiadásukat előkészítsük. A „kánon-megszabáskor” arról az értelmezhetetlen és minősíthetetlen intézkedésről is illene beszélni, amit a magyar igazságszolgáltatás művelt a Mentor Kiadóval, amikor egy nem jogerős ítélet ürügyén, a Kráter Műhely Egyesületet – a „magunk gyermekét” – segítendő, négy évig megtiltotta kiadványaink forgalmazását Magyarországon.
A kánon-építéséről pedig csak annyit: amint azt a sorozat első darabjának, a kiadó nevében írt utószavában megfogalmaztam, a Mentor kiadói tanácsa 1998-ban éppen abból a megfontolásból, tartozás-érzetből indította el az életmű kiadását, hogy segítsen megtalálni Wass Albert helyét a magyar irodalmi kánonban. A többi az értő irodalmárok dolga (nem mintha a tanács akkori tagjai nem lettek volna a legértőbb irodalmárok!)
|
„A fentiek azonban csupán technikailag magyarázzák a népszerűség változását, és cseppet sem fundamentálisan. A Wass-szövegek népszerűségének fundamentális okaival eddig csupán egyetlen szerző foglalkozott, s ő is csupán annak ideológiai oldalával. Ágoston Vilmos rámutat, hogy milyen ideologikus/kultikus hagyomány készíti elő a Wass-művek népszerűségét, illetve milyen neuralgikus pontokra tapintanak rá ezek a szövegek, melyek a mai olvasók gondolkodásában is jelen vannak.” [4]
„A 20. század sokak szerint legjelentősebb magyar írója életében és holta után is számos ellenzőre, ellenségre talált, de még több hűséges olvasóra, írótársra.” [5] |
J.I. -- A statisztikákat, konkrét adatokat tekintve Wass Albert író nagyon népszerű, másrészt az irodalomtudomány, a jog nem mondta ki a boldogító igent. Sőt. Az írót és könyvkiadó igazgatóját kérdezem: Ön szerint hogyan lehet, illetve kell ma szakszerűen meghatározni Wass Albert írói helyét?
K.K.I. --Wass Albert nem egyértelműen népszerű. Van ugyan egy elég széles tábora az olvasást még elfogadott kikapcsolódásként gondolóknak, akik szeretik, mert azt hallják vissza tőle, amit az ilyen-olyan nemzeti érzelmük sugall, de van olyan is, aki nem tartja műveit igazi irodalomnak. Az első csoportban elért „sikerei” ellenére Wass Albertet semmiképpen nem a népszerűsége, hanem írásainak irodalmi értékei alapján kellene végre értelmezni, megítélni. De bárki vállalkozik erre, hiszen értékelik így is meg úgy is, feltétlenül ismernie kellene a szerző valamennyi művét, amit megjelentettünk. Ez volt a kiadó kezdeti célja is: a teljesség, alapként a megítéléshez! Enélkül bármely értékelés, túl azon, hogy lehet tárgyilagos vagy elfogult, keveset ér, mert nem a mindent átfogó tudás alapján született!
K.K.I. --Wass Albert nem egyértelműen népszerű. Van ugyan egy elég széles tábora az olvasást még elfogadott kikapcsolódásként gondolóknak, akik szeretik, mert azt hallják vissza tőle, amit az ilyen-olyan nemzeti érzelmük sugall, de van olyan is, aki nem tartja műveit igazi irodalomnak. Az első csoportban elért „sikerei” ellenére Wass Albertet semmiképpen nem a népszerűsége, hanem írásainak irodalmi értékei alapján kellene végre értelmezni, megítélni. De bárki vállalkozik erre, hiszen értékelik így is meg úgy is, feltétlenül ismernie kellene a szerző valamennyi művét, amit megjelentettünk. Ez volt a kiadó kezdeti célja is: a teljesség, alapként a megítéléshez! Enélkül bármely értékelés, túl azon, hogy lehet tárgyilagos vagy elfogult, keveset ér, mert nem a mindent átfogó tudás alapján született!
|
„S ezért Uram, a mai napon csak arra kérünk Téged: siettesd e világnak népeit, hogy fölismerjék hamar mindannyian a Te törvényedet, mely szerint a békességnek dolgát nem tárgyalótermekben, hanem külön-külön minden ember a maga lelkében kell elrendezze, kipusztítván onnan az irigysége, a gyűlöletet, az önzést, és megnyitván azt a szeretet számára. Mert nem az az igazi békesség, amit zöld asztalok mellett papírosra írnak, hanem ami az emberiség lelkéből árad, külön-külön minden ember lelkéből a maga békessége s ez a sok kis békesség összeforrván meghozza az áldást a világra. De siess, Uram, az emberek megjavításával, mert lásd, őszbe vegyül már lassan a hajunk, s gyermekeink mellől otthontalanul múlik el a gyermekség ideje, s mi lesz az olyan lélekből, amelyiket már bimbó korában befagyasztott az élet sivársága, s mely örömtelenül sorvad e kietlen emberi sivatagban, aminek hontalanság a neve…” [6]
„Az USA az ügy megvizsgálása után ejtette a vádakat” [7] |
J.I. -– Nagyközösségek kritikai tudatának száz évre, jó évszázadra van szüksége hogy eldöntse, valalamely alkotó neve, életműve maradandó-e, vagy nem. Minden bizonnyal hosszú folyamat lesz, de az életművet és recepcióját ismerve már most rá lehet, sőt kell kérdezni: Ön szerint eljön az idő, mikor Wass Albertet rehabilitálják? Sőt, a folyamat már elkezdődött?
K.K.I. -- A válaszhoz először tisztázni kellene, hogy milyen szempontból kell rehabilitálni. Ha az élete és az olykori, nem egyértelműen pozitív megnyilvánulásai szerint ítéljük meg, nem tudom, van-e értelme a rehabilitásának. A tények tények maradnak, függetlenül, hogy rehabilitálják-e vagy sem. Élő és cselekvő emberként része volt egy kornak, úgy gondolkodott, ahogy az neveltetéséből, világlátásából fakadt, és úgy viszonyult a történelmi helyzethez, amint azt az adottságaihoz és a körülményekhez igazított szándékai szülték. Nem tudhatjuk, csak sejthetjük, egyik-másik esetben miért éppen úgy és nem másképpen, miért nem volt képes különbséget tenni eszme és eszme, ügy és ügy között, noha egészséges értékítélettel áldotta meg a sors. Úgy gondolom, életfelfogás, életszemlélet függvénye, hogy ki hogyan ítéli meg őt ebből a szempontból, ami egyik irányzatnak pozitív lesz, az a másiknak negatív, és fordítva. Én személy szerint ellentmondást érzek az általános írói és az egy-egy helyzettel kapcsolatos, az adott időben történt megnyilvánulásai között, és nem értek egyet vele az olykori, számomra elfogadhatatlan állásfoglalásaiban megfogalmazottakkal, semmiféle szemléletével, ami a kizárólagosságra utal, még akkor sem, ha általában emberségesnek, emberszertőnek vélem abból, amit írásainak többségében igyekszik felénk közvetíteni. Az én felfogásomban, valamennyi szava, tette, amit nem a minden emberrel szembeni tisztelet és szeretet irányított, amit ő különben többször is, több helyen is hangoztatott, nem csak elfogadhatatlan a ma tisztességes érzelmű embere számára, de mélységesen elítélendő is.
Ami a történelmi, jogi helyzetét illeti, mindig eszembe jut, amit Ion Coja, a Bukaresti Egyetem – nem a magyar-barátságáról elhíresült – román irodalom professzora mondott A funtineli boszorkány román fordításának marosvásárhelyi bemutatóján: „Feloldhatatlan az a paradoxon, hogy ez a románokat ilyen empátiával bemutató magyar gróf háborús bűnös lehet.”
A műveit illetően pedig miért lenne szükség a rehabilitálásra, amikor még semmilyen átfogó ítélet nem született róluk az értéküket tekintve, s ma is csupán az olvasói befogadás szempontjai vannak előtérben?
J.I. -– Mi lehet a folytatás?
K.K.I. -- Olvasni fogják, mert mindig lesznek olyanok, akik azt szeretik olvasni, arra van beállítva a lelkük-eszük, amit Wass Albert – jól, kevésbé jól – a múltból közöl. A Farkasverem című első regényét, amelyre annak idején Baumgarten-díjat kapott, én is szívesen olvastam újra, mert azt, apróbb hibái ellenére, a jó irodalom kategóriába sorolom. Az egész életmű nekem sok, mert kissé egyhangú.
J.I. -– Ha lehetősége lesz rá, újraindítja a Mentor Könyvkiadót?
K.K.I. -- Ami egyszer becsődölt, azt nem érdemes újra indítani, legalábbis nem ugyanabban a formában, nem azonos keretek között. De 2014-ben bejegyeztettük, 2015-től működtetjük a Mentor Könyvek Kiadót, a fiam, ifj. Király István a vezetője, 2017 decemberéig én voltam a felelős kiadója, addig szellemiségében, törekvéseiben elődjének hagyományait igyekeztünk folytatni, az írott értékek közkinccsé tételét. Mivel azonban az új Mentornak más a vezetője, megtörténhet, hogy a jövőben más szempontok érvényesülnek majd.
J.I. -– A Wass Albert-életmű kiadását – valamiképpen, bármiképpen... – folytatni fogják?
K.K.I. -- Azt hiszem, nem. A Mentor Kiadó 1998–2012. között elvégezte a feladatot, amit vállalt: az életmű-sorozat 53 kötetében és 5 külön, gyermekeknek szóló kötetben megjelentette az egyelőre ismert teljes Wass Albert-életművet, feldolgoztuk a hagyatékot, lefordíttattuk és kiadtuk az angolul és németől írt szövegeit is. Az Egy gondolat története című, kétkötetes gyűjteményben, amelyet a sorozat zárásaként én szerkesztettem, igyekeztünk bemutatni azt az ívet is, amelyet a „szent ügy” iránt elkötelezett író 1942. és 1994. között bejárt, hogy azt is egyértelművé, mindenki által követhetővé tegyük. Minden egyéb munka az elkövetkezőkben azokra tartozik, akiknek ilyen-olyan megfontolásból szabott Vagy vállalt feladatuk lehet az értékítélet.
A Mentor Könyvek Kiadó a közeljövőben nem óhajt a Wass Albert művek kiadásába befektetni, még a feltételezett nyereség reményében sem.
Jegyzetek
[1] http://www.wikipédia:wass_albert (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
[2] http://www.szekelyhon.ro (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
[3] http://www.BESZÉLŐ.Feldmájer_Benjámin:WassAlbertet_olvasok (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
[4] http://www.BESZÉLŐ.FeldmájerBenjámin:WassAlbertet olvasok (Utolsó megnyitás: )
[5] Turcsány Péter: Wass Albert utóélete, Kráter Műkely Egyesület, Budappest, 2004
[6] Wass Albert: Valaki tévedett
[7] http://ww.wikipédia:wassalbert (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
K.K.I. -- A válaszhoz először tisztázni kellene, hogy milyen szempontból kell rehabilitálni. Ha az élete és az olykori, nem egyértelműen pozitív megnyilvánulásai szerint ítéljük meg, nem tudom, van-e értelme a rehabilitásának. A tények tények maradnak, függetlenül, hogy rehabilitálják-e vagy sem. Élő és cselekvő emberként része volt egy kornak, úgy gondolkodott, ahogy az neveltetéséből, világlátásából fakadt, és úgy viszonyult a történelmi helyzethez, amint azt az adottságaihoz és a körülményekhez igazított szándékai szülték. Nem tudhatjuk, csak sejthetjük, egyik-másik esetben miért éppen úgy és nem másképpen, miért nem volt képes különbséget tenni eszme és eszme, ügy és ügy között, noha egészséges értékítélettel áldotta meg a sors. Úgy gondolom, életfelfogás, életszemlélet függvénye, hogy ki hogyan ítéli meg őt ebből a szempontból, ami egyik irányzatnak pozitív lesz, az a másiknak negatív, és fordítva. Én személy szerint ellentmondást érzek az általános írói és az egy-egy helyzettel kapcsolatos, az adott időben történt megnyilvánulásai között, és nem értek egyet vele az olykori, számomra elfogadhatatlan állásfoglalásaiban megfogalmazottakkal, semmiféle szemléletével, ami a kizárólagosságra utal, még akkor sem, ha általában emberségesnek, emberszertőnek vélem abból, amit írásainak többségében igyekszik felénk közvetíteni. Az én felfogásomban, valamennyi szava, tette, amit nem a minden emberrel szembeni tisztelet és szeretet irányított, amit ő különben többször is, több helyen is hangoztatott, nem csak elfogadhatatlan a ma tisztességes érzelmű embere számára, de mélységesen elítélendő is.
Ami a történelmi, jogi helyzetét illeti, mindig eszembe jut, amit Ion Coja, a Bukaresti Egyetem – nem a magyar-barátságáról elhíresült – román irodalom professzora mondott A funtineli boszorkány román fordításának marosvásárhelyi bemutatóján: „Feloldhatatlan az a paradoxon, hogy ez a románokat ilyen empátiával bemutató magyar gróf háborús bűnös lehet.”
A műveit illetően pedig miért lenne szükség a rehabilitálásra, amikor még semmilyen átfogó ítélet nem született róluk az értéküket tekintve, s ma is csupán az olvasói befogadás szempontjai vannak előtérben?
J.I. -– Mi lehet a folytatás?
K.K.I. -- Olvasni fogják, mert mindig lesznek olyanok, akik azt szeretik olvasni, arra van beállítva a lelkük-eszük, amit Wass Albert – jól, kevésbé jól – a múltból közöl. A Farkasverem című első regényét, amelyre annak idején Baumgarten-díjat kapott, én is szívesen olvastam újra, mert azt, apróbb hibái ellenére, a jó irodalom kategóriába sorolom. Az egész életmű nekem sok, mert kissé egyhangú.
J.I. -– Ha lehetősége lesz rá, újraindítja a Mentor Könyvkiadót?
K.K.I. -- Ami egyszer becsődölt, azt nem érdemes újra indítani, legalábbis nem ugyanabban a formában, nem azonos keretek között. De 2014-ben bejegyeztettük, 2015-től működtetjük a Mentor Könyvek Kiadót, a fiam, ifj. Király István a vezetője, 2017 decemberéig én voltam a felelős kiadója, addig szellemiségében, törekvéseiben elődjének hagyományait igyekeztünk folytatni, az írott értékek közkinccsé tételét. Mivel azonban az új Mentornak más a vezetője, megtörténhet, hogy a jövőben más szempontok érvényesülnek majd.
J.I. -– A Wass Albert-életmű kiadását – valamiképpen, bármiképpen... – folytatni fogják?
K.K.I. -- Azt hiszem, nem. A Mentor Kiadó 1998–2012. között elvégezte a feladatot, amit vállalt: az életmű-sorozat 53 kötetében és 5 külön, gyermekeknek szóló kötetben megjelentette az egyelőre ismert teljes Wass Albert-életművet, feldolgoztuk a hagyatékot, lefordíttattuk és kiadtuk az angolul és németől írt szövegeit is. Az Egy gondolat története című, kétkötetes gyűjteményben, amelyet a sorozat zárásaként én szerkesztettem, igyekeztünk bemutatni azt az ívet is, amelyet a „szent ügy” iránt elkötelezett író 1942. és 1994. között bejárt, hogy azt is egyértelművé, mindenki által követhetővé tegyük. Minden egyéb munka az elkövetkezőkben azokra tartozik, akiknek ilyen-olyan megfontolásból szabott Vagy vállalt feladatuk lehet az értékítélet.
A Mentor Könyvek Kiadó a közeljövőben nem óhajt a Wass Albert művek kiadásába befektetni, még a feltételezett nyereség reményében sem.
Jegyzetek
[1] http://www.wikipédia:wass_albert (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
[2] http://www.szekelyhon.ro (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
[3] http://www.BESZÉLŐ.Feldmájer_Benjámin:WassAlbertet_olvasok (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
[4] http://www.BESZÉLŐ.FeldmájerBenjámin:WassAlbertet olvasok (Utolsó megnyitás: )
[5] Turcsány Péter: Wass Albert utóélete, Kráter Műkely Egyesület, Budappest, 2004
[6] Wass Albert: Valaki tévedett
[7] http://ww.wikipédia:wassalbert (Utolsó megnyitás: 2018.04.19.)
